Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A lap szerint Brüsszel három kategóriába osztja majd az EU tagjait, attól függően, hogy erős, közepes vagy gyenge a szankcióknak való kitettségük. Jó okkal feltételezhető, hogy Magyarország is azok közé kerül majd, amelyeknek a legtöbb a veszítenivalójuk. Különösen akkor, ha Európa az energiaimport terén sújtaná szankciókkal Moszkvát. Így nem is meglepő, hogy a magyar kormány Bulgáriával, Finnországgal vagy a leginkább hangadó Németországgal együtt a galambokhoz húz a gazdasági szankciókat illetően.

A gazdasági következményeknek való kitettség azonban nem feltétlenül determinálja a tagállamok hozzáállását a kérdéshez. Lengyelország és a balti államok, vagy Svédország a Moszkvával ápolt intenzív gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok ellenére a héják t áborát gyarapítja. Számukra ugyanis a gazdasági szempontok eltörpülnek a veszély mellett, amit az agresszív orosz imperializmus feltámadása jelent.

Az Orbán-kormány, amelyet Putyinhoz való közeledése miatt bel- és külföldön egyaránt számos bírálat ért, jó érzékkel behúzódott Berlin mögé. A márciusi EU-csúcson Orbán Viktor az orosz gázimportnak (a behozatal 80 százaléka származik orosz forrásból) való nagyfokú kitettséggel indokolta, miért nem híve a gazdasági szankcióknak. Ezt az érvelését, a paksi atomüzletre való tekintettel, utólag egy neve mellőzését kérő magas rangú uniós forrás meglehetősen képmutatónak nevezte - igaz, nem Magyarország az egyetlen, amellyel kapcsolatban ez a vád megfogalmazódhat.

Az egyes tagországok április 22-ig küldték vissza Brüsszelnek az EU által számukra kiszámolt várható kompenzációt taglaló dokumentumot.

A Figyelőnek nyilatkozó források szerint "eddig senki, semmilyen formában nem vetette fel" a paksi beruházást, illetve azt, hogy hazánknak - egy esetleges szankciós rezsim keretében - el kellene állnia az oroszokkal még a mostani válság előtt aláírt szerződéstől.