Az Egészségügy 5 dimenzóban című szakmai rendezvényen Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke ismét politikai és gazdasági paradigmaváltásra szólított fel, mondván: az egészségügyre gazdaságilag is hasznot hozó, nemzetstratégiai ágazatként kellene tekintenie a döntéshozóknak. Tarthatlannak nevezte, hogy a gazdaságilag is képzett orvosok tudását nem hasznosítják, és közgazdasági nonszensznek az amortizációs költségek változatlan figyelmen kívül hagyását. A MOK elnöke nem tapasztal migrációs trendváltást, továbbra is rengeteg orvos hiányzik a rendszerből - hangsúlyozta.

Éger István a megtakarítás forrásaként említette a hatékonyabb szűrővizsgálati rendszert, sürgette az alapellátás jogi kereteinek rendezését, a járóbetegellátás hozzáférhetőségében meglévő óriási különbségek felszámolását. Úgy vélte,  elkerülhetetlen az orvosi életpályamodell bevezetése.

Kórháztörvény kell

Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Intézet igazgatóhelyettese a beavatkozási pontok között elsőként egy kórháztörvény megalkotását említette, mivel a költségvetési intézményként műkődő kórházak igazgatói most ezernyi restrikciótól szenvednek. Evidenciaként beszélt a forrásteremtésről és a finaszírozási technikák változtatásának szükségességéről. Mint kifejtette, újra kell írni a betegbeutalási rendet és partnerként kell kezelni a betegeket.

A szükségesnek tartott finaszírozási változtatásokról szólva kifejtette, nonszensz a jelenlegi fejkvóta a háziorvosi rendszerben, ezzel szemben ígéretesek az eredmény alapú finanszírozási technikák, és azokon a területeken, ahol minden eset egyedi - ilyen például az onkológia és gyerekgyógyászat - ezt a finanszírozásban is figyelembe kell venni.

Tisztázni kell a határokat

Szervezeti változtatást sürgetett a járóbetegellátásban, mondván: a szóló praxisok a múltat képviselik, a jövő az önkéntes társulásoké. Mindenképpen foglalkozni kell a lényegében lefejezett ÁNTSZ szerepével, valamint a köz- és magánellátók együttélésével is, e téren elengedhetetlen a határok tisztázása - hangsúlyozta Sinkó Eszter.

Rácz Jenő, a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház-Rendelőintézet főigazgató főorvosa, a Magyar Kórházszövetség korábbi elnöke azt emelte ki: az eddig reformok nem tudtak forrást bevonni, és az ideális működéshez szükséges fedezetet sem teremtették elő. Becslése szerint 250-500 milliárd forint, a GDP 1-2 százaléka hiányzik a rendszerből.

2021-re a 30-50 éves korosztály eltűnik az egészségügyből - figyelmeztett Dénes Tamás, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke, aki szerint lehet, hogy csökkent az elvándorlás, az orvoshiány azonban nőtt. Mint fogalmazott, látják, hogy a döntéshozókat az nem hatja meg, ha ellátatlan betegekről hallanak, ezért a rezidensek is inkább az egészségügy gazdasági jelentőségére mutatnak rá: azaz arra a tényre, hogy ha az ellátórendszer szűkül, az ahhoz társuló egészségipar is zsugorodni fog.