Durván lemaradt a magyar egészségügy - ezt mindenki megérzi

Egymásnak ellentmondóan ítélték meg az egészségügy helyzetét egy csütörtöki szakmai konferencia előadói. Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász szerint nagy a baj, nem látni a fényt az alagút végén, Orosz Éva, az ELTE professzora a visegrádi országokhoz mért tragikus leszakadásról beszélt, míg Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár úgy ítélte meg, hogy a változás iránya megfelelő, s ugyan nincs minden rendben, de vannak eredmények.
Szepesi Anita, 2017. szeptember 1. péntek, 07:08

Tragikusan leszakadt a magyar egészségügy, és a magyar lakosság egészségi állapota a visegrádi országok színvonalától, ami egyáltalán nem lett volna törvényszerű, hiszen nagyjából azonos feltételek és adottságok mentén indult a négy ország a nyolcvanas évek végén - állapította meg előadásában az Egészségügy öt dimenzióban című csütörtöki konferencián Orosz Éva, az ELTE Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan tanszékének professzora. A V4 többi országa dinamikus felzárkózásba kezdett, amelyben egy ideig Magyarország is állta a versenyt, 2008 után azonban megkezdődött a leszakadásunk, míg a régió országai folytatták a felzárkózást, amit Orosz egyértelműen gazdaság-,  társadalom- és egészségpolitikai hibának minősített.

A GDP alakulásának összevetésénél érdemesebb a globális versenyképességi index eredményeit figyelembe venni, a hosszú távú kilátásokat jelző mutató szerint Magyarország az egyetlen olyan régiós ország, amelynek rosszabb - ráadásul sokkal rosszabb - a 2016-os helyezése, mint a 2010-es (36. helyről a 69. helyre csúsztunk vissza) - vélte a professzor. A visegrádiakkal összehasonlítva minőségileg rosszabbak a magyar eredmények a gyerekszegénységnél is: míg a 16 év alatti magyarok 21 százaléka él súlyos deprivációban, az EU 27 átlaga 8,8 százalék, a visegrádi országokban pedig kevesebb, mint 10 százalék.

Durva forráskivonás

Mindez meglátszik az egészségügy helyzetén és az egészségügyi mutatókon, életkilátásokon - mondta Orosz Éva. Számításai szerint 2016-ban a GDP-arányos egészségügyi közkiadások reálértéke még mindig 6 százalékkal elmaradt a 2006-ostól. A forráskivonás érzékelhető az egészségügyben, becslése szerint 2016-ra folyóáron 1863 milliárd forinttal maradtak el az Egészségbiztosítás alap (E-alap) természetbeni kiadásai a 2006-os hasonló értékhez képest - amit ekkora forráskivonásként lehet értékelni. Még 2016-ban is 160 milliárd forint volt ez a fajta "forráskivonás" - fogalmazott Orosz Éva.

Nincs még egy olyan EU-s ország rajtunk és Görögországon kívül, ahol 2005 és 2015 között az egészségügyi közkiadás éves átlagos növekedési üteme negatív szám lett volna, magyarul tízéves távlatban csökkent volna - fejtegette a professzor. Ez nem mennyiségi, hanem minőségi, trendbeli különbség a visegrádi országokhoz képest - hangsúlyozta Orosz.

Az egy főre jutó egészségügyi közkiadás is ellentétesen mozgott a visegrádiakkal összevetve: míg náluk felzárkózó, nálunk leszakadó trend érvényesült e téren is. Az egészségügyi rendszert jellemzik a kezelhető halálozási mutatók (ezek olyan betegségekhez köthető halálozások, amelyekre egy jól működő egészségügyben nem feltétlenül kerül sor), ide tartozik többek között a mellrák-halálozás. A kezelhető, tehát az egészségügyi rendszer minősége által befolyásolt  halálozás Magyarországon két és félszerese az EU-15-ök átlagának, ami sokkal rosszabb mint a cseh és lengyel mutató, és sokkal rosszabb helyzetet tükröz, mint a társadalmi-gazdasági feltételek által meghatározott általános halálozási mutató.

Ide tartozik a 65 évesnél fiatalabbak vastagbéldaganata, valamint az ischemiás szívbetegségek miatti halálozási rátája is, amelyben 2001-2014 között noha  a magyar számokban volt pici javulás, de mellettünk közben elszaladt a világ. Nem nézhetjük csak a magyar adatok javulását, hanem azt kell megvizsgálni, hogy a hozzánk hasonló országok milyen mértékben javítottak, s ebben az összevetésben a relatív helyzetünk sokat romlott - hívta fel a figyelmet a szakember.

Meglesz a böjtje a koncepciótlan intézkedéseknek

Orosz szerint Éva a felzárkózási kísérlet kudarca a kétezres évektől egyre inkább manifesztálódik, a visegrádi országokkal való összehasonlítás pedig rámutat, hogy ez nem volt törvényszerű. Ez nem a közepes fejlettségből adódott, hanem alapvetően a politikának tudható be, s magyar sajátosság, hogy az egészségügy az egyik legfőbb vesztese az eltorzult állami forráselosztásnak. A halálozási adatok azt mutatják, hogy ez emberéletekben mérhető, amiért a magyar kormányok a felelősek.

Nem látni az alagút végét a magyar egészségügyben, legfeljebb egy elágazás következik - fogalmazott előadásában Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász. Bár 2010-től, de főleg 2014-től a kormányzat rengeteg pénzt ölt az egészségügybe,  a probléma, hogy megkésett és koncepciótlan a beavatkozás, emellett egy rossz struktúrára és működési mechanizmusra költenek, s ebből sajnos az jön ki, amit mindnyájan rossz egészségügyi ellátásként élünk meg. Ennek pedig hosszú távon meglesz a böjtje - állította a közgazdász.

Senki nem védi a betegek jogait

Makroszinten az elmúlt időszak durva beavatkozásai sokat rontottak a helyzeten - fogalmazott Sinkó, aki a háttérintézmények - Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), ÁNTSZ, Országos Tisztiorvosi Hivatal (OTH) , Országos Beteg és ellátottjogi Dokumentációs Központ (OBDK) - megszüntetését, illetve beolvasztását sorolta ide. Az ÁNTSZ, illetve a tisztiorvosi hivatal megszüntetése komoly járványügyi kockázatokat rejt, az OBDK megszüntetésével pedig lényegében Magyarországon megszűnt a betegek jogainak intézményes védelme - sorolta a szakértő.

Hiányzik a programalkotás, a programnélküliség az egész cikluson végighúzódott, az államtitkár is csak beavatkozási pontokat azonosított hivatalba lépésekor - hangsúlyozta Sinkó.

A pluszforrások kapcsán megemlítette, hogy a háziorvosi finanszírozás 30 százalékkal nőtt reálértéken 2010-hez képest, 2016-2017 között a fogorvosi finanszírozás is 7-8 százalékkal emelkedett, pluszforrást kaptak a mentők, a baj csak az, hogy ezek az összegek későn értek a rendszerbe és elégtelenek - állapította meg elemzésében. Noha jövőre 80 milliárddal több jut az egészségügyre, az új beruházások szinten tartásához nem látszik forrás, ami újra növelni fogja a kórházi adósságot.

Kétszeresére nőhet a korai halálozás

A humán erőforrás hiánya tarthatatlan állapotokhoz fog vezetni, 2020-ra egymillió ember nem jut majd háziorvosi ellátáshoz, ami a statisztikák szerint kétszeresére növeli a korai halálozási számokat - hangsúlyozta Sinkó.

Így pedig tovább nőhet az ellátások elképesztő mértékű esetlegessége, a túlzsúfoltság, túlfeszítettség és az ebből eredő hibák száma. Mindezek nyomán tovább mélyül majd a szakadék a lakosság különböző rétegei között, amit már a Mérték című, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) által készített kiadvány is drámainak festett le. Sinkó szerint az egészségügy a kormány számára kudarc, látható javulást nem hozott a beleöntött pénz, ezért félő, hogy az "inga visszaleng" - információi szerint már hallani a szolgáltatási csomag szűkítéséről és a magánegészségügy várható előretöréséről.

Van javulás, de a betegek nem érzik

A konferencia végén megszólaló Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár ezzel szemben arról beszélt, hogy miközben van a javulás az egészségügyben, a lakosság ezt még nem érzékeli. A forráskivonásra reagálva azt mondta: az E. alap 2006-ról 2007-re "tört be", 2010-től viszont meredeken nőtt a költés, amely idén például 200 milliárd forinttal haladja meg a kassza tavalyi összegét. Ez GDP-arányosan 0,6-0,7 százalékos javulás. Ugyanakkor az államtitkár nem hiszi, hogy a lakosság közérzete csak a költés növelésétől javulna.

Úgy véli, vitathatatlan, hogy a változás elindult, az irányát sem lehet megkérdőjelezni, s bár nincs minden rendben, de vannak eredmények. Most a humán erőforrás kérdése a legfontosabb, az intézkedések  - béremelés, ösztöndíjak - hatására csökkenő pályára állt a migrációs trend, s 2016 volt az első év, amikor a szakdolgozói elvándorlás is jelentősen csökkent - sorolta az államtitkár. Az elmúlt évek igazi nyertesének az alapellátást nevezte, ahol a jövő márciusival együtt több 70 százalékkal emelkedik a finanszírozás.

A szolgáltatási csomag esetleges szűkítéséről szóló híreket az államtitkár nem erősítette meg, újságírói kérdésre azt válaszolta: az államtitkárság nem kapott utasítást e lépés kidolgozására.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

kanri, 2017.09.02 13:06

Semmi gond nem lenne itt ha mindenki focizna és a szalag mellett dolgozna egész nap. Ugyis ez a g...ci álma meg a sok tapló fidesznyiké.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: http://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Hun Atilla, 2017.09.02 12:00

@hedviga: A magyar orvosok alig 4 százaléka dolgozik külföldön ameddig a német orvosok 17 százaléka külföldön praktizál.
A legmagasabb arány a skandináv orvosoknál van.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: http://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Hun Atilla, 2017.09.02 11:57

Magyarországon több szakorvos dolgozik 100.000 főre kivetítve mint az uniós átlag.
Kevesebb vam Angliában vagy Dániában is.
Ráadásul világelső Magyarország első az orvos/beteg találkozások számában, Ausztriában 4.5-ször kevesebb a vizitek aránya. Angliában tized (!!!) annyi intenzívterápiás ágy van lakosságszámra mint Magyarországon. Igaz Magyarországon a legdrágább intenzívterápiás ágyakon indokolatlanul fekszik a betegeg minimum 60 százaléka. Az orvosbárók miatt.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: http://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

hedviga, 2017.09.01 19:08

@nama.......egyébként az a sok magyar orvos is azért dolgozik külföldön, hogy az országot lejárassák?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: http://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

hedviga, 2017.09.01 19:01

@namana: ...attól még ugyanúgy professzor, orvosként pedig azt hiszem, hogy elég időt eltölthetett az egészségügyben, amíg professzor lett. De hát ebben az országban már hozzá szokhattunk, hogy mindenki jobban ért hozzá, mint maga a szakember. Én még orvosbárót nem láttam ebben az országban, csak halálosan kimerült, alulfizetett orvosokat!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: http://www.napi.hu/info/adatvedelem.html