BUX
38307

Döntött a kormány - álláshelyek szűnhetnek meg a közszférában

A kormány azonnali hatállyal döntött az üres kormányzati álláshelyek megszüntetéséről, várhatóan csökkentik a pénzügyesek, hr-esek és informatikusok számát is.

NAPI, 2013. január 10. csütörtök, 16:31

A kormány egy mai határozatban elrendelte a minisztériumoknál és a hátérintézményeknél betöltetlen álláshelyek azonnali megszüntetését - vagyis ezen pozíciókra már új ember nem vehető fel. Ugyanakkor további leépítések várhatóak, ugyanis a vezetői létszámot 15, a funkcionális alkalmazottak létszámát pedig az összlétszám 25 százalékában szabták meg. A leépítéseket március végéig végre kell hajtani.

A kormány definíciója szerint a funkcionális feladat az, amely nem tartozik közvetlenül a tárca feladatához, hanem a működtetéshez: ide sorolják a belső igazgatási feladatokat, különösen a humánpolitikai és humán-erőforrás gazdálkodási, költségvetési gazdálkodási, pénzügyi, jogi (peres képviseleti), nemzetközi kapcsolatok lebonyolítására szolgáló, ellenőrzési, koordinációs, informatikai és kommunikációs feladatokat, valamint a műszaki-pénzügyi feltételek biztosítását. A minisztériumban a "funkcionális" állások az összes állás 25, a háttérintézményeknél 15 százalékára rúghatnak - az e feletti álláshelyeket meg kell szüntetni. Hasonló a helyzet a vezetői posztokkal: a minisztériumokban 15, a háttérintézményeknél 10 százalék lehet a főnök. A megszorítások nem kötelezőek a honvédelmi és a rendvédelmi szerveknél levő álláshelyekre.

A kormányhatározat Fazekas Sándor agrárminiszternek több feladatot is ad: le kell építeni az agrárkutató-intézetek párhuzamosságait és egyetlen intézménybe kell azokat integrálni - vagyis e területen is leépítések várhatóak. Elbocsátásokra a nem tudományos kutatással foglalkozók számíthatnak, a cél a működési költségek csökkentése - olvasható a kormány döntésben.

Hasonló feladatok kapott Balog Zoltán nemzeti erőforrás miniszter is, akinek a tisztiorvosi szolgálat körül kell racionalizálást végrehajtania, úgy, hogy a háttérintézmények funkcionális feladatait egy szervezet lássa el. Ez utóbbi érthető megoldás, ugyanakkor a minisztériumok esetében ezeket a feladatokat nem akarja központosítani a kormányzat, holott ennek lenne valódi reformértékű jelentősége.

SZEF: az alapötlet jó, Orbán vétójoga nem

Bár hivatalos egyeztetés nem volt az ügyben, tudtunk róla, hogy készül egy kormányrendelet, ami mind a vezetői, mind pedig a funkcionális munkahelyek arányát szabályozza - közölte a Napi Gazdaság érdeklődésére Fehér József, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) alelnöke. Az érdekképviseletnek nincsen kifogása az ilyen szabályozás ellen, hiszen egyet tudnak érteni azzal a céllal, miszerint a szakmai munkahelyek száma növekedjen, ne pedig minél több vezető beosztású dolgozzon az adott munkahelyen.

A szakszervezeti vezető szerint senkinek sem kell féltenie az állását az új szabályozás miatt, hiszen ha valakinek meg is szűnne a munkahelye, akkor a munkakörök átcsoportosításával ezt a problémát is könnyen át lehetne hidalni. Ráadásul a funkcionális munkahelyek arányának szabályozása van ahol inkább védettséget ad: jelenleg több munkahelyen is előfordul, hogy csak egy könyvelő dolgozik a szükséges három helyett, így itt akár javulás is jöhet a közeljövőben. A lényeg, hogy mindenhol azonos legyen a terhelés, mindegy, hogy az adott hivatal Vas megyében vagy Budapesten van-e - hangsúlyozta Fehér.

Azzal a kitétellel azonban nem ért egyet, hogy Orbán Viktor miniszterelnök indokolt esetben engedélyezhet a rendelkezésektől való eltérést. Bár alapból az elképzelésnek van racionalitása, hiszen közbe tud avatkozni, ha valahol az új szabályozás miatt átmeneti problémák adódnak, azonban "a szubjektív mérlegelési szabály mindig bizalmatlanságot kelt" a SZEF alelnöke szerint.