Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. az elmúlt egy hónapban leállt költségvetés adósságának heti alakulásának publikálásával. Az utolsó nyilvános 2014. december 23-i adat szerint a költségvetés bruttó adóssága 23 994,4 milliárd forint volt ami az ESA2010-es módszertan szerint számítva a GDP 76 százaléka volt. A korábbi ESA95-ös módszertan szerint az adósságmutató 78 százalékon állt.) Az utolsó 2014-es adatot - annak érzékenységére hivatkozva azonban nem hozták nyilvánosságra csak most az államháztartás részletes év végi adatai együtt.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) végleges adatai szerint a központi költségvetés adóssága 23 881,1 milliárd forint volt az év végén, vagyis egy év leforgása alatt 1182,5 milliárd forinttal nőtt az adósság. Vagyis az utolsó héten 113 milliárd forinttal mérséklődött az költségvetés bruttó adóssága, így az a GDP 75,6 százalékára csökkent. Ám az előző évhez mérten még ez is jelentős növekedés, hisz 2013 utolsó napján a 21 998,6 milliárd forintos adósság az akkori GDP 73,7 százalékának felelt meg.

A költségvetés adósságának jelentős növekedése mögött az önkormányzatok konszolidálása áll, ugyanis az átvállalt hitelek a központi költségvetés mérlegébe kerültek - ám tranzakció a teljes államadósságot nem érintette. Az államadósság minden bizonnyal csökkent - ez volt idén az államadósság-kezelés alfája és ómegája. Az 2014 végi államadósság adatokat a MNB február 14-én publikálja, ezt követően pedig március közepén készül el a hivatalos edp-jelentés Brüsszelnek, amelyben már a hivatalos adósságszámok szerepelnek.

Kép: A költségvetés bruttó adósságának alakulása Forrás: ÁKK, NGM

A költségvetés adósságának növekedést négy tényezőre vezeti vissza az NGM jelentése: az első tényező a költségvetés hiányát finanszírozó kibocsátás volt, amely 2014-ben 727,2 milliárd forint volt. A jelentés a második helyen az önkormányzatok 402 milliárdos és a MÁV 35 milliárdos adósságának átvállalását említi. A forint gyengülésén hatalmasat, összesen 534,3 milliárdot bukott az állam - ennyivel nőtt számolva a költségvetés devizaadóssága. (A veszteség per pillanat csak papíron keletkezett, ám ez a következő hónapokban ténylegesen is megjelenhet - amikor eljön a devizakötvények törlesztésének ideje.) Ezen felül további 193,9 milliárd forintot szenvedett el az adósságkezelő a deviza-keresztárfolyamok változásán - emögött vélhetően a dollár erősödése húzódik meg az euróval szemben.

A költségvetés adósságával szemben a hiány viszont a terveztél kisebb lett: a NGM végleges adatai szerint az államháztartás hiánya 825,7 milliárd forint, ami elmarad az előző évi 932 milliárdnál, illetve a tervezett 1151,5 milliárd forintnál is. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter friss kijelentése szerint a edp-eljárásban fontos eredményszemléletű államháztartási hiány a GDP 2,5-2,6 százaléka lett - vagyis messze elmaradt a 3 százalékos maastrichti küszöbtől.