EUR
311.05
USD
278.14
BUX
27628.17 -0.00%
OTP
6776 1.44%

Drámai adatok Magyarországról - így terjed a szegénység

A szegénység hazai terjedését jelzik az Eurostat legfrissebb adatai is. Magyarországon - Szlovákiával, Lengyelországgal vagy Csehországgal szemben - tovább nőtt tavaly azoknak az aránya, akik a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatának voltak kitéve. Immár honfitársaink egyharmadáról van szó, de legalább vécé- és fürdőszobafronton jobban állunk.
Ádám Viktor, 2014. augusztus 18. hétfő, 07:21

Tovább nőtt azoknak az aránya Magyarországon tavaly, akik a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatának voltak kitéve. Az Eurostat legfrissebb adatai alapján (a vonatkozó statisztikákban egyelőre nem találhatóak meg az összes ország és ezért az EU egészének mutatói sem) 3,3 millió honfitársunk tartozik ebbe a körbe, vagyis egy év alatt százezerrel nőtt a táboruk. Ez azt jelenti, hogy hazánk lakosságának immár 33,5 százalékát fenyegeti szegénység vagy társadalmi kirekesztettség a 2012-es 32,4 százalékot követően. A legkisebb arányt 2008-ban regisztrálta az Eurostat, akkor 28,2 százalékot közölt.

Egy másik Eurostat-adatsor, ami a jövedelmi egyenlőtlenség növekedését mutatja, valamint a Tárki kutatásai, és a KSH fogyasztási statisztikája alapján mindez nem is túl meglepő. A 2012-es helyzetről részletesen itt, a 2011-esről pedig itt olvashat.

A munka sem véd teljesen a szegénységtől
Nem csak a hazai lakosság egészében, hanem a munkavállalók körében is nőtt a szegénység kockázatának kitettek aránya. Igaz, a 2013-ban mért 6,6 százalékos érték töredéke az országos átlagnak, ám így is a legmagasabb arányt jelenti 2006 óta. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetében ez az arány 5,4 százalék, míg a részmunkaidősök esetében háromszor ekkora, 16,5 százalék.

A képhez az is hozzá tartozik, hogy a 2012-es adatok alapján mind az EU28 (9,1 százalék), mind az EU15 (8,8 százalék) átlaga meghaladta a magyarországit (akkor még 5,3 százalék) - az uniós értéket a legszegényebb új tagországok mellett az eurózóna perifériája is jelentősen rontja.

Irigyeljük-e Szicíliát vagy sem?

Magyarországhoz hasonló - kissé kedvezőtlenebb - a helyzet Lettországban és Litvániában, míg Románia és Bulgária szénája sokkal rosszabbul áll: 2012-ben az előbbi ország adata 41,7, utóbbié 49,3 százalék volt. Csehország és Szlovákia viszont javítani tudott, a cseh mutató 15, a szlovák 20 százalék alá került, de csökkent a lengyelországi arány is, 26 százalék alá.

Összehasonlításul: a 2012-es alapján az EU 28 lakosságának mintegy negyede volt kitéve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázatának, ami 124,5 millió főnek felelt meg, vagyis romlott a helyzet 2011-hez képest.

Forrás: Wikipedia

Visszatérve Magyaroszágra, a legnagyobb mértékben a közép-magyarországi régióban romlott a helyzet. (Az Eurostat kimutatása a három NUTS 1 régióra /Közép-Magyarország, Dunántúl, Észak és Alföld/ bontja le a hazai adatokat, ezek az ismert hazai hét NUTS 2 régiót ölelik fel.) Ez - a dunántúli mutató javulásával együtt - azt eredményezte, hogy a Dunántúlon már számottevően kisebb a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatának kitettek aránya, mint az ország középső térségében. (Az okokról ez a statisztika nem szól.) Az alföldi és észak-magyarországi vidéken viszont 39 százalék fölé emelkedett a súlyuk.

Érdekes, hogy európai összehasonlításban csak Szicília tud olyan rossz, bőven 50 százalék feletti mutatót produkálni, mint amilyen Bulgária illetve Románia egyes régióira jellemző.

Máshogy szegények
Fontos, hogy a szegénység és a szegénységi kockázat több okból is nehezen összehasonlítható az egyes államok között. Egyrészt az egyes országok általános életszínvonala jelentős eltéréseket mutat, vagyis nagyon másként szegény egy svájci, mint mondjuk egy román - erről itt írtunk bővebben -, másrészt az Eurostat is úgy határozza meg a szegénységi kockázatot, hogy az az adott állam medián jövedelmének 60 százaléka alatt (beleértve a transzfereket is) fenyeget.

Egyre többen a nagyon szegények

Az EU 28 tagállamában a lakosság 9,9 százaléka tartozott 2012-ben az anyagilag súlyosan depriváltak közé (a meghatározást lásd a keretes írásban).

Magyarországon a súlyosan depriváltak aránya is folyamatosan nő 2008 óta, 2013-ban már 26,8 százalékon állt az előzetes adatok szerint. Itt is százezres a növekedés, 2,5 millióról 2,6 millió főre. Az országon belül nagy szórást találunk: míg a Dunántúlon 21 százalékra csökkent az anyagilag súlyosan depriváltak aránya, addig Közép-Magyarországon 3 százalékponttal 26,6 százalékra ugrott, az ország keleti felén pedig 31,3 százalékra nőtt.

Mi az, hogy deprivált?
Anyagilag deprivált a háztartás, ha az alábbi kilenc probléma
  • hiteltörlesztéssel vagy lakással kapcsolatos fizetési hátralék
  • váratlan kiadások fedezetének hiánya
  • anyagi okból nincs telefonja,
  • anyagi okból nincs színes tévéje
  • anyagi okból nincs mosógépe
  • anyagi okból nincs autója
  • évi egyhetes üdülés hiánya
  • kétnaponta húsételfogyasztás hiánya
  • lakás megfelelő fűtésének hiánya
közül legalább három jellemző rá. Ha legalább négy tétel vonatkozik rá, akkor súlyosan depriváltnak tekintjük.

Tavalyelőtt csak két országban, Bulgáriában és Romániában volt rosszabb a helyzet, mint itt, de valószínűleg 2013-ban volt ez másként - a bolgár adat 45,9, a román 28,7 százalékot mutat, előbbi romlott, utóbbi javult az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

 

Közös vécé, fürdőszoba nélkül

Azoknak az aránya, akik kénytelenek más háztartásokkal, családokkal közös vécére járni, a 2012-es szinten, 4,8 százalékon maradt. Itt az elmúlt években kisebb-nagyobb kilengésekkel ugyan, de javulást lehet tetten érni, hiszen 2005-ben még 8 százalék feletti arányt láthattunk. Érdekes módon a balti államokban - bár számottevő javulást értek el az évek során - sokkal rosszabb a helyzet: a lett és a litván mutató 15, az észt pedig 8 százalék feletti. E téren is Bulgária (22,4 százalék) és Románia (37 százalék) áll a legrosszabbul a 2012-es adatok alapján - ehhez képest az EU28 átlaga 3, az EU15 átlaga pedig 0,6 százalék volt tavalyelőtt.

Sem fürdőkád, sem zuhany nem található meg honfitársaink közel 4 százalékának otthonában. Itt a vécéhelyzethez hasonlóan szinte folyamatosan javul a helyzet, a 2013-as 3,9 százalékos értékkel szemben 2005-ben még 7,7 százalék volt ez az arány. A balti és a romániai arányok hasonlóan kedvezőtlenek, mint amilyeneket vécéfronton tapasztalhattunk.

Olyan lakásban viszont, amelyik beázik vagy vizesek a falai, a hazai lakosság egyre nagyobb hányada kénytelen élni. A 2013-as statisztika szerint a magyarok 25,8 százaléka élt ilyen körülmények között a 2012-es 24,1 százalék után. A képhez ugyanakkor hozzá tartozik, hogy az Eurostat adatai évről-évre furcsa ugrásokat mutatnak: a 2007-es 19,2 százalékot 2008-ban 30,8 százalék követte, majd egy évre rá mindössze 14,5 százalék szerepel a statisztikában. A legfrissebb elérhető - 2012-es - EU-átlag egyébként mind a teljes uniót, mind a régi tagországokat tekintve 15 százalék feletti, Magyarországnál Szlovénia, Ciprus és Lettország teljesít rosszabbul, 30 százalék körüli aránnyal.


HOZZÁSZÓLÁSOK
 

megfigyelt, 2014.10.17 21:25

@tever kneif: ALULTÁJÉKOZOTT FASZI !!
A 2011-es egykulcsossal az EGOISTA SENKIHÁZI kormány a költségvetésnek okozott évi több mint 500 milliárd ft hiányt és a bruttó 220 000 ft és az azalatt keresők nettója csökkentette ,amit az EGOISTÁK átraktak a saját és a felső tízezer zsebébe. Kétség nem fér ahhoz ,hogy ennek a szűk rétegnek ugrásszerűen nőtt a megtakarítása ,ugyanolyan ugrásszerűen nőtt a szegénység az ország lakosságának a 60%-ánál. BAROM ember aki azt látja ,hogy a lakosság megtakarítása nőtt. A FELSŐ TÍZEZER MEGTAKARÍTÁSA NŐTT ezt nem szabad általánosítani ,aki azt teszi az nem ÉPESZŰ ,hanem FIDESZ SEGGNYALÓ.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: http://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Mercury, 2014.10.17 20:43

@tever kneif:
"Jo lesz abbahagyni az alaptalan állitásokat."

Olyan ez mint az átkosban erőltetett "rothadó nyugat" duma, meg hogy a szocializmus fejlettebb társadalom. Ez is ennyit ér.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: http://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2014.10.17 20:39

@Zodiakus: ön szerint ha ez a copybaka minden cikk alá szó szerint ugyanazt bemásolja, akkor érdekli bárkinek a véleménye is? Netán a tények vagy tapasztalat?

Főleg hogy külföldről löki a kapitál-ról a sódert.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: http://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

juliann, 2014.10.17 20:15

@isabella: A 18-25 éves korosztály külföldre fog menni !!!
A szegényebbje IGY fog védekezni a szwgénység ellen !!!
Még tudják majd valamennyire támogatni a szüleiket is !!!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: http://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Zodiakus, 2014.10.17 20:07

@tever kneif: Gazdagodik a lakosság, ITT AZ IGAZSÁG.
-Komám!Te milyen moziba ültél be???Gyere már le borsodba,nyírségbe,és sajnos még van sok hely,és nézz szét rendesen!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: http://www.napi.hu/info/adatvedelem.html
www.Napi.hu Online Kft. Napi.hu - Független üzleti és pénzügyi portál, benne magyar és nemzetközi hírek, elemzések, tőzsdei információk. Helye: Flórián tér 1. 2. emelet, Budapest, Budapest. 1033 Telefon: +36-1-506-0930. Telefax: +36-1-506-0931. .