Diktatúrák is tartoznak Magyarországnak - mutatjuk a számokat

Évtizedek óta görgetik maguk előtt tartozásaikat Magyarország egykori adósai. A hazai büdzséhez mérten aprópénzről, pár milliárd forintról van szó, amit még a szocialista segítségnyújtás jegyében kapott a rendszerváltás előtt többek közt Kuba, Észak-Korea és Nicaragua.
Papp Zsolt, 2014. szeptember 8. hétfő, 07:21

A Magyar Köztársaság külföldi államokkal szembeni devizakövetelése tavaly év végén összesen 9 milliárd forint volt, az összeg egy év alatt alig 520 millió forinttal csökkent - ezek a legfrissebb adatok, amelyek a 2013-as zárszámadásból derülnek ki. A kormányközi hitelszerződések még bőven a rendszerváltás előtt köttettek.

Tartozik Magyarországnak Észak-Korea, Kuba, Albánia, Nicaragua, Nigéria és Szudán. Az országok egy része dollárelszámolású hitelt kapott, de a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságnak (KNDK) és Kubának a "jó öreg" - ám ma már nemigen beárazható - transzferábilis rubel "jutott".

Az adós országok fizetési hajlandósága eltérő: az egyik végletet a KDNK jelenti, amely a hitelek törlesztését "kapitalista humbugnak" tekinti - nem csak magyar viszonylatban. Észak-Korea még 2008-ban kérte az akkori magyar kormánytól az adóssága eltörlését - ám a rendszerváltás óta erre eddig egyetlen kabinet sem volt hajlandó. Jogilag a kormány nem is kompetens az adósságok elengedésben - arról a parlamentnek kellene határoznia -, például a mostani zárszámadás keretében.

Kormányközi hitelek visszatérülése (millió forint)
Adós2012 végi állomány2013 végi állomány
Koreai NDK814,9814,9
Kuba4 208,64 251,7
Albánia628,90,6
Nicaragua215,4182,3
Nigéria770,0796,8
Szudán3 338,83 410,3
Forrás: zárszámadás, kormány


Nem is várható adósságelengedés, ez ugyanis elvi kérdés a mindenkori kormány számára - ebben konszenzus van. Amíg ugyanis Észak-Korea vagy Kuba nem fizet, addig Albánia és Nicaragua törleszti adósságait, még ha tavaly csak összesen 349 millió forint bevétele is volt e forrásból a költségvetésnek. Ez az összeg államháztartási nagyságrendben filléresnek számít, mégis talált pénz. Így az adósságelengedés nem volna korrekt azokkal az államokkal szemben, amelyek a törlesztés mellett döntöttek.

A zárszámadási beszámoló az is kiderül, hogy Albánia adósságrendezési megállapodás alapján történő, ütemterv szerinti törlesztése tavaly lezárult, míg Nicaragua a korábbi megállapodások szerint 2020-ig törleszti a 182,3 millió forintos (!) adósságát. A még meglévő  kormányzati kinnlevőség a leginkább nem fizető országokkal szemben áll fenn, ennek nagy részét Kuba 4,2 milliárd forintos és Szudán 3,4 milliárd forintos adóssága teszi ki.

Ezek adósságoknak előbb-utóbb valószínűleg a leírás lesz a sorsuk, nemzetközi akciók keretében: az IMF, az OECD, és az Európai Unió nemzetközi programjaihoz csatlakozva a súlyosan eladósodott szegény országok adósságelengedési programjaiban lenullázhatja Budapest a kinnlévőségeit. Ez történt korábban az iraki magyar követelésekkel is - igaz, csak azt követően, hogy megbukott a Szaddam Husszein vezette rezsim és az újonnan választott kormányt a nemzetközi szervezetek adósságrendezésbe vonták be. Amíg viszont hasonló politikai fordulat nem várható az adós országokban, addig vélhetően ilyen nemzetközi adósságelengedési programok sem indulnak, így továbbra is marad a magyar állam követelése is ezen államokkal szemben.

HOZZÁSZÓLÁSOK