Bár több elemző is már csak 2 százalék körüli, illetve az alatti inflációval számol jövőre, még érvényben van a kormány által júliusban nyilvánosságra hozott 2014-es költségvetési tervezési köriratban szereplő 2,8 százalékos hivatalos prognózis. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter e hét hétfőjén megerősítette ugyanis, hogy a NGM továbbra is ezzel a pályával számol annak ellenére, hogy politikai döntés már megszületett az újabb, novemberi rezsicsökkentésről. A várható novemberi rezsicsökkentéssel együtt, így 2014 első felében akár 1-1,5 százalékos fogyasztói árindex is elképzelhető. Ennek fényében viszont a 2,8 százalékos éves inflációhoz 4-5 százalékos pénzromlás "kell" az év második felében. Vagyis az, hogy a kormány tartja előrejelzését, azt jelenti, hogy a kabinet titkon azzal számol, hogy 2014 második felében - nem mellesleg a választások után - jelentősen megugorhat az infláció.

Az inflációs nyomás most is tetten érhető a gazdaságban, hisz a maginflációs mutató (amely nem tartalmazza a nem feldolgozott élelmiszerek, az egyéb idényjellegű termékek, a piaci áras energiahordozók mellett a rezsicsökkentés által érintett szabályozott áras termékek és szolgáltatások árváltozását sem) a KSH szerint augusztusban is 3 százalékos volt. Emlékeztetőül: ebben a hónapban 40 éves mélypontra 1,3 százalékra csökkent a "rendes" infláció. Az MNB a nyári inflációs jelentésben 4,2 százalékos maginflációval számolt 2014-re (3,2 százalékos árszínvonal-növekedés mellett), amit ugyan mérsékelhetnek a jövő héten publikálandó friss riportban, de ez a prognózis jól jelzi, hogy az infláció csökkenése átmenetinek és a kormányzati akarattól függőnek tekinthető. A kabinet ráadásul számolhat azzal, hogy az idei és a jövő évi reálbéremelkedés jövőre már a háztartási fogyasztói kiadások növekedésben is lecsapódik, ami elvileg inflációs nyomást is generálhat keresleti oldalról.

Így számol a kormány

A kormány arra készül, hogy a 2013-as növekedési fordulat folytatódni fog 2014-ben is, ezt mondják már a londoni elemzők is, nevezetesen azt, hogy 2014-ben nem 1,4 százalék, hanem magasabb növekedéssel lehet tervezni a magyar gazdaságban - mondta Varga Mihály hétfőn az InfoRádióban. (Egy napra rá egy képviselői kérdésre pedig arról is beszélt a miniszter, hogy az évtized végéig fokozatosan gyorsuló növekedésre számít, a nemzetközi konjunktúra függvényében.) A parlamentnek emiatt javasolja a kormány, hogy 2 százalékos növekedési prognózisra állítsa be a jövő évi költségvetést - jelezte Varga Mihály, hozzátéve: egy szerény, 2,8 százalékos inflációs mértéket tervez a kabinet. A külkereskedelmi folyamatok továbbra is tartósan kedvezőek maradnak, a folyó fizetési mérleg az idén is végig pozitív volt, a külkereskedelmi mérleg is kedvező volt 2013-ban, jövőre 5,4 százalékkal tud nőni az export, és 5,3 százalékos importbővülés várható - mondta a miniszter, hozzátéve: 295,1 forintos euróárfolyammal számoltak a jövő évi büdzsé tervezésekor.

Az inflációt a kormánynak idén sem sikerült eltalálnia, ugyanis a 2013-as büdzsé összes számát 5,2 százalékos pénzromlásra tervezte még a Matolcsy György vezette nemzetgazdasági tárca, ezzel szemben lesz idén 2 százalék körüli lehet a tempó. Az alacsonyabb infláció leginkább az áfabevételek csökkenésében érhető tetten: az első hét hónapban az egész évre tervezett összeg 51 százaléka folyt be. Miután a befizetések nem csak havonta, hanem negyedévente érkeznek, a valós elmaradás kisebb, de éves szinten így is bő száz milliárd forintos lehet a mínusz.

A kormány ugyanakkor láthatóan a 2014-es költségvetés tervezésekor nem a legóvatosabb makropályát választja, ugyanis az említett 2,8 százalékos infláció mellett 2 százalékos gazdasági növekedéssel számol, miközben a hiánycélt az Origo.hu értesülései szerint a korábbi 2,7 százalékról 2,9 százalékra emelte - amely már csak egy tizednyire van a maastrichti küszöbtől. (Kormányközeli forrásaink szerint a megemelt hiánycélról külön bejelentés nem lesz, az csak a szeptember 30-án benyújtandó 2014-es költségvetésben lesz leírva.)

A makropályában ugyanakkor a kormány úgy "téved", hogy a bevételeket papíron növelje. Az elemzők által várt magasabb infláció és a piaci konszenzus 1,5 százalékos átlagos GDP-előrejelzésénél is magasabb 2 százalékos prognózis azt eredményezi, hogy papíron nő az elkölthető költségvetési bevétel. Ilyen optimista makropálya mellett lenne célszerűbb egy óvatosabb 2-2,5 százalékos hiányt megcélozni - ám a választások előtt nem ez kormány a politikai célja. A kormány hiába ígérte ennek ellenkezőjét, bizonyos keretek között igenis választási költségvetéssel készül, s amennyiben az év második felében nem ugrik meg az infláció, illetve nem éri el a gazdaság a kormány által tervezett 2 százalékos növekedési ütemet, abban az esetben a választások után évközi költségvetési kiigazításra lehet szükség.