A közelmúltban fontos hírek jöttek a nyugdíjrendszer jövőjével kapcsolatban, hisz az Alkotmánybíróság blokkolta azt a népszavazási kezdeményezést, amely a férfiaknak is megadta volna azt a kedvezményt, hogy függetlenül a nyugdíjkorhatáruktól már 40 évnyi szolgálati idővel nyugdíjba vonuljanak. Amennyiben egy ilyen népszavazás sikerrel járt volna és abból törvény is lett volna, az éves szinten további 150-170 milliárd forintos lyukat ütött volna a magyar nyugdíjkasszán. A tb-nyugdíjrendszer jelenleg még kegyelmi állapotban van, a rendszer fenntartható, a nyugdíjasok ellátásait még fedezik az aktívak befizetései - ám ez a helyzet másfél évtizeden belül megváltozik.

Komor képet festettek a hazai és külföldi szakértők a magyar és európai társadalombiztosítási nyugdíjrendszerek jövőjéről a Nemzetközi Társadalombiztosítási Szövetség múlt heti budapesti konferenciáján. A nyitónapon elhangzott előadásokból egyértelműen kiderült, hogy a magyarhoz hasonló európai felosztó-kirovó nyugdíjrendszerek (amely az aktívak befizetéseit osztja újra a nyugdíjasok között) nem tudnak mit kezdeni a társadalom elöregedésével: az egyre kevesebb befizető nem fogja tudni eltartani az egyre több nyugdíjast, ami a nyugdíjak csökkenéséhez, a jogosultságok szigorításhoz, a korhatár emeléséhez vezet.

Hideg fej

A konferencia megnyitóján Mészáros József, a Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) főigazgatója elmondta, hogy a társadalombiztosítás hideg fejet és meleg szívet kíván, hisz egyszerre kell hosszabb távú demográfiai nyomást, a rövid távú pénzügyi feltételek közötti lehetőségeket összehangolni az aktívak és a nyugdíjasok igényeivel és mindezt egyeztetni  a politikai akarattal. Fontos a közvélemény tájékoztatása, hogy az egyszerű emberek is megértsék, miről is szól a társadalombiztosítás - tette hozzá Mészáros.

A felosztó-kirovó elven működő nyugdíjrendszerek alapját a széles járulékfizetői réteg adja - ám ez a helyzet már a '60-as években megváltozott a német társadalomban a termékenységi ráta jelentős csökkenése miatt. A hiányzó munkaerőt nem pótolták a beáramló migránsok, vendégmunkások - mondta vitaindító előadásban Martin Werding, a Ruhr-University Bochum Társadalomtudományi Karának dékánhelyettese. Ennek következtében egyre kevesebb gyereknek kell hasonló színvonalú nyugdíjat megtermelnie - ez egy komoly méltányossági probléma. Ma már jobban boldogul az az ember, aki egyedülálló, szingli, ugyanis az egy főre jutó jövedelem jelentősen magasabb - vagyis nincs személyes motiváltság új nemzedék szülésére -, ez a változás átalakítja a nyugdíjrendszereket - mondta Martin Werding.

Nyugdíj csak gyerekeseknek?

Részben erre válaszul úgy vélekedett Holtzer Péter közgazdász, nyugdíjszakértő, hogy strukturális paradigmaváltás zajlik a munkaerőpiacon; megállt az 500 éve tartó munkaerő-kínlatbővülés időszaka, amelynek súlyos kihatásai lesznek a gazdaságra, ezen belül a nyugdíjrendszerekre. Elvileg bízhatunk abban, hogy a technológiai forradalom megoldja ezen kihívásokat - ez lenne a jobbik esett. Ha nem ez történik, akkor a munkaerő ára nőni fog, ami persze számos kérdést vett fel. A mai nyugdíjrendszerek nem kezelik a gyermekvállalás kérdését, nincs kellő ösztönözés a nyugdíj-előtakarékosságra, ezért egyéni ösztönzőkre van szükség - mondta Holtzer Péter.

Tóth Krisztián, az ONYF szakreferense szerint az oktatási rendszerekben jelentős tartalékok vannak, így a képzettség növelésével ellensúlyozható a felnövekvő generációk szűkülő létszáma, vagyis a mennyiséget a minőség ellensúlyozhatja a munkaerőpiacon. Ha viszont alacsony marad a munkaerőpiac növekedési rátája, akkor egy elképzelhető lépés lehet, ha a nyugdíjjogosultságokat a gyermekneveléshez kötik. Egy ilyen intézkedés növelheti a születési rátát, amely így csökkentheti a demográfiai nyomást a nyugdíjrendszeren - igaz, növelné az egyenlőtlenséget a nyugdíjak és a nyugdíjasok között. Ezzel a véleménnyel némileg szembehelyezkedett Martin Werding, aki szerint nem biztos, hogy releváns mértékben megnövelné a születési rátát, ha a nevelt gyermekek számához kötnék a nyugdíjjogosultságot, szerinte ezzel szemben hasznosabb lehet a családi támogatások növelése.

Mindeközben Magyarországon

A budapesti nyugdíjkonferencián szó esett a lehetséges jövőről is, mi várható 15-30 év múlva. A friss magyar számok épp arról tanúskodnak, hogy a magyar nyugdíjrendszer átmenetileg stabilizálódott az elmúlt években meghozott szigorításoknak köszönhetően. Vagyis most hat a beindult korhatáremelés, a 13. havi ellátások megszűnése, a kiváltságos nyugdíjak megszüntetése, ezek mind a fékezik a nyugdíjkiadások növekedését.

Az ONYF most nyilvánosságra hozott, első féléves adati szerint jelenleg 2 022 249 nyugdíjas van az országban, ami alig 4291 fővel több, mint egy félévvel korábban. A lassú növekedés nem példa nélküli, tavaly volt olyan negyedév, amikor csökkent is a létszám - épp a most folyó fokozatos korhatáremelésnek köszönhetően. Az átlag felett nő viszont továbbra is a "nők 40-kedvezménnyel", a korhatár elérése előtt nyugdíjba vonulók száma, a félév végén már 123 044 ilyen nyugdíjat folyósított az ONYF 117 215 forintos átlagnyugdíjjal. Így a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult nők száma 2500 fővel emelkedett fél év alatt; ezzel már évi 173 milliárd forintba kerül ezen előre hozott nyugdíjak finanszírozása. (Ennek férfiakra kiterjesztésére mondott nemet az Alkotmánybíróság, nem csekély felháborodást kiváltva az érintettek körében, ám a két nem együttes kedvezménye már meghaladná a GDP egy százalékát minden évben.)

Az első félévben tovább csökkent a korhatár előtti nyugdíjasok száma, a volt rendvédelmi nyugdíjasok folyamatosan beleöregednek a nyugdíjrendszerbe, így ma már csak 4789 volt fegyveres kap ilyen nyugdíjat átlagosan havi nettó 211 456 forinttal, ami jócskán meghaladja az átlag öregségi nyugdíj mértékét, amely nettó 118 739 forint volt az idei első félévben.

Folyamatosan csökkent rokkantsági és rehabilitációs járadékban részesülők aránya, ám a 391 ezres létszám még jelentősnek mondható - ezen téren nem változott érdemben a helyzet az elmúlt öt évben annak ellenére, hogy a második Orbán-kormány jelentős változásokat ígért. A rokkantak munkaerőpiaci rehabilitációja érdekében érdemi változás nem történt annak ellenére, hogy a rehabilitálható rokkantak és a társadalombiztosítás számára is az lenne a kedvező, ha ezen emberek közül mind többen dolgozhatnának.

Forrás: ONYF
Kép: A nagyobb méretért kattintson!