A Fővárosi Törvényszék szeptember 17-én kihirdetett elsőfokú ítéletében elutasította a felperes Santander Consumer Finance keresetét a magyar állam ellen indított perben.

A felperes pénzintézet fellebbezésében kérte a per tárgyalásának felfüggesztését és azt, hogy az Európai Unió Bíróságánál előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezzenek azért, mert szerinte a devizahiteles törvény az uniós jogba ütközik. Egyidejűleg indítványozta, hogy bíróság a törvény alaptörvénybe és nemzetközi szerződésbe ütközése miatt forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab) is.

A felperes utalt arra, hogy a devizaperekben eljárt más bíróságok az Ab-hoz fordultak, amelynek az eredménye e per lefolyását is érintheti. Az alperes magyar állam jogi képviselője ellenkérelmében kérte az első fokú ítélet helyben hagyását. Kiemelte: azért, mert más perekben az Ab-hoz fordultak, az nem köti az ebben az ügyben eljáró bíróságot.

Az alperes magyar állam jogi képviselője ellenkérelmében kérte az első fokú ítélet helyben hagyását. Kiemelte: azért, mert más perekben az Ab-hoz fordultak, az nem köti az ebben az ügyben eljáró bíróságot.

A magyar állam képviselője rámutatott: nincs a jelen perben közvetlenül alkalmazandó vagy közvetlenül érvényesülő uniós jogszabály, a felperes fellebbezésében hivatkozott irányelvek nem lényegesek a jogvitában. A törvény a magyar bírói gyakorlatot emelte jogszabályi szintre, amelyek összhangban vannak az irányelvekkel. Annak vizsgálata, hogy a törvény uniós jogi aktusba ütközik-e nem lehet előzetes döntéshozatali eljárás tárgya, ezt a kérdést csak kötelezettségszegési eljárás keretében lehet vizsgálni - mutatott rá az alperes.

A felperes jogi képviselője a tárgyaláson a részérvénytelenséggel kapcsolatban megjegyezte: a józan ész és a logika felől közelítve a konkrét díj-, költség- vagy kamatemelés mindig kommunikált okok összessége alapján történt, ami a hitelező törvényi kötelezettsége. A fogyasztó számára hátrányos kamat- vagy díjváltozás bizonyos konkrét, egyedi okok összességének eredménye. Az értesítőből az adós mindig olyan helyzetben lesz, hogy vissza tudja ellenőrizni az okokat és az emelés nagyságát, emelte ki. Ugyanez az ellenőrzés a hatóságnak is a rendelkezésére áll. Így logikátlan az az alperesi állítás, hogy a tisztességtelenséget egészében kell elfogadni vagy elutasítani - mutatott rá a pénzintézet jogi képviselője.