BUX
38333

Disznók falják fel az eurót

A görög problémáról csütörtökön sem feledkeztek meg a pénzpiacok. Bár az Európai Bizottság szerdán elfogadta Görögország tervét az államháztartási hiánynak csökkentésére és ezt láthatóan a piacok akkor díjazták is, a görögök miatti aggodalom azonban csak nem hagyott alább. Szerdán a portugálok kerültek össztűz alá, csütörtökön ismét az egekbe szökött Görögország CDS-e, amely a kelet-európai adósok törlesztéskockázati árazását is felnyomta.

Szabó Zsuzsanna, 2010. február 4. csütörtök, 14:28

A piaci nyugtalanság annak ellenére sem látszik csitulni, hogy Joaquín Almunia pénzügyi biztos korábban már többször megerősítette szóban, hogy Görögország kezét nem engedi el az EU, szerdán pedig kijelentette, hogy úgy véli Görögországnak nincs szüksége EU-n kívüli segítségre. A pénzügyi biztos ugyanis meg van győződve arról, hogy az EU és a monetáris unió eszközei elegendőek a problémák megoldásához.További megerősítésként lehet értelmezni Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatójának csütörtöki kijelentését is, miszerint az IMF kész segíteni Görögországnak, ha azt az ország kormánya kéri.Mindez úgy tűnik mit sem használt: csütörtökön ismét rekordközeli magasságba emelkedett a súlyos költségvetési és adóssággondokkal küszködő Görögország államadósság-törlesztési kockázatának árazása a londoni piacon, jelezve Görögország adósi megítélésének folyamatos romlását. Pegőtűz alatt a portugálok és a görögökA görög miniszterelnök Georgiosz Papandreu korábban úgy vélte, a jelenlegi piaci nyomás annak köszönhető, hogy Görögország került az eurót célzó spekulatív játék középpontjában.Jönnek a "disznók"A pénzpiacok viszont úgy tűnik, Görögországot nem elszigetelt esetként kezelik. Már új fogalmat is alkottak a problémás eurózónabeli államok összefoglalására: „Pigs", amely a szóban forgó országok kezdőbetűiből álló mozaikszóból (Portugal-Ireland-Greece-Spain) jött létre.  Portugália, Írország, Görögország és Spanyolország gazdasága együtt mozog, és jelenleg úgy tűnik, Görögország, mint „falkavezér" alakítja az egész országcsoport sorsát.Ezekben az országokban közös, hogy mindegyikben hosszú lefutású, olcsó hiteleken alapuló gazdasági növekedés következett be, amelynek a lufi kipukkadása vetett véget, igen súlyos helyzetbe hozva ezzel az államháztartást. A jelenleg aggodalmak központi kérdésévé vált, hogy ezek az országok egyáltalán tudják-e kezelni a megugrott államadósságukat.Ez a rövidítés azonban félrevezető - állítja Daniel Gros, a brüsszeli Európai Politika Tudományok Központjának (CEPS) igazgatója a Financial Timesban megjelent elemzésében.A szakember szerint ugyanis az államadósság fenntarthatóságának vizsgálata során nemcsak a jelenlegi pénzügyi helyzetet kellene figyelembe venni, hanem az ország rendelkezésére álló forrásokat is. Ez alapján pedig a négy országot nem lehet egy kalap alá venni.A csoportban Görögország és Portugália a gyengébb láncszemek belföldi megtakarításaik alacsony szintje miatt. Utóbbi két ország bruttó nemzeti megtakarítási rátája - a magán és az államit is beleértve - rekord mélységben van: Görögországé a GDP 7,2, Portugáliáé 10,2 százalék. Spanyolország és Írország esetében ez a ráta közelebb áll az eurózónás 20 százalék körüli átlaghoz: előbbi 17, utóbbi 19 százalék. Ez azt is jelenti, hogy Spanyolország és Írország, most, hogy a lakásépítési beruházások összeomlottak és nem emésztik fel a megtakarítások jelentős hányadát, minden bizonnyal képesek finanszírozni az államadósságukat.

Görögország és Portugália a külföldi tőkének való kitettsége miatt viszont más eset. Gros szerint az előbb említett alacsony bruttó megtakarításokkal egyik ország sem képes még minimum szintű nettó beruházást sem finanszírozni a hazai forrásokból.A szerző szerint ilyen alacsony szintű belföldi megtakarításból két következtetés vonható le: a fiskális kiigazítás egyedül nem oldja meg a problémát, a pénzügyi kisegítés pedig költséges lesz.Az olyan pénzügyi kiigazítás ugyanis, amely nem von maga után magasabb nemzeti megtakarításokat, a problémákat egyszerűen csak áttranszferálja a kormányzatiból a magán szektorba. A kiigazítás miatti megszorításoknak az egész gazdaságra ki kell hatnia - állítja a CEPS igazgatója.Ahhoz, hogy Görögországot is és Portugáliát is fenntartható pályára lehessen állítani, magasabb megtakarítási rátát kell elérni - vagyis Gros szerint a fogyasztást a GDP arányában számolva mintegy 10 százalékkal kellene visszaszorítani.Az alacsony szintű belső megtakarítás magas külső adóssággal kombinálva pedig azt jelzi, hogy egy pénzügyi mentőakció költséges lehet. Itt az alapvető különbség Spanyolország és Írország illetve Görögország és Portugália között, hogy az előbbi kettő elegendő belső cash flow mellett csak a túlzott beruházásai miatt került bajba, míg utóbbi kettőnek ahhoz sincs elég cash flow-ja,  hogy az „alaptőkéjét" fedezze - mutat rá a szerző vállalati analógiát használva.Gros szerint egy olyan országot megmenteni, amelyik túl sokat fogyaszt, csak akkor van értelme, ha minden politikai erő elfogadja, hogy egy fiskális kiigazításnál többre van szükség. Erőteljes visszafogás szükséges magánszektorbeli bérek és a fogyasztás terén.Probléma a stabilitási paktummalUgyanakkor azt is megjegyzi, hogy Európa stabilitási paktuma téves, mert csak egy szektorra, a kormányzatira koncentrál ahelyett, hogy az egész ország forrásait venné figyelembe, ami végülis hosszútávon számít.A problémák megismétlődésének elkerüléséhez az lenne elvárható a „disznók" leggyengébbikeitől, hogy a fent említett szempontokat tartsák szem előtt.