BUX
39709

Csődközelben a távhőszolgáltatók

Egyelőre ugyan még nem kellett az önkormányzatoknak beavatkozniuk a többnyire tőkehiányos távhőszolgáltatók további működésének biztosítása érdekében, azonban számos társaság az árbefagyasztási moratórium, illetve a kát megvonása miatt már csak tartalékaik fölélésével tudja biztosítani működését.

Major András, 2011. augusztus 19. péntek, 10:11

Elsősorban a kapcsoltan hőt és áramot termelő és értékesítő társaságok kerültek bajba, különösen azok, amelyek önkormányzati tulajdonban állnak és még meg nem térült önkormányzati beruházást hajtottak végre a közelmúltban. Ilyen helyzetben lehet egyebek mellett Kecskemét vagy Komló is. A távhőár befagyasztása önmagában kisebb negatív hatással járt, alapvetően a kát-támogatás elvonása érinti kellemetlenül a társaságot - fogalmazott Mayerhoff Attila, a Komlói Fűtőerőmű Zrt. vezetője. Mindenesetre, az önkormányzatnak egyelőre nem kellett beszállnia a működtetés közvetlen finanszírozásába.

Az áremelési moratórium azonban a csak hőértékesítéssel foglalkozó szolgáltatóknál is veszteségeket okoz, így például a Pécsi Távfűtő kft (PéTáv) esetében is, amelyik a Pannon Hőerőmű Zrt.-től vásárolja a jelentős biomassza-alapon termelt hőt. Ezért a kát megvonás önmagában nem érintette a társaságot olyan kellemetlenül, mint másokat; Pécsett stabil alapokon nyugszik a működés - mondta el Vida János, a PéTáv ügyvezetője. Ami a terv szerint október elején megjelenő új árszabályozást illeti, annak egyelőre a keretei sem láthatóak, de nagyon várjuk - fűzte hozzá.

Bedőlés előtt a távhőszolgáltatók?

Tatán már a csődveszély fenyegeti a távhőszolgáltatást. A városi távhőszolgáltató bankja a társaság számlájának befagyasztását helyezte kilátásba, a gázszolgáltató pedig cég csaknem 40 millió forintos tartozása miatt kikapcsolási felhívást intézett a vállalathoz, ezért a távhőszolgáltató az MTI értesülése szerint ötvenmillió forintos hitelhez kért kezességet az önkormányzattól. Amennyiben a képviselő-testület tíz százalékkal emelné az árakat, az egy átlaglakás fűtési és melegvíz-költségét 16 ezer forinttal növelné. Azonban ez az árszint is csak a 2010 évi valós költségeket fedezné. A társaságnak a fogyasztók csaknem 30 millió forinttal tartoznak.

Győrött pedig a szolgáltatóval szembeni fogyasztói tartozások okoznak problémát; hozzávetőleg 640 millió forint hődíj-tartozást hajtana be a Győr-Szol Zrt. A társaság közlése szerint a lakossági fogyasztók körülbelül félmilliárd forint hátralékot halmoztak föl (a többi tartozás a cégekhez köthető), közöttük több tucat olyan is akad, amelyik meghaladja a 800 ezer forintot. Az állami és önkormányzati intézmények tartozásai 85 millió forint fölött járnak, a zavartalan ellátás érdekében náluk nem korlátozzák a szolgáltatást, de a társaság elvárja a tartozás rendezésének megkezdését.

A díjakat befagyasztották, így a bevételek nem bővülhetnek, a költségek azonban tovább nőnek - foglalja össze a moratórium miatt kialakult helyzetet egy, a neve elhallgatását kérő szakember a szektorból, aki szerint amíg van tartalék, addig a társaságok tovább tudják nyújtani működésüket. Az adottságok azonban mindenhol mások - vagyis nem egyszerre fogunk elbukni - fogalmazott. A helyzet meglehetősen eltérő képet mutat annak függvényében, hogy voltak-e, ha igen, milyen fejlesztések, beruházások; valamint a településszerkezettől, az ügyfelek számától. Az azonban szerinte biztos, hogy ez a helyzet hosszan nem tartható fönn.

Még futja a tartalékokból

Az új ármegállapítási rendszerről egyelőre szinte semmit sem lehet tudni, de az erősen kétséges, hogy a változatos körülmények között üzemelő szolgáltatók részére egy esetleges egységesített szabályozás alkalmas lehet. Jelenleg az árszerkezet fölépülése is településfüggő, amennyiben itt is egységesítésre törekednek majd, az "balhéhoz fog vezetni" - figyelmeztet a szakember. (A Magyar Energia Hivatal az elmúlt öt év gazdálkodási adatait bekérte a szolgáltatóktól, és ez alapján is tesz majd javaslatot az őszre várható új ármegállapítási rendszerre.)

A többnyire önkormányzati tulajdonos, üzemeltető gyakran nem igazán fogta föl a probléma súlyát - fogalmaz a szakember. A törvény szerint az ellátási kötelezettség az önkormányzaté, így aztán előfordulhat, hogy az önkormányzatnak kell majd a működéshez szükséges bizonyos forrásokat előteremtenie. A tartalékok azonban egyelőre még kitartanak - tette hozzá. (Igaz, az önkormányzati törvény szintén folyamatban lévő megváltoztatásával értesülések szerint egyebek mellett a távhőellátási kötelezettség is kikerülhet a helyhatósági feladatok közül.)