BUX
38616

Csak statisztikai trükkel érhető el az egymillió munkahely?

A valós gazdasági növekedés generálta munkahelyteremtésre a munkaerő-kereslet korlátozottsága, illetve az infrastrukturális feltételek hiánya miatt kevés esélyt látnak a Napi Gazdaság által megkérdezett szakértők. Nyitott kérdés maradt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök minapi kijelentésében a "nem szokványos eszközökkel bővítjük a foglalkoztatási arányt", mi is rejlik.

Kiss Melinda, 2011. február 4. péntek, 06:00

Nem szokványos eszköznek tartaná Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára, ha elsőként az aktivitást növelné a kormány a korhatár előtti, valamint a szolgálati nyugdíjazás megszüntetésével, illetve - a humanitárius szempontok szem előtt tartásával - a rokkantnyugdíjasok számának csökkentésével, valamint a munkaügyi, szociális ellátásoknak a társadalmi igazságosság átszabásával. Csak szabályozási eszközök azonban nem elégségesek, ezért célszerű lenne, ha a kormány a nagyobb létszám felszívására képes termelő ágazatok számára differenciált adózási, támogatási és hitelezési környezetet alakítana ki - tette hozzá Dávid. A válság miatt megváltozott a hazai munkaerő-kereslet jellege, és a következő időszakban még jobban leértékelődik a szakképzetlen, illetve a kevésbé kurrens szakmák iránti kereslet - mondta Tóth István János, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa is. A kevésbé kurrens alatt azt érti, ahol az elvárt tudásanyag alig változott az elmúlt évtizedben. Gyors megoldást egyébként sem lát, tekintettel arra, hogy egyszázaléknyi GDP-növekedés mellett egy százaléknál kisebb a foglalkoztatás növekedése.Jóllehet a kormány 2011-re 3 százalékos GDP-növekedéssel számol, ez inkább az aktív álláskeresők számát csökkentené - némileg -, nem pedig a munkaképes inaktívak körét. A strukturális munkanélküliséget persze enyhítheti extrém esetben, ha a kettős állampolgárság révén támogatnák a határon túli szakképzettek itteni munkavállalását - mondja Tóth. Ez azonban nem segít a meglévő belföldi krízisen.Az aktivitási arányt lehet ugyan növelni a szociális ellátások jelentős megnyirbálásával, kérdés azonban, hogy ha a Távol-Kelet a minta, akkor a kormány hajlandó-e felvállalni az ezzel járó nyomort - mondta Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató Intézet munkatársa. Egyúttal arra is felhíva a figyelmet, hogy a legversenyképesebb országokban a legmagasabb a bérszínvonal is. A szakértő szerint a hazai vállalkozások versenyképessége ennél a pontnál csorbul leginkább. A cégek költségszintjének országos átlagban 20 százalékát teszi ki a bérköltség (az iparban ez 10 százalék), ebből ötszázaléknyi a közteher. Ennek célzott járulékkedvezményként pár százalékos csökkentése csak valós munkaerő-szükséglet esetén eredményez látványos létszámbővítést. Az utóbbi években a legtöbb aktív eszköz jóformán hatástalan volt hosszabb távon - mondta Adler. Szerinte az alacsony bérek, és főleg a képzetlenek esetében a részmunkaidős foglalkoztatás nem ösztönöz a legális munka felé.Inkább a szokványos eszközökkel való munkahelyteremtésben hiszünk, bár ha a kormány valamilyen nem szokványos eszközzel legalább azt el tudná érni, hogy a meglévő feketefoglalkoztatást legálissá tegye, azt azért tudnánk támogatni - mondta a Napi Gazdaságnak Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke. Egyébként jelenleg inkább csak statisztikai jellegű, mintsem valós bővítésre lát esélyt.