BUX
40131

Csökkenő magyar GDP-t hozhat a brexit

A visszaeső uniós támogatások és a Nagy-Britanniában dolgozó magyarok mérséklődő hazautalásai miatt is csökkenhet a magyar GDP a brexit alatt és után. A csökkenés azonban nem lenne drámai mértékű és a bankrendszerünk is stressztűrő lenne - legalábbis az MNB kutatói szerint.

Napi.hu, 2017. január 26. csütörtök, 17:48

A brexit magyar gazdaságra gyakorolt hatását próbálta elemezni Magyar Nemzeti Bank három kutatója a legutóbb megjelent MNB tanulmányok sorozatban. A dolgozat szerint meglehetősen bizonytalanok a közvetett hatások, hisz az elhúzódó kilépési tárgyalások, az alku eredményétől függően alakulhat politikai és gazdasági bizonytalanság az EU egészében, s ezek befolyásolhatják a magyar finanszírozási környezetet, például az államadósság finanszírozási és az egyéb hitelköltségek emelkedése révén.

Amennyiben a brexit hatásai nem gyűrűznek tova az EU-ban, úgy a magyar növekedésre gyakorolt hatás átmeneti és kicsi marad. Az MNB elemzői szerint 2020-ben 0,7 százalékkal csökkenhet a GDP növekedési üteme a szigetország kiválása miatt. Amennyiben azonban az EU gazdasága is számottevően lassul, úgy a magyar gazdaság 2,7 százalékkal is lassulhat csak a brexit miatt 2020-ra. A gazdasasági lassulás elsősorban a csökkenő külkereskedelemben jelentkezik.

Jóval konkrétabban lehet becsülni az uniós források alakulását: közismert, hogy Nagy-Britannia az EU nettó költségvetési befizetője, ezért kilépésük után csökken a Magyarországnak is jutó uniós támogatások összege. Nagy-Britannia nettó 6,9 milliárd euróval támogatja az unió költségvetését, ami a teljes büdzsé hat százaléka. Magyarországon az építőipar szinte kizárólag az uniós támogatásokból él, ezért az uniós források csökkenés, vagy átmeneti leállása a tavalyihoz hasonlóan átmenetileg csökkenhet a magyar gazdaság növekedése.

Uniós támogatások

Az MNB azt feltételezi, hogy a szigetország már az idén aktiválja a kilépési mechanizmust, megkezdősnek a tárgyalások - ám 2018-ban még még befizetik a nettó hat százalékos hozzájárulásukat, középtávon a tárgyalások eredményétől függően csökkenhet a befizetésük. A csökkenő uniós támogatások csökkentik magyar fizetés és tőkemérleg aktívumát - így az ország nettó finanszírozási képességét is.

Magyar kivándorlók hazautalásai

A brexit az Nagy-Britanniában dolgozó magyarok hazautalásain keresztül is érinti magyar gazdaságot. Az MNB fizetési mérleg statisztikája alapján az Egyesült Királyságban dolgozó magyarok éves hazautalása nem éri el a évi fél milliárd eurót - vagyis 160-170 milliárd forintot. A hazautalások mértékét a font gyengülése és a munkavállalók számának várható csökkenése befolyásolja.

Tőkeáramlás

A magyar gazdaság növekedési lehetőségeiben alapvető fontosságú a külföldi tőkebeáramlás. Ebből a szempontból nyertes lehet a közép-kelet európai régió, hisz ez a terület egyik célpontja lehet az Egyesült Királyságot elhagyó cégek számára. Az MNB szerint elsősorban a brit autóipar leépítésén nyerhet a régió, így 2019-2020-ben a korábbi években tapasztalt autóipari tőkeberuházásokkal számolhat Magyarország.

A pénzügyi rendszer sebezhetősége

Az MNB számolt a várható inflációs hatásokat is, ám azok a szimulációban semleges eredményt mutattak. A devizahitelek leépülésével szintén csökkent, sőt a MNB szerint egyenesen megszűnt az árfolyamkockázat legalábbis a háztartási hitelek esetében, hisz a cégek és az állam, még ha az utóbbi is csökkenő mértékben de még részben devizaforrásokból finanszírozza forrásigényét. A magyar pénzügyi rendszer ezzel együtt erős, így egy eurózóna periféria-országainak bankrendszerében kialakuló válás hatásai a magyar bankrendszerre korlátozottak lehetnek - vélik az MNB elemzői.