BUX
38517

Döntött az MNB - Járai szerint nem is volt más ötlet

A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa mai kamatmeghatározó ülésén - az elemzők többségének várakozásának megfelelően - a 6,0 százalékos alapkamat tartásáról döntött. A forintot ez hidegen hagyta.

Molnár Csaba, NAPI Online, 2006. március 20. hétfő, 16:00

Bár egyes kereskedők azt jósolták, ha az MNB nem emeli a kamatot, akkor forintgyengülésre lehet számítani, ennek ellenére a hazai fizetőeszköz kismértékben erősödött is. Délután négy óra tájban az euró jegyzése már 262 forint alatt járt, szemben a délelőtti, átmeneti megugrást követő 263 feletti szintekkel. (A forint ezúttal a zlotyval mozgott együtt.)

Nem került szóba más javaslat, fel sem vetődött - jelentette ki az MNB elnöke a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón az alapráta tartására utalva. Járai Zsigmond szavaiból kiderült: a kockázatviselési képesség alakulása alapján nem lehet beszélni arról, hogy átrendeződne a külföldi befektetők portfóliója. A jegybankelnök megismételte, hogy a magyar instrumentumokat fenyegető kockázat csökkentéséhez a költségvetési hiány lefaragása lenne a kulcs. Az MNB egyébként azzal számol, hogy a büdzsé deficitje az idén jóval magasabb lesz a vártnál.

A sajtótájékoztatón kiderült: bár az árstabilitási célhoz idén belőttnél gyengébb a forint árfolyama, ez nem veszélyezteti az árstabilitást, s alapvetően ez a tény indokolta a monetáris tanács mai döntését. Ha viszont olyan változások következnének be, amelyek ebből a szempontból veszélyt jelentenek, a jegybank nem fog hezitálni a megfelelő lépések megtételével - hangsúlyozta Járai. Az MNB elnöke elmondta: az árfolyam egyre kevésbé befolyásolja a pénzromlási ütemet, inkább az inflációs várakozások hatnak.

A jegybankelnök szerint egyébként a forint március eleje óta tartó gyengülése mögött nem csak külső okok keresendők, hiszen a cseh és a szlovák korona, illetve a lengyel zloty vissza tudott erősödni. Járai úgy véli, a befektetők egyre inkább különbséget tesznek a régió és a feltörekvő piac országai között, s egyre inkább számítanak a fundamentumok. Az MNB első embere hozzátette: a magyar gazdaság - Brazília és Törökország mellett - továbbra is a legsebezhetőbbek egyike a világon.

A Reuters pénteken megjelent szakértői előrejelzése a forint múlt heti libikókája ellenére tartást valószínűsített, s hasonlóan vélekedtek a NAPI Gazdaság által megkérdezett elemzők is. Többen azon az állásponton voltak, hogy egy kamatemelést csak jóval gyengébb forint indokolt volna.

Ugyanakkor a hírügynökség által meginterjúvolt elemzők módosították az év hátralevő részére vonatkozó kamatprognózisaikat. Az elmúlt hónapokban többségben voltak, akik szerint az MNB következő kamatlépése újabb csökkentés lesz, a szóban forgó Reuters-felmérés viszont már azt mutatja, hogy erre az évre a konszenzus egyáltalán nem számol mérsékléssel. A befektetők mostani elbizonytalanodása fenntartja egy újabb forintgyengülés és egy ezt követő kamatemelés kockázatát, különösen, ha a világpiacokon ismét csökkenőre fordulna a feltörekvő pénzpiaci instrumentumok iránti étvágy, mielőtt még az új magyar kormány hihető programot vázolna fel a költségvetési hiány lefaragására. Ilyen körülmények között a forint különösen sebezhető volna, hiszen az egyensúlyi mutatók rosszak. Az elemzői konszenzus a forintgyengülés ellenére továbbra is tarthatónak véli 2007-re az MNB és a kormány 3 százalékos inflációs célját, és azt jósolja, hogy márciusban 2,2 százalékra csökken az év/év infláció. A Reuters felmérése szerint Magyarország legkorábban 2013-ban csatlakozhat az euróövezethez. A Reuters porgnózisához hasonlóan a londoni feltörekvő piaci elemzők sem számítottak arra, hogy az a mai ülésen módosítja az alapkamatot a monjetáris tanács.

A NAPI által megkérdezett Török Zoltán (Raiffeisen) az év végére 6,5 százalékos alapkamatot vár, Nyeste Orsolya (Erste) viszont a jelenlegi kamatszint tartására számít - amennyiben nem kell rendkívüli eseményekkel szembenézni. A kamat csökkentéséről az elemzők immár nem ejtenek szót.