Devizahitel-perek: ma is a halasztásoké a főszerep

Elhalasztotta az ítélethozatalt a Fővárosi Törvényszék csütörtökön három devizahiteles perben, az egyiket a Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet, a másikat a Szigetvár Takarékszövetkezet, a harmadikat pedig az Argenta Credit Pénzügyi Szolgáltató Zrt. indította a magyar állam ellen. Egy negyedik ügyben az állam már most nyert.
MTI-Eco, 2014. szeptember 11. csütörtök, 13:12

Szeptember 23-ra halasztotta a határozat kihirdetését az Argenta Credit Pénzügyi Szolgáltató Zrt. által a magyar állam ellen indított devizahiteles perben a Fővárosi Törvényszék csütörtökön. A törvényszék elutasította a pénzintézetnek az eljárás felfüggesztésére vonatkozó indítványát, illetve azt a kérését, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz.

Az Argenta jogi képviselője hosszasan érvelt az átláthatóság elve mellett, álláspontja szerint a pénzintézet megadta a megfelelő tájékoztatást, hogy a fogyasztó körültekintően járhasson el. A felperes jogi képviselője továbbá kiemelte: a fogyasztó nem fogyatékos, egyes kvalitások elvárhatók tőle és a szakkérdések megértéséhez tanácsadóhoz fordulhat.

Az alperes magyar állam képviselője elmondta: a felperesi képviselő utóbbi kijelentésével elismerte, nem egyértelműek és átláthatóak az Argenta által megfogalmazott általános szerződési feltételek.

A takszövök is halasztást kaptak ma

A bíróság a Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet ügyében szeptember 23-ra, a Szigetvár Takarékszövetkezet - és az abba 2012-ben beolvadt Balatonföldvár Takarékszövetkezet - ügyében szeptember 25-re halasztotta a határozathozatalt.

A szigetvári és balatonföldvári takarék ügyében a felperes hitelintézet képviselője rámutatott: a felek eltérően értelmezik az "átlagos fogyasztó" fogalmát, vagyis azt, hogy milyen követelményeknek kell megfelelnie a devizahiteles szerződés adósának. A felperes szerint a fogyasztónak kellő körültekintéssel kell eljárnia.

Érthető volt vagy sem?

A takarékszövetkezet jogi képviselője elmondta: a szerződések a szükséges szakkifejezéseken túl nem tartalmaznak a megértést nehezítő fogalmakat, ráadásul a hitelszerződések tervezetét a fogyasztók jóval a szerződéskötés előtt megkapták, vagyis volt idejük áttanulmányozni, ha valamit nem értettek, a hitelintézettől vagy szakértőtől felvilágosítást kérni. A felperes képviselője megjegyezte: nézete szerint a bíróságnak azt kell eldöntenie, hogy a devizahitel-szerződések egyes kérdéseit rendező 2014. évi 38-as törvény "szigetszerű entitás" a magyar jogban, vagy az európai és a magyar jogrendszer szerves része. Ez utóbbi esetben ugyanis - mondta - aligha lehet elutasítani a hitelintézet keresetét.

Az alperes magyar állam jogi képviselője a tárgyaláson kifejtette: az átlagos fogyasztó nem rendelkezett megfelelő ismeretekkel ahhoz, hogy megértse a szerződésekben szereplő olyan fogalmakat, mint például a hozamgörbék egymáshoz való elmozdulása, swap-ügylet, repokamat. Emellett az általános szerződési feltételek megfogalmazása túl általános volt, nem elég konkrét; nem derült ki belőlük a fogyasztó számára, hogy a hitelintézet pontosan milyen esetekben módosíthatja egyoldalúan a szerződést. Emellett az alperes szerint az objektivitás elvét sértette, hogy a takarékszövetkezet önállóan is előidézhette az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő egyes okokat. Ráadásul néhány olyan ok is szerepelt az oklistában, amelyből nem következett az egyoldalú szerződésmódosítás szükségessége. Nehezítette a szerződés megértését, hogy olyan okok is szerepeltek a listában, amelyek egy takarékszövetkezetnél föl sem merülhettek, mert nagybankokra vonatkoztak - mondta. Az állam jogi képviselője kiemelte azt is, a vizsgált időszak elején egyáltalán nem szerepelt a kifejezetten a fogyasztó számára kikötött felmondási jog a takarékszövetkezet szerződéseiben.

Az alperes képviselője végül megjegyezte: a szimmetria elve alapján a fogyasztó számára kedvező irányú változásoknak is meg kellett volna jelenniük a szerződések módosításakor. A takarékszövetkezet képviselője elmondta: a kamatemelések után több esetben csökkentek a kamatok, vagyis a fogyasztók számára kedvező változásokat is érvényesítették a szerződésekben.

A Szabolcs Takarékszövetkezet már most vesztett

A Szabolcs Takarékszövetkezet magyar állam ellen indított devizahitelekkel kapcsolatos keresetét, a Fővárosi Törvényszék elutasította csütörtökön kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében. A bíróság szintén elutasította a takarékszövetkezet indítványát az eljárás felfüggesztéséről, illetve azt a kérését, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz. A bíró magyarázatában rámutatott: a fogyasztó egy szakképzett pénzügyi intézménnyel szemben álló természetes személy, ezért az Európai Bíróság egy korábbi ítélete alapján fokozottan oda kell figyelni az egyértelműség kérdésére. Azonban a takarékszövetkezet vizsgált szerződéses rendelkezéseinek megfogalmazása túl általános és tág.

Az ítélet szóbeli indoklásában nagy hangsúlyt kapott a felmondhatóság kérdése, mivel a bíró szerint nem tisztességes, hogy a fogyasztó kizárólag az ügyleti kamat megváltozása esetén mondhatja fel a szerződést.

HOZZÁSZÓLÁSOK