BUX
38744

Csúcstechnológiában rávert Magyarország az EU-ra

Az egyes komponensek között a high-tech ágazatok húzták legerősebben az Európai Unió iparát az elmúlt években. A legutóbbi, lesújtó hazai ipari termelési adatok után halovány vigaszt jelenthet, hogy Magyarországon a csúcstechnológiát előállító ágazatok az uniós átlag fölötti arányban járultak hozzá az ipari növekedéshez - derül ki az Eurostat jelentéséből.

Major András, 2013. január 12. szombat, 08:37

Az Európai Unió iparán belül a legdinamikusabban, összességében hozzávetőleg 21 százalékkal az úgynevezett high-tech szegmensek bővültek 2005 és 2012 között, míg az úgynevezett low-tech ágazatok 6 százalékkal zsugorodtak az időszak alatt. Összevetésül, nagyrészt a pénzügyi és gazdasági válság, valamint a régebb óta tartó kedvezőtlen tendencia hatására az ipari termelés egésze 2012 végén gyakorlatilag a 2005 eleji szinten állt az unióban. Az adatok szerint 2008 első negyede és 2009 második negyede, a válság tetőpontja között a teljes ipari termelés csaknem 20 százalékkal zuhant, majd vérszegény emelkedést követően csak 2011-ben érte el a 2005-ös kibocsátást. Ezt követően gyakorlatilag stagnálás állt be.

Az Európai Unió statisztikai hivatala a gazdasági tevékenységek kutatás-fejlesztési aktivitása alapján négy kategóriába - high-tech, medium high-tech, medium low-tech, illetve low tech - sorolta az ipari termelést. A teljes feldogozóipari termelés 12 százalékát tették ki a csúcstechnológiai ágazatok 2010-ben.

A csúcstechnológiás iparágak teljesítménye kevesebb mint 10 százalékkal zsugorodott a krízis alatt, ezután pedig sebes föllendülés indult, amelynek eredményeképp 2012 végén a 2005 év eleji szintet több mint 21, a válság mélypontja alatt mértet pedig több mint 12 százalékkal múlta fölül.

Az egyes főbb részterületeket vizsgálva megállapítható, hogy a légi- és űripari feldolgozóipari aktivitás messze átlag fölött teljesített a high-tech egészén belül, míg a számítástechnikai, elektronikai, optikai, illetve a gyógyszergyártás elmaradt az átlagtól. Az ipari termelői árak, valamint a k+f aktivitás alapján besorolt négy részterületének termelői árai között azonban mindössze a csúcstechnológiai ágazatok mutattak folyamatos csökkenést. A foglalkoztatási problémák megoldását is hiába remélnénk az iparágtól, ugyanis, bár a bérek és fizetések e téren egyre emelkedtek, az ágazatban alkalmazottak, s így a munkaórák száma 2008 elejétől évről-évre csökkent.

A vizsgált években átlagban 3,3 százalékkal nőtt a high-tech iparágak teljesítménye az EU-ban, míg az eurózónában 3,8 százalékkal. Néhány kivételt leszámítva (például Görögország, Olaszország, Nagy-Britannia) minden országban pozitív a növekedési adat, Magyarország pedig a maga 4,6 százalék/éves bővülési mutatójával a 27 tagú közösségen belül a nyolcadik. Meg kell azonban jegyezni, a régióban Csehország (+5,4 százalék), Lengyelország (+14,5 százalék) és Ausztria (+6,8 százalék) is túlteljesítette Magyarországot e téren, Szlovákia és Szlovénia teljesítményéről pedig nem áll rendelkezésre adat. A hazai ipar a médium high-tech kategóriában is felülteljesítette (+4 százalék) az uniós (+1 százalék) és eurózónás (+0,7 százalék) átlagot. Mindössze a legalacsonyabb k+f alapon besorolt aktivitási tevékenységek körében maradt el a hazai ipari teljesítmény (évi 1,1 százalékos csökkenés) az uniós (-0,7 százalék) és eurózónás (-1 százalék) átlagot.