Durva áremelés várható a magánegészségügyben

Noha folyamatosan nő az igény a magán-egészségügyi szolgáltatások iránt, a szolgáltatók bővülési lehetősége mégiscsak korlátos, s alaposan át kell gondolniuk üzleti modelljüket ahhoz, hogy orvosaik növekvő bérigényének is megfeleljenek, de közben a betegek fizetőképessége is tudja követni a személyzet fizetésemelése miatti áremelést - hangzott el a Portfolio magánegészségüggyel foglalkozó konferenciáján.
Szepesi Anita, 2017. október 10. kedd, 17:55

Dinamikusan nő a magán-egészségügyi piac, míg 10 évvel ezelőtt a 10 legnagyobb szolgáltató a diagnosztikai cégek nélkül 6,3 milliárd forintos (25 millió eurós) árbevételt produkált, 2016-ban a top-10 bevétele elérte a 21 milliárd forintot (68 millió euró). Tízéves távlatban a cégek árbevétele éves átlagban közel 15 százalékkal nőtt, miközben a GDP csak 3,6 százalékkal emelkedett - összegezte a magán-egészségügyi piac számait előadásában Jászkuti Bertalan, a Heal Partners alapító-ügyvezetője.

Már nem a lakásrendelőkbe ömlik a pénz

Ugyanezen periódusban jelentős strukturális változásokra is sor került. Újabb és újabb befektetők jelentek meg a piacon, s míg korábban lakásrendelők, járóbeteg-ellátó szolgáltatások fejlesztésébe invesztáltak a piaci szereplők, most a fekvőbeteg kapacitásokba ömlik a tőke, illetve a meglévő nagy szereplők is fekvőkapacitásaik bővítésébe öntik a pénzt. Új jelenség, hogy a nagy cégek egy része egységes minőségi szempontok mentén szerveződik, egyes cégek pedig projektekre összeállnak - sorolta a változásokat az előadó.

Jászkúti szerint a kínálatot torzítja az a rendszer, amikor az állami intézményben magánüzlet folyik. Ugyanakkor ez a szürke rendszer biztosítja, hogy a betegek hozzáférjenek a szolgáltatáshoz, ezért nem lehet megszüntetni, ez velünk együtt él - vélekedett a szakember.

Az egészségügyi szolgáltatás meglehetősen árrugalmatlan termék, ma már olyanok is megfizetik az árát, akiknek a jövedelmi szintje ezt nem tenné lehetővé - emelte ki előadásában Jászkuti. Az ugyanakkor továbbra is nagy kérdés - vetette fel az előadó -, hogy vajon a magánszolgáltatók képesek lesznek-e betörni az igazán drága és bonyolult beavatkozások piacára.

Az igények nem nőnek az égig

Folyamatosan emelkedik a magán-egészségügyi szolgáltatókhoz fordulók száma, míg 2015-ben a 20-60 év közötti járulékfizetők 53 százaléka, 2016-ban már a 60 százaléka vett igénybe ilyen szolgáltatást, az arányuk idén elérheti a 65 százalékot - idézte egy friss kutatás számait Lantos Gabriella, a Róbert Károly Magánkórház operatív igazgatója. Ugyanebben a felmérésben a megkérdezettek 8 százaléka úgy nyilatkozott, hogy egyáltalán nem szeretne magánorvost fizetni, s minden ötödik válaszoló az elvárt színvonalú állami egészségügy mellett nem fordulna magánszolgáltatóhoz. Azaz a növekedési potenciál nem végtelen, nagyjából a járulékfizetők 80 százalékát célozhatják meg a magánszolgáltatók - mondta Lantos.

Egyelőre az egészségünkre fordított magánkiadások is folyamatos bővülésről tanúskodnak, míg 2013-ban 788 milliárd forint, 2017-ban pedig 904 milliárd forint volt a magánköltés, 2018-ra már 1100 milliárd forint várható. A 2017-es 904 milliárdból 300 milliárdot egészségügyi szolgáltatásra fordítottak a betegek - idézte a magán-egészségügyi szolgáltatókat összefogó Primus egyesület piaci számait az operatív igazgató.

A növekvő kereslet kielégítéséhez megfelelő személyzetre is szükség van, a dolgozók megszerzése és megtartása azonban már a magánegészségügyben is egyre nagyobb kihívás elé állítja az intézményvezetőket. A nővérek bruttó 300-450 ezer forintos, a kezdő orvosok bruttó 700 ezer forintos, a néhány éve pályán lévő szakorvosok 1,5 milliós, a tapasztalt, neves orvosok bruttó 2,5 millió forintos bérigénnyel jelentkeznek, ám ez a szint még mindig csak a nyugati - ezer kilométeres távolságon belüli - bérszint egyharmada, ami kevés az elvándorlás megállításához.

A nyugati bérek kétharmadáig nem áll meg a növekedés

Lantos szerint az ezer kilométeren belüli bérek kétharmadáig nem is fog megállni a bérnövekedés, ehhez a mostani fizetéseknek a duplájára kell emelkedniük, ami azt jelenti, hogy a szolgáltatóknak jelentősen növelni kell az áraikat. A szolgáltatóknak alaposan át kell gondolni az üzleti modelljüket, hogyan tudják megtartani a munkavállalóikat és a betegeiket is.

Orosz Éva, az ELTE professzora előadásban a lesújtó magyar egészségügyi mutatókról és a hozzáférés nehézségeiről, egyenlőtlenségeiről beszélt - erről itt írtunk részletesen. Mint elmondta, az Eurobarométer felmérésben 3 éve folyamatosan az egészségügyet nevezték az ország legnagyobb problémájának a magyarok.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

krislaci, 2017.10.11 10:42

Akkor mi lesz? Magán infrastruktúra lesz, de még horror áron sem lesz aki gyógyítson? Minőségi magyar orvos igénybe vételéhez külföldre kell menni? A kezelés kifizetéséhez pedig ott is kell dolgozni?
Itthon csak a koporsó készítők üzlete fog pörögni?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html