Az előterjesztés arról szólt, hogy a 2014-2020 közötti időszakban a jó néhány agrár- és megújulóenergetika-fejlesztést célzó uniós támogatás kiosztása egy speciális szervezeten, a zöldbankon át történjen. Orbán határozott kérdést tett fel az előterjesztéssel kapcsolaban - értesült a lap -, és mind a nemzeti fejlesztési, mind a vidékfejlesztési tárca képviselője nemmel válaszolt. Ezzel eldőlhetett, hogy Csányi Sándor OTP-elnök nagy valószínűséggel nem lesz zöldbankalapító.

Busás biznisznek ígérkezett a zöldbank felállítása, mely a 2014-2020 közötti uniós költségvetési ciklusban Magyarországnak az agrárium, a megújuló energetika, a környezetgazdaság finanszírozásához adandó, több százmilliárd forintot kitevő pénz elő- és társfinanszírozására hivatott. Állítólag az OTP a zöldbank megalapítására február végén készítette el a javaslatot, mely szerint az új pénzintézetnek a magyar bank 75, az állam 25 százalékban lett volna tulajdonosa.

Úgy tudni, nem is a kisebbségi állami befolyással volt gond, hiszen a majdan kiválasztandó - egyelőre nem ismert - banki partner is többségbe kerülne a várhatóan szeptembertől felálló zöldbankban, hanem kifejezetten azzal, hogy így még nagyobb hatalom összpontosulna Csányi Sándor kezében - írta pár hete a HVG.

Tavasszal a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Vidékfejlesztési Minisztérium részvételével közös előterjesztés is készült a kormánynak az agrárbank koncepciójára és tevékenységi körére vonatkozóan. Az MFB Zrt. akkor úgy becsülte, hogy az új bank alapítása körülbelül egy-két évet igényel, költsége húszmilliárd forint lenne.

A Népszabadaság idézi Fülöp András, a Deloitte tanácsadó társaság partnereét, aki egy a közelmúltban adott interjúban arról beszélt: ha nincs országos lefedettségű hálózat, ha nincs termék, ha nincsenek jó pályázati tanácsadók, ha nincsenek olyan emberek, akik ismerik az uniós támogatások hiperkomplex rendszerét, akkor az egész nem ér semmit. Ma viszont Magyarországon csak két pénzügyi közvetítői hálózat rendelkezik ezzel a kompetenciahalmazzal, ezek pedig a takarékszövetkezetek és az OTP. A Népszabadság szerint a kormányülésen hozott döntés arra utalhat, hogy a miniszterelnök az államilag integrált takarékszövetkezetek mellett teszi le a voksot.