Az új önkormányzati törvény szerint az önkormányzati hitelfelvételek kormányengedélyhez kötöttek - most első ízben határozott úgy a kabinet, hogy áldását adja néhány település kötvény- és hitelakciójához.

Pár tizmilliós ügyleteket engedélyezett a kormány, kivéve...

Mint a melléket táblából kitűnik, államháztartási szempontból érdektelen pár tíz illetve százmillió forintos fejlesztési hitelek kibocsátást engedélyezte a kormány - ezen beruházások vélhetően uniós pályázati pénzek elköltéséhez kapcsolódnak. E sorból némileg kilóg Veresegyház önkormányzatának 1,2 milliárd forintos adósságmegújító hitele, a legérdekesebb ügylet viszont a végére marad a Magyar Közlönyben.

 

Kormányhatározattal engedélyezett ügyletek
TelepülésHitel/Kötvény értékeFutamidőAz ügylet célja
Jászárokszállás75 millió forint10fejlesztési hitel
Ráckeve114 millió20fejlesztési hitel
Veresegyház1,2 milliárd forint3adósságmegújítási hitel
Sopron2 milliárd forint5kötvény -fejlesztési célokra
Balotaszállás46,1 millió forint4adósságmegújítási hitel
Cered20 millió forint13fejlesztési hitel
Hódmezővásárhely78,99 millió Euró25adósságmegújítási kötvény
Forrás: Magyar Közlöny

 

A kormány ugyanis engedélyezi Hódmezővásárhely önkormányzatának, hogy 78,99 millió euró értékben kötvényt bocsásson ki adósságainak megújítására. A mai értéken számolva 23 milliárd forintos kötvényügylet az egyetlen, amit devizában engedett a kormány, ráadásul az eddig bírált kötvénykibocsátásra kerül sor. Hódmezővásárhely az ország egyik legeladósodottabb önkormányzata, az egy főre jutó adósságot tekintve. A várost az elmúlt hetekig Lázár János, a Fidesz korábbi frakcióvezetője irányította, aki most már a Miniszterelnökséget vezeti államtitkári beosztásban - ezért összeférhetetlenség miatt a polgármesteri címről le kell mondania.

A futamidő sem semmi

Hódmezővásárhely is a 2000-es évek második felében elindult deviza-kötvénykibocsátási boomra ült fel - ennek hatására ma már a város adóssága 25 milliárd forintra emelkedett. A 2006-os kötvényt svájci frankban bocsátották ki, és hogy a város csökkentse a devizakockázatokat a Lázár határidős piacokon forgatta meg a város pénzét. Ez utóbbi miatt megrótta Állami Számvevőszék hozzátéve, hogy az akció nem volt törvénytelen csak kockázatos.

Szintén Lázár János nevéhez kötődik, hogy a város kötvényeit lejegyző Erste Bankot tavaly decemberben felszólította a város által elszenvedett árfolyamveszteség lenyelésére, amit a polgármester megtoldott egy kis zsarolásízű fenyegetéssel, mondván, ha nem megy szép szóval az egyezség, akkor megy törvényalkotási úton. Az Erste végül felvetette a kesztyűt és a fizetésre szólította fel az önkormányzatot, amit végül határidőre teljesített is a város.

A kormány által engedélyezett ügylet nem csak nagyságrendjében és devizanemében tér el a többi pár tízmilliós ügylettől hanem futamidejében: Hódmezővásárhely 25 éves futamidejű kötvényt bocsájthatna ki az kormányzati engedély birtokában - míg a több település átlagban 3-10 éves ügyletekre kapott engedélyt. A kormányhatározatból az is kiderül, hogy a 78,99 millió eurós kötvénynek nem lesz türelmi ideje, már idén meg kell kezdeni a visszafizetését: 2012-ben 4,2 millió eurót kell törleszteni, jövőre pedig 4,5 millió euró a kötelezettség. A város a önkormányzati választások évében 2014-ben lélegezhet egy kicsit fel - ekkor 2,8 millió euró lesz az esedékesség.

Az önkormányzatok eladósodásának megzabolázása már a szocialista kormányok is törekedtek, ám a kétharmados önkormányzati törvény miatt erre egyedül nem volt lehetőségük. A Fidesz pedig ellenzékben nem abban volt érdekelt, hogy a párt által 2004 után birtokolt önkormányzati rendszere hitelbéklyót vessenek. Ennek következménye lett például a 2000-es évek második felében indult devizakötvény kibocsátási hullám - ami miatt mára számos önkormányzat került csőd közelébe, vagy épp csődbe, így járt például Esztergom városa vagy épp a Heves Megyei Önkormányzat.

A mindenkori kormányzat azért is érdekelt az önkormányzatok hitelfelvétel korlátozásban, mert a települések gazdálkodási egyenlege az államháztartás hiányt, adósságuk pedig az államadósságot is érinti. Legutóbb épp 2010-ben fordult elő, hogy az önkormányzatok oly mértékben túlköltekezték magukat a választási évben, hogy az államháztartási hiány megugrott. Az ügy további pikantériája volt, hogy erre azután pár nappal derült fény, hogy Orbán Viktor személyesen jelentette be a külföldi újságíróknak, hogy sikerült teljesíteni a 3,8 százalékos hiánycélt, ám az önkormányzatok végül 4,2 százalékra növelték a deficitet.

Egyre nagyobb gondott okoznának az önkormányzatok

Az évek előrehaladtával a jövőben egymást majdan követő kormányok - nem utolsósorban az uniós elvárás miatt - rákényszerülnek fenntartható gazdálkodásra, vagyis az államháztartási deficit 3 százalék alatt tartásában egyre fontosabb lesz, hogy az önkormányzatok ne rontsák el a hiánycél teljesítését. Jövőre az államháztartás hiányát - önkormányzatok nélkül - a kormány 2,2 százalékra tervezi. Ehhez képest az önkormányzati hiány 0,4-0,5 százalékpontra rúgó hiánya jóval komolyabb fenntarthatatlansági problémát jelenthet mint akkor, amikor az éves deficit még elérte a GDP 6 százalékát - utóbbinál ugyanis kevésbé volt jelentősége egy fél százalékpontos mellélövésnek.

Az Orbán-kormány az önkormányzati törvény tavalyi vitája során végül nem egy adósságplafon- vagy adóssággát-szabály bevezetése mellett döntött, hanem teljes hitelfelvételi tilalmat iktatott a törvénybe, amitől minden egyes település egyedi kormánydöntéssel térhet el. A kormány most ennek alapján engedélyezte hét önkormányzat esetében a hitelfelvételt vagy a kötvénykibocsátást.