A kormány összesen 38 milliárd forintos pluszforrást biztosít a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) számára, ez magában foglalja a 17 milliárdos adósság konszolidációját is - jelentette be Palkovics László oktatási államtitkár február 26-i sajtótájékoztatóján, amikor bemutatták a Klik új vezetőjét. A Napi.hu az elmúlt egy hónapban többször megkereste az ügyben illetékes Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi) és a költségvetésért felelős Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM) kérdéseinkkel azt firtatva, hogy milyen és mennyi pénz kapott a Klik, ugyanis az átcsoportosításról, a plusz források biztosításáról a mai napig nem jelent meg kormányhatározat - vagyis plusz pénzt biztosan nem kapott az intézményfenntartó.

Az Emmi nem foglalkozott a pénz eredetét firtató kérdésünkkel: a minisztériumban azt közölték, hogy a tartozásállomány rendezésére szánt 38 milliárd forint február 29-én megérkezett a Klik számlájára, ezt követően megkezdődtek a kifizetések - vagyis a nem létező pénz valahogyan a Klikhez került. Az NGM ugyanezen kérdésünkre annyit válaszolt, hogy "a kormány felelősséget vállal az oktatás finanszírozásáért, valamint biztosítja az intézményrendszer működéséhez szükséges többletforrásokat. Az ezt szolgáló költségvetési technikák és mozgástér rendelkezésre állnak".

Decemberre elfogyna a pénz

Időközben az Napi.hu megtudta, hogy az NGM által idézet költségvetési "technika" egy nem nyilvános kormányhatározatot takar, miszerint a Klik az idei, a későbbi hónapokra vonatkozó kiadási keretének terhére rendezte tartozásait, illetve tömködte be a költségvetési lyukakat. Vagyis bebizonyosodott a gyanúnk: egy fillér pluszpénzt sem kapott az intézményfenntartó, hanem engedélyezték a költségvetés túllépését oly módon, hogy a novemberi-decemberi pénzeket költsék el már most tavasszal. Ez viszont azt jelentené - szigorúan logikai alapon -, hogy ha a kormány vagy a parlament nem intézkedik, az év végére a közoktatás csődbe jutna, hiszen csaknem egyhavi forrást föléltek már most.

Természetesen ezt a kormány várhatóan nem várja meg, ráadásul napirenden van - a 2017-es költségvetéssel párhuzamosan - az idei költségvetés módosítása is, ugyanis az idei büdzsébe a korai elfogadás miatt vaskos tervezési hibák csúsztak. A tervekhez képest mind bevételi, mind kiadási oldalon százmilliárdos differenciák vannak. A Klik költségvetése eleve alultervezett a tavalyi költésekhez képest: tavaly összesen 580,1 milliárd forintot költött az intézményfenntartó - az eredetileg tervezett 524,7 milliárd forinttal szemben, vagyis csak tavaly év közben 55 milliárd többletforrást kellett biztostani.

Ez idén sem lesz másként, hisz az elfogadott 2016-os büdzsében 561,2 milliárd forintos kiadás szerepel - mintegy 19 milliárd forinttal kevesebb a tavalyinál. Más szóval nemhogy a tartozások rendezésére nincs fedezet, hanem az a normál működés mellett is tovább emelkedne, arról nem beszélve, hogy szeptembertől 3,4 százalékkal emelik a pedagógusbéreket - vagyis a szinten tartás eleve kevés lehet. (A béremelés hatása a késői időzítés miatt nem jelentős, az év utolsó három hónapjára 4-5 milliárd forintos pluszkiadást jelent, de ehhez is többletforrást kell biztosítani.)

Legalább 80 milliárd kellene

Így a Klik "alsó hangon" a tavalyi kiadások szintre hozásához és a 38 milliárd forintos előrehozott költés visszapótlásra már most 57 milliárd forintos többletforrásra szorul, miközben ez a pénz csak arra elegendő, hogy a kiadások a tavalyi szinten maradjanak.

Ahhoz, hogy valós előrelépés történjen az oktatási finanszírozásban nem 57, hanem legalább 80 milliárd forintos plusztámogatást kellene biztostania a kormánynak még az idén. Ekkora pénzt pedig csak a költségvetés készülő módosításában lehetne megmozgatni, bár komoly kérdéseket vett fel, hogy a kormányban megvan-e az akarat ilyen mértékű forrás biztosításához.