A korábbi évekhez képest későn, de az utolsó információk is ismertté váltak a cafeteria-rendszer szabályozásával kapcsolatban, s a munkaadók elkezdhették beszerezni az új termékeket is. Az idei év kétségkívül különleges lesz, leginkább kísérletként fog működni: kiderül, hogyan rendeződik át a piac, s valójában mit akarnak egy béren kívüli juttatási rendszertől a munkavállalók és a munkaadók.
Pró és kontra
A piaci szereplők - érhető módon - a saját termékeik, szolgáltatásaikról vallják azt, hogy arra van igazán szüksége az alkalmazottaknak. Nehéz abba belekötni, hogy a munkavállalók szeretik azokat a temékeket, amelyeket lényegében bárhol fel lehet használni - adott esetben ott is, ahol szabály szerint nem lehetne. Az étkezési utalványok annyira ismertté váltak, hogy nem okoz problémát azok felhaszálhatósága. A munkavállalók zöme, 2,5 millió ember kapja azokat. Ami jól megy, azon nem kell változtatni - mondhatnák az utalványok kibocsátói.
Azok a juttatást nyújtók, amelyek nem ezeket a termékeket forgalmazzák, azt vallják: a papír alapú rendszerek szükségszerűen drágák, korszerűtlenek, kényelmetlenek, ráadásul az elektronikus munkafolyamatok tisztítják a gazdaságot, hiszen így nem lehet olyan egyszerűen elfeketíteni a működést. Ezen belül külön csoportot jelentenek a megtakarításokat preferáló szolgáltatók, akik szerint a legnagyobb haszna az öngondoskodásnak van - jóllehet ebből kenyeret venni most nem lehet.
Az igazság nyilván a metszéspontoknál van. Tény, hogy addig nem változik érdemben a hozzáállás a papír alapú rendszerekhez, amíg a piac egyeduralkodói nincsenek versenyre kényszerítve. Ebben most látszik némi elmozdulás, legalábbis a korábbi utalványok perifériára szorításával a kibocsátók is a kártyaalapú termékek fejleszését hangsúlyozzák. Azzal sem lehet azonban vitatkozni, hogy sokan lemondanak inkább a juttatások nyújtásáról, mert számukra nem az jelenti az alternatívát, hogy nyaraltatni tudják az alkalmazottaikat.
Kisebb lesz a torta
Az idén sokan döntöttek úgy, hogy bejezetik a béren kívüli juttatások osztogatását. Biztosra vehető, hogy az év végén nem lesz 2,5 milló munkavállaló, aki használja majd a szolgáltatásokat, termékeket. Ennek hátterében több dolog is áll. Egyrészt számos vállalkozás - főleg a kisebbek - egyszerűen nem engedhetik meg maguknak, hogy plusz juttatást adjanak. S ha költséget akarnak csökkenteni, az a legegyszerűbb, ha bérjellegű kiadásokat csökkentik a juttatások összegével. Ezzel persze végeredményben a munkavállaló jár rosszul, de legalább a munkahelye megmaradhat.
Másrészt az új termékek közül az Erzsébet utalvány az egyetlen, amelyet egészen kis összegben is érdemes lehet adni - a legtöbb munkaadó nem tud több tízezer forintot juttatni, s komplett cafeteria rendszert működtetni. Ezzel viszont az a gond, hogy igen későn indult - csak két hete lehet azt igényelni, márpedig a cégek általában év végég döntik el, mennyit áldozhatnak juttatásra a következő időszakban. Lehet év közben is dönteni, s nyilván sokat élnek is majd ezzel a lehetőséggel, de az évvégi bizonytalanság garantálja a lemorzsolódást.
Harmadrészt a nagyobb keretösszeggel gazdálkodó cég egy része is kivár. A későn kialakuló szabályozási rendszer mellett ugyanis azt is számításba kell venni, hogy a vállalkozásoknak kényszerű béremelést is végre kell hajtaniuk - pontosabban van egy kör, amelynek célszerű eleget tenni a béremelési előírásoknak. Körükben pedig egyáltalán nem biztos, hogy marad forrás a cafeteriára is.
Az új világ 2013-tól jön
A piac átrendeződése viszont garantált. A torta kisebb lesz - hiszen kevesebb munkavállalót fog kiszolgálni. A korábbi piacvezetők háttérbe szorulnak, s kénytelenek lesznek alternatív piacot keresni például a cafeteria szolgáltatások területén. Utóbbi egyébként nemcsak a korábbi utalványforgalmazó cégek fantáziáját mozgatta meg. Az eddig legnépszerűbb juttatás - az étkezési jegy - sokkal kisebb hangsúlyt fog kapni. Akkor is, ha csökkentett értékben megmarad a kedvezményes adózású körben, s normál adózás mellett korlátlanul adható lesz.
Helyét átveszi egy teljesen új juttatás, a Szép-kártya, ami azonban nem helyettesítheti az utalványokat, vagyis a kettő nem válthatja ki egymást. Mindez olyan környezetben történik, ami önmagában is tartogat porblémákat és hordoz bizonytalanságot. S úgy, hogy semmire sem tudtak felkészülni sem a munkaadók, sem a munkavállalók. A minden szempontból egyedi 2012. év után így a valódi trendek csak 2013-ban alakulhatnak majd ki.
