Több évnyi csökkenés után tavaly ismét nőtt a lakáshitel-állomány, amely év végén 3324 milliárd forintot tett ki, ez pedig meghaladja a magyar GDP 10 százalékát - derül ki a KSH jelentéséből. A statisztikai hivatal először 2011 végén mért csökkenést a teljes hitelállományban, ez a tendencia pedig a következő két évben is folytatódott, mígnem tavaly 0,6 százalékos, forintban kifejezve 6 milliárdos emelkedést mértek.

A több mint 3 ezer milliárd forintnyi hitelösszeg több mint fele, egészen pontosan 52 százaléka továbbra is devizaalapú volt, míg az államilag támogatott hitelek 25 százalékot tettek ki. Érdekesség, hogy a teljes hitelállománynak mindössze a 65 százaléka van a bankoknál, 27 százalék ugyanis a jelzáloghitel-intézeteknél koncentrálódik, több mint 5 százalék van a lakás-takarékpénztáraknál, míg a takarék- és a hitelszövetkezetek 3 százalékos arányt tudhatnak magukénak.

Ennyit késünk a befizetéssel

Tavaly a fennálló szerződések 78 százaléka problémamentes volt, 12 százalék tartozott az úgynevezett külön figyelendő, míg 3 százalék az átlag alatti kategóriába. Ide kapcsolódik, hogy a kétes, vagy rossz minősítésű hitelek összesen 7 százalékot tettek ki. Így bár összességében egy százalékos emelkedésről beszélhetünk, a KSH szerint megállt a 2009 óta tapasztalható arányeltolódás, mely során a problémamentes hitelek irányából a rosszabb minősítésűek felé haladt a trend.

A lakáscélú hitelek állománya
Kép: Forrás: KSH

Amennyiben a késések mértékét nézzük, úgy azt látjuk, hogy 2014 decemberében 84 ezer hiteladós törlesztési késedelme 31-60 nap közötti volt, 72 ezeré pedig a 61, de akár a 365 napot is meghaladta.

Nem félünk a hiteltől

2014-ben összesen 54 ezer új lakáshitelt engedélyeztek 244 milliárd forint értékben, így számuk 32, összegük pedig 56 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi adatokhoz képest - közölte a KSH, amely szerint nem az érdeklődés volt ennyire kiugró, hanem alacsony volt a bázis, hiszen 2013 negatív csúcsot hozott mindkét kategóriában.

A növekedést emellett a támogatott forinthitelek újbóli bevezetése, illetve a nem támogatott hitelek kamatainak csökkenése is magyarázza. Bár a 2010-ben felfüggesztett devizahitelezést 2012 első felétől - meghatározott feltételekkel - újból engedélyezték, ennek azonban továbbra sincs kimutatható hatása: 2014 első felében 6 darab devizaalapú hitelt engedélyeztek 36 millió forint értékben, a második félévben pedig egyáltalán nem történt engedélyezés.

A statisztikai hivatal felhívja a figyelmet arra is, hogy nemcsak az engedélyezett hitelek száma és összege emelkedett 2013 óta, hanem az egy engedélyezésre jutó átlaghitel is, ami 2014-re 800 ezer forinttal magasabb, 4,6 millió forint lett. Ekkor az engedélyezett hitelek számának 20, összegének 24 százaléka volt államilag támogatott.

Mire költjük?

2014 folyamán közel 74 ezer lakáshitelt folyósítottak, 254 milliárd forint értékben, ami a 2013-as adatokhoz képest 61, illetve 51 százalékos növekedésnek felel meg. A hitelek célját vizsgálva 2012-ben a végtörlesztés lehetősége miatt a hitelkiváltások száma 13 ezer, összege 72 milliárd forintra ugrott. Egy évvel később e hitelcél jelentősége csökkent, száma 2 ezerre, összege közel 6 milliárdra zsugorodott, de 2014-ben újabb fordulat jött, így a hitelkiváltások száma 4 ezerre, összege közel 12 milliárdra emelkedett.

A folyósított lakáscélú hitelek összege célok szerint (folyó áron)
Kép: Forrás: KSH

2013-hoz képest az építéshez nyújtott hitelek száma és összege is 13 százalékkal nőtt. Az új lakás vásárlásához nyújtott hitelek száma nagyobb (34 százalék), összege kisebb (6 százalék) arányban emelkedett, ennek megfelelően e hitelcél egy folyósításra jutó átlaga 1 millió forinttal csökkent.

2013-ban számát és összegét tekintve a használt lakások vásárlása dominált, akkor 26 ezer lakásra, 114 milliárd forint értékben folyósítottak hitelt - 2014-ben e hitelcél előfordulása 72 (44 ezer darab), összege pedig 61 százalékkal (184 milliárd forint) bővült.

A hitelcélok közül a korszerűsítés, bővítés aránya a 2011-et megelőző években a hitelek számát tekintve 15, összegüket nézve 5-6 százalék körül mozgott. 2013-ra számarányuk 21, összegük több mint 10 százalékra nőtt, ami a lakás-takarékpénztárak adatgyűjtésbe való bevonása után az általuk gyakran nyújtott kisebb összegű, de többször igénybe vett felújítási hitelekkel magyarázható. 2014 végére a folyósított korszerűsítési hitelek száma 16, összege közel 9 százalékra mérséklődött. Az egy folyósításra jutó hitel átlagos értéke korszerűsítés, bővítés esetén - a hitelcél jellegéből adódóan - kisebb, mint a lakásvásárláshoz kapcsolódó célok esetében: 1,9, szemben a 3,4 millió forintos átlaggal.