Az Orbán-kormány 2010 óta a szociális kiadások területén csökkentette a legjobban az állami kiadásokat. Ennek eredményeképpen a GDP-hez viszonyítottan a társadalombiztosítási és szociális juttatásokra fordított összeg 17,4 százalékról 15,5 százalékra csökkent. A kabinet azzal érvelt, hogy túl bőkezű a szociális rendszer, és az éppen a munkavállalási kedv ellen hat. A közmunka rendszerének bővítése pedig azt hivatott mutatni, hogy az állam a nehéz anyagi helyzetben lévő munkanélküliek számára munkát ad - álapíotta meg a Policy Agenda friss elemzésében.

A 2015-ös költségvetéshez kapcsolódó törvénymódosításokban a kormány most átszabja a szociális rendszer megmaradt elemeit, és a felelősséget áthárítja az önkormányzatokra. A kutatók szerint az már csak azért is megleő, mert az oktatással és az egészségüggyel ellentétes folyamatok zajlanak ezen a területen, egyfajta decentralizáció, amelyet még pénzzel sem támogat az állam.

Mi marad?

Az átalakítások nyomán öt eddigi támogatási forma megszűnik, valamint egy jelentősen átalakul. A megszűnő lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési szolgáltatás, óvodáztatási támogatás, méltányossági közgyógyellátás és méltányossági ápolási díj 2012-ben összesen 608 ezer embert érintett (ebben lehetnek átfedések, mert nagyon rossz szociális helyzet esetén akár több támogatást is kaphat az érintett).

Változások*
Megszűnő ellátás neve2012-ben érintettek számaHavi átlagos összeg
Lakásfenntartási támogatás498,9 ezer fő3 708 forint
Adósságkezelési szolgáltatás13,4 ezer fő8 798 forint
Óvodáztatási támogatás34,7 ezer fő1 442 forint
Méltányossági közgyógyellátás50,3 ezer fő7 033 forint (becslés)
Méltányossági ápolási díj10,5 ezer fő23 200 forint
*a támogatások egy része nem havonta járt, ezek átszámolva
Forrás: Policy Agenda

A megszűnő támogatásokon felül pedig a rendszeres szociális segély átalakul egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti járadékká. Eddig ezt a támogatást azok a nehéz anyagi helyzetben lévő munkanélküliek kaphatják, akik egészségkárosodottak, vagy 14 év alatti gyermeket nevelnek, és a napközbeni elhelyezését nem tudják megoldani, ezért közmunkát sem tudnak vállalni, vagy öt éven belüli elérik a nyugdíjkorhatárt, vagy
egyéb méltányosságból (szociális körülmények, egészségi vagy mentális helyzet miatt) az önkormányzat megállapította azt számukra.

Most az utóbbi két csoport kikerül a rendszerből, és ez azt jelenti, hogy az átalakuló támogatást a Policy Agenda számításai szerint az eddigi igénybevevők 60-65 százaléka nem kaphatja meg. Számukra, így különösen a nyugdíj előtt álló 17-18 ezer főnek egyedüli esélyként marad a közmunka, amit immár kötelező lesz elvállalnia.

A kormány ezzel az átalakítással - a 2012-es adatokból kiindulva - 37-38 milliárd forintot vesz el a rászorulóktól. A támogatástól elesők számára pedig azt az utat ajánlja - a kutatók szerint meglehetősen álságos módon - hogy forduljanak a helyi önkormányzatokhoz. Az önkormányzati segélyt lényegében átnevezve, létrehozza a települési támogatást, amelynek szabályait, hozzáférésének módját, a támogatottak körét minden település saját maga határozza meg. Az állam pedig, bár valamekkora mértékben hozzájárul ehhez, ahogy eddig is, de a mai rendszer beszűkítése miatt nem a szükséges mértékben. Így sokan lesznek, akik csalódottan jönnek majd ki a polgármesteri hivatalból, mivel kérelmüket elutasítják.

Az átalakítás egyetlen nyertese a költségvetés

Idén a tervek szerint még 132 milliárd forintot biztosítottak szociális támogatások önkormányzati önrészére, jövőre viszont csak 108 milliárd forintot. A Policy Agenda számításai szerint ennek a pénznek a 70 százalékát elviszi a közmunkához kapcsolódó foglalkoztatást helyettesítő támogatás, azaz csupán minimális keret marad a szociálisan nehéz helyzetben lévők támogatására.

Hol fog igazán fájni?

A megszűnő és átalakuló támogatások mintegy 630 ezer embert - a társadalom 6,4 százalék - érinthetnek (lehetnek átfedések). A tízezer fő alatti településeken ez az arány 8,5 százalék, míg a 20 ezer feletti városokban és a fővárosban 4,6 százalék.

A rendszer változását tehát leginkább azok szenvedik meg, akik a kisvárosokban, falvakban élnek. Számukra a helyi önkormányzat sem tud adni majd akkora segítséget, mint korábban.

A kutatók szerint politikai megközelítésben nem érthető a Fidesz szándéka, mivel az előző választásokon lényegében ezeken a kistelepüléseken élők szavazata biztosította a fölényes győzelmet és a kvázi kétharmadot. Azon nehézsorsúak számára pedig, akik koruk, hozzátartozóik, vagy saját egészségi állapotuk miatt kerültek ellehetetlenülő helyzetbe, nem lesz valódi válasz a közmunka, mivel annak bővíthetősége is véges - olvasható az elemezsben.