A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

Többen arra hívták fel a figyelmet, hogy a fogyasztási szokásokat figyelembe véve az intézkedés nem az egészséges életmódot szolgálja majd, hanem az olcsó, sokszor bizonytalan összetételű importtermékek forgalmazásának, illetve a feketekereskedelemnek adhat teret és háttérbe szoríthatja az egészséges élelmiszerek fogyasztását is.

Az ország hátrányos helyzetű régióiban a többnyire családi vállalkozásban működő vidéki kisboltok jelentős része már ma is létéért harcol. A Somogy megyei Kadarkúton vegyesboltot üzemeltető Császár József például elmondta: forgalma az elmúlt három évben a konkurencia és a szűkülő kereslet miatt csaknem a felére csökkent. Bevétele közel 40 százalékát azok a termékek adják, amelyek vélhetően az új adó hatálya alá tartoznak majd, árat emelni viszont nem tud, mert a vevők azonnal máshová mennek.

Az iskolai vagy hivatali büfések is tartanak az újabb adónemtől, hiszen sokuk forgalmának 30-35 százalékát az érintett termékek adják, de számos helyen az ötven százalékot is meghaladja ez az arány. A két székesfehérvári középiskolában büfét működtető Merendy Péterné szerint a forgalma közel felét adó termékeket érintheti az új teher, ebből valamennyit biztos át kell hárítania a vásárlókra, ami a forgalom csökkenéséhez vezethet. Tapasztalatai szerint egyébként a törvényalkotók szándékaival ellentétes hatást válthat ki az intézkedés: korábban is volt példa arra, hogy amikor egy-egy magas cukortartalmú élelmiszernél vagy üdítőnél különböző okokból árat emeltek, a diákok zöme nem ezekről mondott le, hanem a tejtermékekről és a zsemléről.

Az új jogszabály beteheti a kaput a még talpon maradt balatoni büfé- és bolttulajdonosok egy részénél is, hiszen választékuk legalább 30 százalékát érintheti a rendelet − közölte Fehér Ferenc, aki nemcsak büféket és élelmiszerüzletet működtet Keszthely térségében, hanem a Kisosz egyik helyi tisztségviselője is. Olyan időszakban léphet hatályba az intézkedés − figyelmeztetett Fehér −, amikor sok kisvállalkozó még a főszezonban is a létéért harcol; szerinte a tőkeszegény, minden fillérnyi bevételre rászoruló vállalkozások nem tudják majd a fogyasztókra hárítani a terhek növekedését.

Az új adónem nehéz helyzetbe hozhatja a cukrászokat is, különösen azokat, akik előre csomagolt termékeket is gyártanak. Reiner Zoltán celldömölki, jelenleg nyolc főt foglalkoztató üzemében például klasszikus édességek készülnek − mint lapunknak elmondta, most jutottak el odáig, hogy fejlesztésen és létszámbővítésen gondolkozhassanak. A népegészségügyi adó hatásai szerinte egyelőre kiszámíthatatlanok, de az biztos, hogy nem most van a továbblépés ideje − lehet, hogy inkább létszámleépítés és a beruházás elodázása lesz a vége.