Devizahitelek: újabb ügyben fordul az Ab-hez a bíróság

Az Alkotmánybírósághoz (AB) fordul a Fővárosi Törvényszék az OTP Ingatlanlízing Zrt. magyar állam elleni devizahiteles perében is.
MTI, 2014. szeptember 15. hétfő, 16:22

A bíróság kezdeményezi, hogy az AB mondja ki: a devizahitel-szerződések egyes kérdéseiről szóló, 2014. évi XXXVIII. törvény számos rendelkezése alkotmányellenes - ismertette a hétfői tárgyaláson a bíró. Hozzátette, hogy az eljárást az AB döntéséig felfüggeszti. Az Alkotmánybíróság soron kívül, legfeljebb 90 napon belül dönt a kérdésről.

Az OTP Ingatlanlízing Zrt. keresetében az eddigi devizahiteles perekben már elhangzott érveket sorakoztatta föl. A pénzügyi intézmény képviselője a tárgyaláson megjegyezte: "Ez a fajta jogtechnikai megoldás, ahogyan a 2014. évi XXXVIII. törvényt elfogadták, túlmutat ezen az ügyön. Ha ezt meg lehet csinálni a bankszektorral, akkor holnap bármilyen más szektorral meg lehet csinálni, hogy jogszabály-értelmezésnek álcázott jogalkotással", tíz évre visszamenő hatállyal előírják a bíróságnak, hogy csak egy új törvénynek való megfelelést vizsgálhat, semmilyen más korábbi jogszabályt vagy szerződéses rendelkezést nem.

Az alperes magyar állam képviselője azzal érvelt, hogy 2011-től egy sereg olyan per indult, amelyben az adósok a hitelintézetek egyoldalú szerződésmódosításait kifogásolták; a bírák különféleképpen értelmezték a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabályát - a tisztességtelen általános szerződési feltételekről szóló generálklauzulát -, ezért volt szükség a Kúria egységet teremtő jogértelmezésére. Az Országgyűlés a Kúriának ezt a döntését öntötte jogszabályba. Ezzel azonban nem jött létre új norma, csupán korábbi jogkérdések tisztázása és egy általános elv kifejtése történt, ezért visszaható hatályról sincs szó.

A bíró ugyanakkor az eljárást fölfüggesztő végzés szóbeli indoklásában megállapította: a törvény sérti a visszaható hatály tilalmát és a jogbiztonság követelményét. Emellett nem felel meg a normavilágosság követelményének, és szükségtelenül korlátozza az eljárással kapcsolatos jogokat. Kifejtette: a szerződéses felek önrendelkezését sérti, hogy a törvény módosítja a devizahiteles szerződéseket, köztük már teljesített szerződéseket is. Ezt legfeljebb a jövőre nézve tehetné meg, ahogy azt a bíróság általi szerződésmódosítás esetében a jogszabály előírja.

A jogalkotó is a 2008-as gazdasági és pénzügyi válságra hivatkozik, mint ami indokolta a beavatkozást a jogviszonyokba. Érthetetlen ezért, miért éppen 2004. május 1-jére visszamenő hatállyal módosítaná a szerződéseket - jegyezte meg. Kimondta, hogy a törvény korlátozza a tisztességes eljáráshoz fűződő jogot. Szűk határidőket szab az eljárás minden résztvevője számára, beleértve a bíróságot is. Ezáltal nincsenek biztosítva az anyagi igazságosság feltárásának feltételei.

A törvény eljárási szabályai - többek között azzal, hogy nincs helye hiánypótlásnak vagy a per szüneteltetésének - sértik a fegyverek egyenlőségének a jogát, mert az alperesnek kedveznek - állapította meg a bíróság.

A törvény nem fogalmazza meg egyértelműen, mely szerződéseket tekinti devizahitel-szerződéseknek, és több más rendelkezése is pontatlan, kétértelmű. Több megfogalmazása értelmezési gondokat vet föl. Ezek az anomáliák sértik a normavilágosság követelményét, és ezzel a jogállamiság elvét.

A bíróság megállapította: nem volt kellő felkészülési idő, ezzel sérült a jogbiztonság elve. Kiemelte: a perindításra nyitva álló 30 napos határidő már a törvény alkalmazása. Ettől különbözik a törvény alkalmazására való felkészülés, amelyre egy, illetve nyolc nap állt rendelkezésre, ami irreálisan rövid.

Végül a törvény sérti a jogorvoslathoz való jogot is azzal, hogy lerövidíti a fellebbezés és a felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló határidőket.

A bíróság megállapította: az lett volna az alkotmányos megoldás, ha az állam arra jogosult szerve a hatályos szabályozás - a régi Polgári Törvénykönyv és egy 1999-ben elfogadott kormányrendelet - alapján közérdekű keresetet indít a pénzügyi intézmények ellen.

A devizahiteles törvény elfogadása után több tucat pénzügyi intézmény indított pert a magyar állam ellen. A bíróságnak arról kell döntenie, hogy tisztességesek-e a pénzügyi intézmények egyoldalú szerződésmódosítást - például a kamatok, a költségek vagy a díjak fölemelését - lehetővé tévő rendelkezései az általános szerződési feltételekben.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

homerosz, 2014.09.15 17:01

@illiber: a bankokat a pszáf folyamatosan vizsgálta. a pszáf feladata volt a jogkövetés ellenőrzése. az "á" betű a pszáf nevében az államit jelöli.

csak nem azt mondod, hogy ami állami, az szar???
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

kukoritsayaaanosh, 2014.09.15 16:35

...az AB nem fogja kimondani, mert a soraiban többségben vannak Orbán kesztyűbábjai, de Strassbourg majd kimondja.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

illiber, 2014.09.15 16:25

..az AB nem fogja kimondani ,mert a bankok tisztességtelenül jártak el ...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html