Az élelmiszerekhez és az energiához hasonló fölértékelődés zajlik a víz piacain; elég csak arra gondolnunk, hogy az elmúlt két évtizedben Magyarországon a vízdíjak jelentősen, a földgázhoz hasonló mértékben emelkedtek − véli Kiss Péter, a KPMG energetikai és közüzemi szektorának globális és kelet-közép-európai vezetője. A jó minőségű ivóvíz hiánycikk, ezért a jövőben akár az energiahordozókéhoz hasonló nemzetközi koncessziók indulhatnak kitermelésére. A vizet azonban nem lehet minden szempontból párhuzamba állítani az energiával: szállítása nagyobb távolságokra nem megoldott és a rendszereket nem lehet a különféle energiahordozókra jellemző, globalizálódó egységekbe összekapcsolni.

A folyamatos drágulás dacára azonban a termék, a csapvíz minősége nem feltétlenül javult, miután a fogyasztóktól beszedett tarifa nem nyújt fedezetet minden szükséges fejlesztésre. Márpedig roppant nehéz úgy tőkéhez juttatni a szektort, ha az nem egységesen működik. Várhatóan a befektetési igény miatt előbb-utóbb konszolidálódik az ágazat − a téma már legalább egy évtizede az "asztalon hever". A külföldi példák gyakran hasonló problémákat mutatnak: Nagy-Britanniában például a települések gyakorlatilag átadták vízműveiket az államnak − éppen a beruházási igény miatt. A szakember szerint ahhoz, hogy jó minőségű ivóvizet tudjanak biztosítani a társaságok, a víziközmű-szektor egységes elvek mentén történő konszolidációja elengedhetetlen, és az új magyarországi szabályozás tesz is lépéseket ebbe az irányba.

A vízhiány befektetési lehetőséget is teremt. A keresletet mind nehezebb kielégíteni, az emberiség vízfogyasztása a huszadik században a népességbővülés ütemét kétszeresen meghaladó tempóban bővült. Becslések szerint napjainkban mintegy 420 milliárd dolláros globális piacot jelentenek a vízzel kapcsolatos iparágak, a különféle befektetési lehetőségeket több mutató is követi. Például a Dow Jones U.S. Water Index körülbelül 30, a vízzel kapcsolatos üzletben érintett, legalább 150 millió dolláros piaci kapitalizációjú cég jegyzéseiből áll össze. Az S&P 1500 Water Utilities Index az S&P általános közműindexének alegysége, mindössze két amerikai társasággal. A Palisades Water Index a vízzel kapcsolatos globális iparágak, így például szivattyú- és szűrőgyártók, víziközmű-cégek vagy éppen öntözőberendezéseket gyártó vállalatok tőzsdei teljesítményét követi. A Bloomberg Wold Water Index és az MSCI World Index nemzetközi perspektívából mutatja az iparág helyzetét, emellett számos további, a közműszektort követő index tartalmaz "vizes" részvényeket.

Ezzel együtt a víz mint árupiaci termék megjelenése egyelőre várat magára. Amíg nem lehet standardizálni, addig nem lesz létalapja a tőzsdei kereskedésnek − mondta a Napi Gazdaságnak Skáre Balázs, a SolarCapital üzletkötője. A trader szerint a vízzel kapcsolatban nehéz elképzelni például a gáz, a búza vagy éppen a kukorica piacán végbement egységesülést. Igaz, valószínűleg addig jó, amíg ez nem történik meg, mivel az a tőzsdei tapasztalatok szerint vélhetőleg hosszabb távon további drágulással járna, a csak átmeneti árcsökkenések mellett. Így tehát korántsem biztos, hogy jól járnánk vele, ha tőzsdére vinnék a vizet − fogalmazott Skáre.