Július elsejétől szigorodott az ügyeleti rend szabályozása, a rezidensek csak a sürgősségi gyakorlatuk teljesítése után és szakorvosi konzultációs lehetőséggel ügyelhetnek, a szakorvos személyes jelenlétét azonban csak az intenzív, a traumatológiai és a perinatális intenzív osztályokon írják elő. A Rezidens Szövetség további szigorítást lát jónak, a betegek biztonsága érdekében a sebészeten, kardiológián, illetve az összes aktu ellátást igénylő osztályon előírná a személyes szakorvosi felügyeletet - mondta Dénes Tamás.

Mint kifejtette, nyilvánossá, a betegek által elérhetővé kell tenni az ügyeleti beosztásokat, hogy a betegek a saját biztonságuk érdekében választhassák meg, hova fordulnak ellátásért.

A szakorvosi felügyeletet, illetve a rezidens megfelelő képzettségét pedig ellenőrizni kell. A szakképzés minőségbiztosításához pedig felügyeleti szervre lenne szükség a szövetség szerint. Ez a szervezet ellenőrizhetné, hogy a rezidens tisztában volt-e azzal, hogy valójában milyen feladatokat kellett volna teljesítenie a szakképzés során, és el is végezhette-e a számára előírtakat.

Így készít fel a orvosképzés a betegek ellátására

Az idén államvizsgázó orvosok körében végzett reperezentatív felmérés eredményeiről szólva Dénes Tamás elmondta, az orvosképzés elméleti részével a hallgatók 37 százaléka teljes mértékben elégedett, ugyanakkor a gyakorlati képzéssel csak 1,82 százalékuk elégedett teljes mértékben. Arra a kérdésre, hogy mennyire készít fel az egyetem a gyakran előforduló sürgősségi kórképek ellátására, csupán a válaszolók 2,75 százaléka felelte azt, hogy teljes mértékben.

A reprezentatív felmérés 400 most államvizsgázó orvos válaszainak feldolgozásával készült.

A felmérésből az is kiderül, az államvizsgázó orvosok mindössze ötöde varrt ötnél több alkalommal sebet egyetemi évei alatt, s ugyanilyen arányban adtak be ötnél több intravénás injekciót. Az egyetemet végzettek 28 százaléka pedig az öt év alatt egyszer sem varrt sebet. Hólyagkatéterezésre 14 százalékuknak volt ötnél többször lehetősége. A hallgatók mintegy 60 százaléka azt mondta, szeretné ha a szigorló évben 3 hónapig ott végezhetné a gyakorlatot, ahol egyébként is dolgozna.

A végzős orvosok terveit firtató kérdésekből kiderült, mindössze 58 százalékuk kíván egy éven belül belépni a szakorvosképzésbe. A rezidensképzésből kimaradók okait kutatva kiderült, 21 százalékuk az alacsony fizetések, 20 százalékuk a munkakörülények miatt nem jelentkezik szakorvos jelöltnek.

Az államvizsgázó orvosok 56 százaléka nem menne egy éven belül külföldre.

A hálapénz rendszerét a megkérdezettek 62 százaléka noha teljesen elutasítja, ugyanakkor szükségesnek tartja, 20 százalékuk  viszont mindeképpen elutasítja a paraszolvenciát. A végzősök 56 százaléka csak a jelenlegi bérek duplájáért vállalná, hogy egyáltalán nem fogad el hálapénzt, 28 százalékuk már a fizetések másfélszereséért is vállalná ezt.