BUX
38657

Durván csökkentheti a gimnáziumi továbbtanulás esélyeit a kormány

Szűkre szabott keretszámok, kötelező központi felvételi, az első körben sikertelenül felvételizők kötelező átirányítása a szakképzésbe és más hasonló, a gimnáziumi tanulók létszámának drasztikus korlátozására tett javaslatok olvashatók egy a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által készített tavaly decemberi háttéranyagban - szúrta ki a Magyar Nemzet.

Szepesi Anita, 2017. július 1. szombat, 15:06

Noha a szülők körében évről évre egyre népszerűbbek a gimnáziumok, a munkaerőpiacon pedig régóta bebizonyosodott, hogy a tovább tanulók jobb elhelyezkedési esélyekkel és magasabb a fizetéssel élhetik életüket, a hosszabb várható élettartamról nem is beszélve,  egy szakmai háttéranyag mégis a gimnáziumban tanulók létszámának markáns csökkentésére tesz javaslatokat. Az anyagból Parragh László MKIK elnök álláspontja köszön vissza, ő ugyanis már korábban a gimnáziumok bezárásáról beszélt - olvasható a lapban.

A gyenge eredménnyel gimnáziumba kerülők későbbi sikertelenségét megelőzendő az anyag központi felvételi és bejutási ponthatárt is javasol, 2018/19 -től pedig szűkülő keretszámokat és emelkedő tanulmányi követelményeket vezetne be. A gimnáziumi létszámkorlátokkal először, 2017/18-tól a magániskolák szembesülnének, később évente, fenntartónként határoznák meg a keretszámokat, amelyeket a demográfiailag indokoltnál erőteljesebben csökkentenének.

A keretszámok meghatározásától gyors eredményt várnak a javaslat készítői, hosszabb távon a felvételi ponthatárt látják célravezetőnek.

A kormány célja a szakképzés folyamatos fejlesztése és minél vonzóbbá tétele - közölte kedden a cikk nyomán az NGM. A jelen munkaerő-piaci helyzetben a jó szakmaválasztás biztosíthatja a fiatalok jövőbeni elhelyezkedését. A középfokú oktatásba történő belépéskor - ahogy eddig is - most is szabadon választhatnak képzési formát a diákok. A Magyar Nemzetben említett "háttéranyag" a jövőbeni javaslatainknak nem képezi az alapját - fogalmazott a szaktárca.