Csodaszerrel kezelik a magyar közbeszerzéseket

Ismét módosította a parlament a közbeszerzési törvényt. A Fidesz-kormány egyik kedvenc jogszabálya ez, 2011-ben és 2015-ben is új törvényt alkottak, és már többször módosították - mintha ez akadályozná a szabályos közpénzköltést hazánkban. Most többek közt a "versenyélénkítés jegyében" 100-ról 300 millió forintra emelték azt az értékhatárt, amely alatt építési beruházásokra nem kell nyilvános közbeszerzést kiírni.
MTI, Napi.hu, 2016. december 6. kedd, 12:01

A jövőben három ajánlatot kell bekérni az egymillió forintot elérő, ugyanakkor a közbeszerzési értékhatár alatti szerződésekre is - tartalmazza a közbeszerzésekről szóló törvény és az azzal összefüggő egyes jogszabályok kedden elfogadott módosítása. A parlament 112 igen szavazattal, 59 nem ellenében hagyta jóvá a jogszabályt - írja az MTI.

Van, amikor nem kell közbeszerzés

A törvény elfogadásával lehetőség nyílik arra, hogy a kormány felmentést adjon a közbeszerzési kötelezettség alól. A felmentés akkor kérhető, ha a támogatásból megvalósuló beszerzés sajátosságai miatt a közbeszerzési eljárás alkalmazása nem szolgálná a közpénzek hatékony felhasználását.

Ezeket a felmentéseket a kormánynak minden év március 31-ig a Magyar Közlönyben nyilvánosságra kell hoznia.

Bírálatok
Az úgynevezett háromajánlatos eljárásokat rendszeresen kritizálja többek közt a Transparency International Magyarország (TI), ugyanis az ajánlatkérő által kiválasztott három pályázótól bekért ajánlatok gyakran csak látszatversenyt hoznak.
A hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárások miatt az Európai Bizottság többször is aggodalmát fejezte ki, friss országjelentésében a testület megállapította, hogy a közbeszerzési verseny továbbra is korlátozott Magyarországon, és nem kielégítő az átláthatóság. Az egyszereplős közbeszerzések miatt hazánkat az uniós támogatások elvesztésének veszélye fenyegette 2015-ben. Hazánk vállalta a közbeszerzési szabályok megújítását.

Lazítanak a támogatási szabályokon

Változott a támogatás fogalma is, annak minősül a közbeszerzés teljesítéséhez az ajánlatkérőnek adott pénz vagy juttatás. Ebbe azonban nem tartozik bele az adókedvezmény, a kezességvállalás, illetve az adózó a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben meghatározott célra nyújtott támogatása, valamint az adózónak a társasági adóról (tao) és az osztalékadóról szóló törvényben meghatározott kedvezményezett célra történő felajánlása.

Új, a közbeszerzésből kizáró okot is meghatároztak: az eljárásban kilencven napig nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, aki súlyosan megsértette a közbeszerzési eljárás vagy koncessziós beszerzési eljárás eredményeként kötött szerződést.

Maradnak a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások

A módosítás után az ajánlatkérő eredménytelennek nyilváníthatja az eljárást akkor is, ha nem nyújtottak be legalább két ajánlatot, illetve két részvételi jelentkezést. Ez a szabály nem vonatkozik a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokra.

Előírták, hogy a Közbeszerzési Hatóság minden hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén részletes indokolással ellátott döntést hozzon, amely alapján a tárgyalásos eljárás jogalapjának megalapozottsága egyértelműen megállapítható.

Ha az ajánlatkérő műszaki-technikai sajátosságok miatt dönt hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás mellett, köteles előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetményt közzétenni. A hirdetmény megismerésével a piac szereplői akár jogorvoslati eljárást is kezdeményezhetnek, amennyiben úgy vélik, hogy jogszerűtlen a verseny kizárása - áll az indoklásban.

Építésnél 300 millióig nyílt verseny nélkül lehet pénzt költeni

Százmillió helyett háromszázmillió forintban határozták meg azt az értékhatárt, amely felett az ajánlatkérőnek építési beruházás esetén a beszerzését meg kell hirdetnie, egyidejűleg az eljárásban ajánlattételre felhívandó gazdasági szereplők számát ötre emelték. A törvény kizárólag építési beruházásokra tartja fenn a nyilvánosan meg nem hirdetett, közvetlen felhívással induló beszerzés lehetőségét.

Az ajánlatkérőnek eljárásaiban az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők személyét lehetőség szerint változtatnia kell. Építési beruházásoknál azt is meghatározták, hogy az alvállalkozói teljesítés összesített aránya nem haladhatja meg a szerződés értékének 65 százalékát.

TI: növekedhet a korrupció veszélye
Magyarországon a hirdetmény nélküli közbeszerzések aránya - miként arra az Európai Bizottság legutóbbi országjelentése is rámutatott - már eddig is az egyik legmagasabb volt az Európai Unióban - hívta fel a figyelmet a közbeszerzési törvény újabb módosítása kacspán a Transparency International Magyarország (TI).

A korábban legalább négy ajánlattevő közvetlen felhívásával induló eljárás árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés esetén megszűnt. Emellett 18-ról 15 millió forintra csökkent az az értékhatár, amely felett az áru- és szolgáltatás megrendeléseket nyilvánosan meg kell hirdetni.

40 milliós támogatás alatt nem kell közbeszerzés

25 millió forintról 40 millió forintra nőtt az az összeghatár, ami felett szervezetek bizonyos körének közbeszerzést kell kiírnia, ha a szolgáltatás-megrendelést, az árubeszerzést vagy az építési beruházást állami szerv támogatja.

Jelentős béremelés a Közbeszerzési Hatóságnál

A Közbeszerzési Hatóság elnöke eddig a közigazgatási államtitkárt megillető illetményre volt jogosult. Most rendelkeztek arról, hogy illetménye a megelőző évi nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset nyolcszorosa. A Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének fizetése is változik: helyettes államtitkári fizetés helyett államtitkárira jogosult.

19-ről 13-ra csökkentették a hatóság keretében működő tanács tagjainak létszámát, valamint hatról tízre növelték a tanács üléseinek éves minimális számát.

Felemelik a közbeszerzési értékhatárokat, hogy kevesebb legyen a papírmunka

A törvény indoklásában jelezték, a jövő évi költségvetés módosításával emelkednek a nem közszolgáltató ajánlatkérőkre irányadó nemzeti közbeszerzési értékhatárok: árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén 8 millió forintról 15 millió forintra, építési beruházás esetén 15 millióról 25 millió forintra, szolgáltatási koncesszió esetén pedig 25 millió forintról 30 millió forintra.

A kormány szerint a nemzeti értékhatár megemelésére annak érdekében van szükség, hogy alacsony értékű szerződések esetén ne kelljen a bonyolult közbeszerzési szabályokat alkalmazni. Ezzel szemben a TI álláspontja az, hogy az alacsony értékű közbeszerzéseknél a legnagyobb a korrupció veszélye, ezen a területen a legátláthatatlanabbak a szerződések. A közpénzt költő szervezetek, például minisztériumok, állami vállalatok sokszor trükkös módon igyekeznek kijátszani a törvényeket, például feldarabolják a beszerzéseiket, csak hogy ne kelljen közbeszerzést lefolytatniuk - írta a korrupcióellenes szervezet korábbi közleményében.

HOZZÁSZÓLÁSOK