A történet elé annyi magyarázat kívánkozik, hogy a zeneszámok jogtulajdonosai - a szerző, a kiadó és az előadó - jogdíjra jogosultak. A jogdíjak egy része az úgynevezett kisjogokból folyik be, ilyet fizetnek például a rádiók, a vendéglátóhelyek és a zenét használó reklámozók is. A szerzők közös jogkezelő szervezetet bíznak meg a díjak beszedésével. Ennek egyik módja az, hogy a jogkezelő a vendéglátóhellyel "bevallatja" azt, hogy kinek a dalait játssza. Az éves összesítéskor a gyakoriság alapján osztja szét a jogkezelő a befolyt díjat, amely jogosultanként milliós, de akár tízmilliós nagyságrendű is lehet.

Csak a pultosok hallgatnak internetes rádiót

A szóban forgó esetben a jogkezelő alkalmazottja egy vendéglátó helyen észlelte, hogy számítógépről zene szól, ezért kitöltött a zeneszámokról egy adatlapot, amelyet az alkalmazott nem írt alá. A közös jogkezelő ennek ellenére folyamatosan számlázta a jogdíjat, amely öt hónap alatt 172 ezer forintra hízott. Miután a vendéglátó cég nem fizetett, a jogkezelő fizetési meghagyást bocsátott ki, amelynek nem mondott ellen a cég, viszont nem is fizetett. A fizetés megtagadását azzal indokolta, hogy csak a pultosok hallgattak internetes rádiót.

Miután a nemfizetésből per lett, az első- és a másodfokú bíróság is elutasította a közös jogkezelő követelését. A másodfokú, jogerős ítélet indoklása szerint a felek kölcsönös és egybehangzó akaratnyilvánításának hiányában nem jött létre közöttük felhasználási szerződés. Önmagában az a körülmény, hogy a jogkezelő képviseletében eljáró alkalmazott az üzletben adatlapot töltött ki és hagyott hátra, nem hozott létre a felek között felhasználási szerződést. Ráadásul a nyilvános zenehallgatás tényét a jogkezelő nem bizonyította.

A Kúria nem így gondolta

A közös jogkezelő felülvizsgálatot kért a Kúriától, ahol viszont ő nyert. A legfőbb bírói fórum kifejtette:

az ítélkezési gyakorlat szerint a vendéglátó üzletben a közönség számára is hallható módon, a számítógépen keresztül történő zeneszolgáltatás is megalapozza a díjigényt, a zenefelhasználást pedig a közönség számára nyitva álló helyiségben elhelyezett zeneszolgáltatásra alkalmas eszköz esetén vélelmezni kell. A számítógép útján történő zenefelhasználás akkor is megalapozza a jogdíjfizetési kötelezettséget, ha a zeneszolgáltatás a - vendéglátóipari egység közönség számára nyitva álló helyiségével egy légtérben lévő - pultban dolgozók részére történik.

Így a jogkezelő alkalmazottja által észlelt  zenefelhasználást mindaddig vélelmezni kell, amíg a felhasználó a felhasználás megszüntetését a közös jogkezelő szervezetnek nem jelenti be.

A Kúria ezért a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, az elsőfokú ítéletet pedig úgy változtatta meg, hogy a vendéglátó cégnek ki kell fizetnie a jogkezelő részére a 172 ezer forintot, annak a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7 százalékkal növelt összegű kamatával együtt.