Drámai változások előtt az egészségpénztárak?

Az adómentesség megvonása drámaian érintené az egészségcélú megtakarításokat és zavarokat okozna az állampapírpiacon - legalább is a Patika Önkéntes Egészségpénztár elemzése szerint.
NAPI Online, 2009. május 26. kedd, 11:46

A jövő évi adómódosításokról napvilágot látott elképzelések a pénztártagok felét kilépésre kényszerítené - áll a Patikapénztárnak a munkáltatói hozzájárulás megadóztatására vonatkozó legfrissebb felmérésében. A tagok annak ellenére számolnák fel önkéntes pénztári megtakarításaikat, hogy a kormány tervei szerint megmaradna meg az egyéni befizetésekre vonatkozó szja-kedvezmény. Ez a jelenleg 47 milliárdnyi, alapvetően állampapírokban tartott megtakarítás felszámolása mellett hatalmas bizalomvesztéssel is jár, hiszen jelenleg a cafeteriát újonnan választó 10 emberből legalább 9 voksol az egészségpénztári öngondoskodás egyetlen intézménye mellett.

A kormány által kidolgozott törvényjavaslat szerint 2010-től az önkéntes egészségpénztárakba befizetett munkáltatói juttatásokat 54 százalékos adó, valamint az adóval növelt értékre rakódó további 27 százalékos járulék, összesen tehát közel 96 százalékos pótlólagos fizetési teher sújtaná majd. Ráadásul a tervezet az egymással eddig azonos feltételekkel versenyző cafeteria-juttatások közül éppen azokat részesíti előnyben - kedvezőbb, évi 400 ezer forintig csupán 32 százalékos adóteherrel -, amelyek bankjegy-jellegükből adódóan nem a hosszabb távú öngondoskodást, hanem rövidtávú fogyasztási célokat szolgálnak.

Azzal, hogy a munkáltatók az önkéntes egészségpénztári befizetéssel a dolgozóknak jelenleg "címkézett" támogatást adnak, garantálni lehet, hogy az emberek biztosan az egészségük megőrzésére és helyreállítására fordítják a havi 5-6 ezer forintnyi juttatást. A tervezet hatályba lépésével az emberek ezt az egészségbiztonsági tartalékot is elveszítik- fogalmaz a közlemény.

A Patikapénztár felmérése azt mutatja, hogy az adómentesség eltörlése nyomán a munkavállalók fele rövid időn belül megszünteti pénztári tagságát. Ha feltételezzük is, hogy valamennyi, a rendszerben eddig résztvevő munkáltató fizeti továbbra is az egészségbiztosítási hozzájárulást, arra - racionális viselkedést feltételezve - összegszerűen nem költene több pénzt. A tavalyi 39 milliárd forintos munkáltatói hozzájárulás a munkavállalók kilépése miatt 19,5 milliárd forintra csökkenne. Ez az összeg oszlana majd meg a juttatás és a közterhek között, vagyis a 96 százalékos elvonás a költségvetés számára egészségpénztári oldalról legfeljebb 9,5 milliárd forintos többletbevételt jelentene - olvasható az elemzésben.

HOZZÁSZÓLÁSOK