BUX
38657

Döntött a közgyűlés: a gyalogosoké lesz a pesti Duna-part

A pesti belvárosi Duna-part Kossuth tér és Fővám tér közötti szakaszának komplex megújítására vonatkozó építészeti tervpályázat kiírásáról döntött a Fővárosi Közgyűlés hétfőn. A közgyűlésen

MTI, 2015. március 23. hétfő, 11:32

A tervek szerint a pesti belvárosi Duna-part megújítása révén oldódna a part és a mögöttes városrészek elszigeteltsége, a gyalogos közlekedés mind észak-déli irányban, mind keresztirányban akadálytalanná válna. Megújulna 2,4 kilométeren az útpálya, a járda és a kerékpárút, valamint a zöldfelület. Az előterjesztést 24 igennel és 7 tartózkodás mellett fogadta el a testület.

Az elfogadott javaslattal a testület felkéri a főpolgármestert, hogy gondoskodjon a tervpályázat előkészítéséről, és a tervpályázati kiírás tervezetét terjessze majd a közgyűlés elé. Mint az előterjesztésben írták, a belvárosi Duna-part történeti, városképi és funkcionális szempontból Budapest egyik kiemelkedő jelentőségű része, amelynek megújítása várospolitikai prioritás. A feladat összköltsége mintegy 107 millió forint, amely a pesti belvárosi Duna-part Kossuth tér és Fővám tér közötti szakaszának komplex megújítására kiírandó tervpályázat lebonyolításán túl építési engedélyezési tervek elkészíttetésének költségeit fedezi. Ezekre 2016 márciusáig szabták meg a határidőt. A közgyűlés által még 2013-ban elfogadott, Budapest Duna-menti területeinek fejlesztési tanulmányterve és hasznosítási koncepciója című dokumentum a jövőbeli intézkedések alapja.

A dokumentum a beavatkozások egyik legfontosabb akcióterületeként a több szempontból is frekventált pesti belvárosi partszakaszt jelölte meg. Rögzítette, hogy kiemelt cél a Duna-parti területek vonzerejének, közlekedési kapcsolatrendszerének és környezeti minőségének javítása, amelyet - többek között - a pesti alsó rakpartok forgalomcsillapítása, a kikötők rendezése, a kerékpáros és gyalogos közlekedés, valamint a városi és elővárosi hajózás fejlesztése révén javasolt elérni.

A 2014-2020 közötti európai uniós pénzügyi időszakra szóló Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program támogatási lehetőséget biztosít az említett célok, a kerékpáros és gyalogos fejlesztések, valamint a hozzájuk kapcsolódó közterület-megújítási és zöldfelületi fejlesztések megvalósítására. Mindezek alapján javasolt a város ezen kiemelkedő jelentőségű területének fejlesztése, amelyet a pesti belvárosi partszakaszra vonatkozó városépítészeti tervpályázat kiírása alapozhat meg.

Horváth Csaba (MSZP) szerint a projekt "igazi állatorvosi ló", mert az visszakerült a fővároshoz, ami annak a bizonyítéka, hogy nem történt semmi eddig az ügyben. Mint mondta, a projektre szánt forrás a korábbiakhoz képest csökkent. Szeneczey Balázs fejlesztésekért felelős főpolgármester-helyettes ugyanakkor azt közölte, hogy a feladatra szánt forrás nem csökkent.

Az ellenzék bírálja a fővárosi felújítások ütemezését

A városvezetést teszik felelőssé a következő két hónapban valószínűsíthető közlekedési fennakadásokért a fővárosi ellenzéki pártok. A politikusok a közgyűlés hétfői ülése előtt külön-külön tartott sajtótájékoztatójukon beszéltek erről. Horváth Csaba, az MSZP képviselője szerint a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) "megadta a kegyelemdöfést Budapestnek" azzal, hogy szombattól három jelentős fejlesztés is nehezíti a fővárosi közlekedést. A szocialista politikus szerint nagyon nehéz magyarázatot találni arra, hogy a "Moszkva/Széll Kálmán tér" felújítása és a fonódó villamosvonalak kialakítása mellett a nagykörúti villamosvonal rekonstrukciója miért kezdődött el hétfőn, miért nem várták meg inkább a nyári szünetet. Tudatos tervezéssel megelőzhető lett volna a május közepéig valószínűsíthető közlekedési káosz - fűzte hozzá.

A jobbikos Tokody Marcell azt mondta, a felújításnak örülnek, a beruházások csúszásának már nem. A politikus szerint ugyanis azok nem csak kellemetlenséget okoznak a budapestieknek, hanem az uniós források felhasználását is veszélyeztetik. Példaként említette, hogy a közelmúltban derült ki, hogy egy 1500 férőhelyes P+R parkolóra már nem lehet felhasználni brüsszeli forrást.

Gy. Németh Erzsébet, a DK képviselője szintén úgy vélte, hogy a főváros "fut a pénze után", hiszen a szóban forgó beruházásokat hamarabb is el lehetett volna kezdeni, a csúszásban pedig a BKK korábbi vezetőjének és a főpolgármesternek is felmerül a felelőssége.

Az LMP-s Csárdi Antal azt mondta, hogy bár örül a felújításoknak, azokat "rettenetesen amatőr módon" szervezték meg.

Az LMP visszaállítaná a hajléktalanok egyik támogatását

Újrázott a vezető
Ismét az eddigi vezetőt, Kathy-Horváth Lajost bízta meg egy évre a Fővárosi Roma Oktatási és Kulturális Központ igazgatói feladatainak ellátásával a közgyűlés. Kathy-Horváth május elsejétől jövő év április 30-ig havi bruttó 400 ezer forintos illetményért látja el munkáját. A poszt betöltésére a fővárosi önkormányzat pályázatot írt ki, a határidőre ketten adtak be pályázatot, amelyből csak Kathy-Horváthé felelt meg a kiírásnak.

Az LMP szerint a Fővárosi Közgyűlés legutóbbi ülésén kifelejtett néhány hajléktalanokat érintő támogatási formát, amit az ellenzéki párt most visszaállítana. Ezt Csárdi Antal, az LMP budapesti képviselője mondta el a Fővárosi Közgyűlés hétfői ülését megelőző sajtótájékoztatóján. Kifejtette, a szóban forgó támogatások elhanyagolható mértékben, összesen 20 millió forinttal terhelnék a 320 milliárd forintos budapesti költségvetést. A visszaállítani kívánt támogatásokra példaként említette, hogy a nyugdíjra jogosult hajléktalanoknak a főváros arra az átmeneti időre is segítséget nyújtott, amíg az érintettnek elbírálták a kérelmét.

Csárdi Antal emellett bírálta a közgyűlés előtt fekvő azon javaslatot, amely fizetőssé tehet budapesti idősotthonokat. Reményét fejezte ki továbbá, hogy a városvezetés elfogadja azt az ellenzéki kezdeményezést, amely az interpellációk visszaállítását sürgeti a közgyűlésben.

DK: az ellenzék újra interpellálhassa a főpolgármestert!

A főpolgármester, a főjegyző és a bizottsági elnökök interpellálhatóságának visszaállítását javasolja a Demokratikus Koalíció (DK) a Fővárosi Közgyűlés négy másik ellenzéki pártjával összefogva. A kezdeményezést Gy. Németh Erzsébet, a DK budapesti képviselője ismertette a Fővárosi Közgyűlés hétfői ülése előtti sajtótájékoztatóján. Az ellenzéki politikus elmondta, a fideszes városvezetés 2010-ben szüntette meg azt a lehetőséget, hogy a képviselők interpellálhassák a főpolgármester mellett a főjegyzőt és a bizottsági elnököket.

Gy. Németh Erzsébet szerint a Fidesz 2006-2010 között, ellenzéki pártként 180 alkalommal élt interpellációs jogával, tizenegy alkalommal Tarlós István jelenlegi főpolgármester tett fel kérdéseket. A DK képviselője jelenlegi kérdéseik között említette, hogy a főváros miért vezette be az akár 8 millió forintban is megállapítható belépési hozzájárulást az emelt szintű idősotthonokban. Az ellenzéki politikus szerint ugyanis ez azt jelenti, hogy a városban tovább szakadozik a "szociális háló", és csak a gazdagok kerülhetnek ilyen intézményekbe.

Gy. Németh Erzsébet emellett megdöbbenésének adott hangot, hogy egy a közgyűlés előtt fekvő javaslat alapján újabb 47, meg nem nevezett munkakört betöltő alkalmazottat küldenek el októberben a Városházáról.

Jobbik: nincs brüsszeli kötelezettség a dugódíj feltételeire

Tarlós: nem született még döntés a dugódíjról
Nem született még semmilyen döntés a dugódíjjal kapcsolatban. Sem a zónahatárokról, sem a díjak mértékéről nincs döntés - mondta Tarlós István főpolgármester, hozzátette, arra törekednek Brüsszelben, hogy ha lehet, kivédjék a dugódíjat. A főpolgármester a jobbikos Tokody Marcellnak a dugódíjjal kapcsolatos kijelentéseire reagálva azt mondta: az ellenzéki képviselő úgy tesz, mintha lenne az ügyben döntés, és amikor erről beszél, riogatja az embereket.

A Jobbik szerint kizárólag a Fideszen és nem az Európai Unión múlik, hogy a fővárosban milyen feltételekkel vezetik majd be a dugódíjat. Tokody Marcell, a Jobbik budapesti képviselője a Fővárosi Közgyűlés hétfői ülését megelőző sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, Tarlós István "szereti elmondani, hogy dugódíjügyben meg van kötve a keze, rendszerint Demszky Gáborra és Brüsszelre mutogat", azonban a főpolgármester írásbeli kérdésére adott válaszából az derül ki, hogy ez csupán a dugódíj bevezetésére igaz, annak mértékére és területére nem.

A Jobbik képviselője érdekesnek nevezte, hogy Tarlós István válaszában nem cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy a dugódíj pesti határa a Hungária körútnál húzódna, egyszeri díja 700 forint, éves költsége pedig 115 ezer forint lenne. Amennyiben a dugódíj ilyen feltételekkel valósulna meg, az nem lenne más, mint egy "újabb narancsos trükk, egy fideszes pénzbehajtás" - fogalmazott Tokody Marcell.

MSZP: a kormány szép lassan államosítja a fővárost

Az MSZP zsarolásnak tartja, hogy a kormány a Dagály fürdőért cserébe (itt alakítanák ki a 2017-es vizes világbajnokság központi helyszínét, az új Úszópalotát - a szerk.) bocsátja a főváros rendelkezésére azt az összeget, amely a főváros közlekedésének fenntartásához szükséges. Erről Horváth Csaba szocialista képviselő beszélt a Fővárosi Közgyűlés hétfői ülése előtti sajtótájékoztatóján.

Az ellenzéki politikus szerint a kormány által most kialakított gyakorlat szép lassan oda vezet majd, hogy államosítják az egész fővárost, holott a budapestiek befizetett adójának ellenértékeként kellene fenntartani a város működését. Horváth Csaba emellett az ódudai gázgyár rekultivációját is bírálta, kiemelve, hogy a közgyűlési többség most olyan megoldás elfogadására készül, amely több ezer teherautót "szabadíthat" a környékre.

Javult a közbiztonság

Elfogadta a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) múlt évi beszámolóját a Fővárosi Közgyűlés. A dokumentum szerint a fővárosi regisztrált bűncselekmények száma 2014-ben 15,4 százalékkal csökkent az előző évhez képest. A beszámolót 28 igennel, 3 tartózkodás mellett fogadta el a testület - tudósított az MTI.

Bucsek Gábor, budapesti rendőrfőkapitány elmondta: a javuló közbiztonság egy folyamat eredménye, a 2013-ban bevezetett központi tevékenységirányítás új fejezetet hozott az egész rendőrség ügyeleti rendszerében és reagálóképességében. Ennek hatékonyságát nagymértékben segítette a modern technikára épülő egységes segélyhívórendszer hívásfogadásának központosítása is.

A fővárosi tevékenységirányítás hatásfokát tovább javították azzal, hogy a beérkező segélyhívásokra elsősorban a központi erők reflektálnak. A korábbi átlagos 38 perces reagálási időt sikerült múlt év decemberére 29 percre sikerült leszorítani - közölte. Bucsek Gábor elmondta, folyamatosan jelennek meg az új pszichoaktív szerek, a fiatalok egyre korábban próbálják ki a kábítószert, ezért nagyon fontos feladatnak nevezet a terjesztőkkel szembeni fellépést.

Tokody Marcell (Jobbik) szerint kevésnek mondhatóak az eredmények, tovább kell csökkenteni a reagálási időt. Szaniszló Sándor (MSZP) szerint a statisztika alapján javulás mutatkozik, de az eredmények napi szinten nem érezhetők. Közölte, támogató szavazatukat vegye a rendőrfőkapitány biztatásnak. Tarlós István főpolgármester megköszönte a főkapitány múlt évi munkáját, és azt mondta, hogy a rendőrséget ért kritikák szolidnak mondhatóak.

A beszámoló szerint 106 628-ról 90 207 csökkent a fővárosban regisztrált bűncselekmények száma 2013-ról 2014-re. A közterületen elkövetett bűncselekmények számában 40 százalékos csökkenés figyelhető meg: 2013-ban 35 541, 2014-ben 21 245 bűncselekményt regisztráltak. A személy elleni bűncselekményeken belül a legsúlyosabb élet ellenes bűncselekmény az emberölés, ebből 2014-ben 45, 2013-ban 52 volt, ami 13,5 százalékos csökkenést jelent.

Az emberölés "nyomozáseredményességi" mutatója a múlt évben 82,9 százalék volt, ez 13,5 százalékkal magasabb arány, mint 2013-ban. Szándékos emberölés 2014-ben és 2013-ban is 27 volt. A testi sértések száma 2013 és 2014 viszonylatában 10,5 százalékos növekedést mutat, 2013-ban 1829, 2014-ben 2022 testi sértés történt. A legtöbb testi sértést 2014-ben a XIII. kerületben (160), a VIII. kerületben (157), valamint a XIV. kerületben (143), a legkevesebbet a XXIII. kerületben (15) regisztrálták.

A beszámoló szerint a vagyon elleni bűncselekményeken belül jelentős, 16,2 százalékos csökkenés figyelhető meg, a lopások - betöréses lopásokkal együtt - számának alakulásában, 2013-ban 51 359 lopást, 2014-ben 43 018-at regisztráltak. A lopáson belül jelentősen csökkent a gépjárművekkel kapcsolatos jogsértések száma: a gépjárműfeltörések 4586-ról 3715-re, a személygépkocsi lopások 3446-ról 2902-re, a jármű önkényes elvétele pedig 385-ről 359-re csökkent.

A legtöbb személygépkocsi-lopás 2014-ben is a XI. kerületben történt, ám ennek száma a 2013-hoz viszonyítva 529-ről 422-re, a XIV. kerületben 345-ről 315-re, a III. kerületben 322-ről 292-re csökkent. A legkevesebb személygépkocsi-lopás tavaly is a VI. kerületben történt, a 2013-as 22 esetet tavaly sikerült 12-re csökkenteni - olvasható.

A lopáson belül 2,1 százalékkal csökkent a lakásbetörések száma: 2013-ban 6826, 2014-ben 6680 lakásba törtek be. A legtöbb lakásbetörést 2014-ben a II. kerületben (730), a XI. kerületben (669) és a XIII. kerületben (549) követték el. A legkevesebb lakásbetörés a XXIII. kerületben (92) volt.

A rendőrségi beszámoló szerint a 2013-as és 2014-es év végi mutatók összehasonlítása alapján egyértelműen kijelenthető, hogy pozitív elmozdulás történt a lakosság kriminális érzékenységét leginkább befolyásoló bűncselekmények, így különösen az emberölés, a lopás, a személygépkocsi-lopás, a gépjárműfeltörés, a lakásbetörés és a rongálás nyomozáseredményességi mutatóiban.