Devizahitelek: vesztett a Summit Pénzügyi Zrt. is másodfokon

A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla kedden kihirdetett jogerős határozatában helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék Summit Pénzügyi Zrt. ügyében hozott elsőfokú ítéletét, amelyben elutasította a pénzügyi intézmény magyar állam elleni, devizahitelekkel kapcsolatos keresetét, és kötelezte, hogy fizessen meg az alperes részére 635 ezer forint másodfokú perköltséget.
MTI, 2014. október 28. kedd, 15:56

A Summit fellebbezésében az elsőfokú ítélet módosítását, illetve annak hatályon kívül helyezését kérte, továbbá, hogy a másodfokú bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab) és a per felfüggesztése mellett kérjen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Bíróságtól. Az ítélőszék ezeket az indítványokat elutasította.

Az ítélet szóbeli indoklása szerint a felperes téves jogi következtetésekre, illetve a teljes körű indokolási kötelezettség elmulasztására alapította az ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló kérelmét. Az ítélőszék álláspontja szerint az indokolási kötelezettség elmulasztása csak kivételesen eredményezheti az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, akkor, ha egyáltalán nem állapítható meg, hogy az elsőfokú bíróság ítéletét mire alapította, ez azonban nem áll fenn.

Az ítélet szóbeli indoklása szerint a felperes téves jogi következtetésekre, illetve a teljes körű indokolási kötelezettség elmulasztására alapította az ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló kérelmét. Az ítélőszék álláspontja szerint az indokolási kötelezettség elmulasztása csak kivételesen eredményezheti az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, akkor, ha egyáltalán nem állapítható meg, hogy az elsőfokú bíróság ítéletét mire alapította, ez azonban nem áll fenn.

A közjogi érvénytelenség kérdéskörével kapcsolatban az ítélőtábla kifejtette: ha valamelyik tagállam megsérti a konzultáció szabályait, az EKB a bírósághoz fordulhat és kötelezettségszegési eljárást kezdeményezhet, utóbbira azonban nem került sor. Az ítélőtábla álláspontja szerint nincs közvetlenül alkalmazandó uniós jog. Az adott perben ugyanis nem a felperes és a fogyasztó által kötött szerződések érvényességét vagy érvénytelenségét vizsgálják, hanem azt, hogy a per alapját képező törvényben meghatározott vélelmet sikerül-e a felperesnek megdöntenie, más jogszabályokat és az uniós jogot nem lehet alkalmazni. Az ítélőtábla utalt továbbá arra, hogy a bíróságnak csak az alkalmazandó jog tekintetében van joga arra, hogy az Ab-hez forduljon, a felperes pedig a jogszabály olyan rendelkezéseit is sérelmezte, és kérte az Ab elé vitelüket, amelyek alkalmazása az adott perben fel sem merülhet.

A másodfokú bíróság szerint a bíróságoknak nem kell részletesen megindokolniuk, hogy miért nem tartják az alkalmazandó jogszabályt alaptörvény-ellenesnek. Az ítélőtábla szerint ez azt jelentené, hogy az Ab helyett a rendes bíróság végzi el egy jogszabály alaptörvény-ellenességének a felülvizsgálatát, ezzel pedig az Alkotmánybíróság jog- és hatáskörét venné át.

Kizárt, hogy a bíróság állást foglaljon abban a kérdésben, hogy az adott perben hozott döntés hogyan fog hatni az egyedi ügyekre. A bíróságnak kizárólag azt kellett vizsgálnia, hogy a törvényben meghatározott elvek a felperes által meghatározott szerződési feltételek esetében teljesülnek-e. Ezzel kapcsolatban az ítélőtábla utalt arra, hogy ezek az elvek konjunktívak, ami azt jelenti, hogy bármelyik feltétel hiányzik, szükségtelen a többit vizsgálni. Az ítélőtábla egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy valamennyi szerződéses feltétel vonatkozásában hiányzik az átláthatóság. Utalt arra, hogy ennek érvényesülése nagyon szorosan kapcsolódik az egyértelmű és érthető megfogalmazás elvéhez, mert ha valami nem érthető, nem világos, kizárt, hogy ellenőrizhető legyen.

Az elsőfokú bíróság az ítélőtábla szerint helyesen utalt arra, hogy a 2009-től alkalmazandó szerződési feltételekben a szerkesztési mód és a hiteldíjak változásával kapcsolatos indokoknak a megkettőzése a fogyasztók számára megtévesztő, egyáltalán nem valósul meg az egyértelmű és érthető megfogalmazás elve. Ennek az elvnek az érvényesülése azt jelenti, úgy kell megfogalmazni a díjemelésre lehetőséget adó egyoldalú szerződésmódosítás feltételeit, hogy a fogyasztó fel tudja mérni, milyen okok esetén, milyen mechanizmusban és milyen mértékű változás következhet be. Az érthető és egyértelmű megfogalmazás valamint az átláthatóság hiánya miatt a további feltételeket nem vizsgálta az ítélőtábla.

HOZZÁSZÓLÁSOK