Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A felsődobszai vízerőmű gépei és épületei 2016 szeptemberében kerültek fel a megyei értéktárba, míg idén a felsődobszai önkormányzat nyújtott be pályázatot a "Kincseink" című felhívásra, melyet a bíráló hatóság támogatásra érdemesnek ítélt, és az ipari és műszaki megoldások szakterületi kategóriában Felsődobsza nyerte el az éves kitüntetést.

"Mérnökként mindig nagy élmény ellátogatni Felsődobszára, hiszen olyan, több mint száz éves gépek, technológiai berendezések találhatóak ott, amelyek nem csak mérnöki szemmel, hanem a laikusok számára is gyönyörűek, komoly muzeális értékkel is bírnak" - mondja Papp András, az üzemeltetést 2008 óta végző Sinergy Kft ügyvezetője, és a Sinergy Kft. tulajdonosának, az ALTEO Nyrt.-nek általános vezérigazgató-helyettese, aki az energiaszolgáltató vállalatnál vezeti az Energiatermelés és energetikai szolgáltatások üzletágat.

Papp András, az ALTEO vezérigazgató-helyettese

A felújítás során igyekeztek az eredeti állapotokat megőrizni, amit folyamatosan felügyelt a műemlékvédelmi hatóság is. "Az épület szét lett bontva, csak a falak maradtak meg, de például az új burkolatrendszert is auditáltatni kellett a hatósággal, hogy minden ugyanúgy nézzen ki, mint régen. Még a régi gépeket, kapcsolószekrényeket, tervrajzokat is megtartottuk." - tette hozzá Papp András.

Az 1911 óta termelő felsődobszai vízerőmű a felújítás után.
Kép: Forrás: ALTEO

Ezen értékek pedig bárki számára könnyen megtekinthetőek, hiszen a helyi önkormányzat és az ALTEO együttműködésének köszönhetően a vízerőmű területén és a település főterén is van egy-egy régi gépegység kiállítva. A környék ráadásul népszerű a kirándulni szeretők körében, így a helyiek reményei szerint a mostani elismerések is segíthetnek abban, hogy minél többen látogassanak el a vízerőműhöz.

Mérnöki csoda

A vízerőmű története nem ma kezdődött, egy helyi földbirtokoshoz, bizonyos Bárczay Gábor grófhoz köthető, aki 1906-ban elhatározta, hogy birtokára bevezeti a villamos energiát. A létesítmény 1911-ben kezdett el termelni, egy évvel később pedig már a közeli Miskolcra is jutott az energiából.

"Elmondhatjuk, hogy száz évig gyakorlatilag folyamatosan, az eredeti eszközökkel termelt a felsődobszai vízerőmű, ami egyrészt a század eleji magyar gépipar dicsérete - a turbinákat anno a Ganz szállította -, másrészt az ott dolgozó kollégák szakértelmét is jól mutatja. Van olyan üzemeltető, aki egész munkásságát ott töltötte, sőt, büszkék vagyunk arra, hogy több generációt is átölelő munkahelyeink vannak, hiszen manapság a munkahelyeken már sajnos nem jellemző, hogy apa és fia együtt dolgozik ugyanazon a társaságnál. Az erőműnek egy külön műhely áll rendelkezésre, műemlék jellegű esztergával, forgácsológéppel és fúróval, hogy előállítsák azokat az egyedi alkatrészeket, amik a száz évig tartó szakszerű karbantartáshoz kellettek. Erre azért volt szükség, mert az 1910-es és '20-as években készült egyedi alkatrészeket ma már nem gyártják." - magyarázta Papp András.

Az erőmű felújítását éppen száz évvel az üzembe helyezés után, 2011-ben kezdték meg a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) támogatásával. A több mint 900 millió forintos beruházás 40 százalékát állta az EU, a többit az ALTEO csoporttag Sinergy teremtette elő.

Maga a felújítás 2012-13-ban történt, majd 2013-ban indult újra az erőmű. "Talán mi nem leszünk annyira sikeresek, mint Bárczay gróf mérnökei voltak, de azért 50 évnyi folyamatos termelést mi is remélünk az új gépektől" - árulta el a várakozásait Papp, aki elmondta azt is, hogy a Hernád vízi energiájára alapozott erőmű a felújításig több mint 200 gigawattóra energiát termelt.

A felújítás előtt ugyanis 2,7 gigawattóra villamos energia előállítására volt képes évente. Persze a teljesítmény sok mindentől, például a szélsőséges helyzetektől is függ: árvíz esetén például le kell állítani az erőművet, de nagyon kis vízállásnál is oda kell figyelni arra, hogy a duzzasztással ne veszélyeztessék az élővilágot. A modernizáció előtt a legnagyobb termelés 1999-ben volt, amikor 3 gWh-t termeltek, míg a legkisebb 1985-ben 1,2 gWh-val. A felújításnak köszönhetően azonban 4,5 gigawattórára nőtt a kapacitás, így a felsődobszai vízerőmű ma már mintegy 1500-2000 lakos komplett éves villamosenergia-felhasználását tudja fedezni.

Új vízerőmű nem nagyon fog épülni

A vízerőműveknek van egy olyan jó tulajdonsága, hogy a fent említett problémák ellenére nekik van a megújulók között a legnagyobb éves kihasználtságuk (egyenértékű üzemóraszámuk), azaz az extrém esetek kivételével szinte mindig termelnek áramot. Papp ezzel kapcsolatban elmondta, hogy amíg a naperőművek éves kihasználtsága 1000-1200 óra, a széllel működő létesítményeknél 3-4000 óra, addig a vizeseknél ez eléri a 4-5000 órát is.

Mindezek ellenére ma már nem építenek hasonló vízerőműveket, mivel nagyon komoly előírásoknak kell megfelelni a hatósági engedélyekhez, amihez ráadásul egy komoly beruházási költség is párosul. Az ALTEO Nyrt. által elvégzett rekonstrukciónak nem kellett mindenre kiterjedőnek lennie, ami azért jelentősen csökkentette a beruházás költségeit. A felújítás főként az épületet és az erőmű technológiai berendezéseit érintette, de nem kellett újraépíteni, csak kis mértékben felújítani a műtárgyakat, az üzemvíz csatornát és a duzzasztóművet. (Ugyanakkor a távfűtést kiválthatná a megújuló energia.)

Mindezek mellett figyelni kellett a környezetvédelemre is, ezért a felújítás során egy úgynevezett hallépcsőt is építettek - mesélte Papp. Erre azért volt szükség, mert az erőművön a halak nem tudnak átúszni. Ezért, hogy a halak az ivási időszakban felfelé is tudjanak haladni, a folyón készítettek egy átkötést a zsilipek és az üzemvízcsatorna között. A rendszerben van egy csalivízcsatorna, ami oxigénes vízzel csalogatja a megfelelő irányba a halakat, akiket a hallépcső felénél pihenőmedence is vár.

A vízerőművet körülvevő környezet sértetlenségére is figyelniük kellett a felújítás során.
Kép: Forrás: ALTEO

Ezek után nem meglepő, hogy egy vízerőmű technológia fajlagos beruházási költsége sokkal nagyobb, úgy háromszorosa a gázbázisú erőműnek, ráadásul ha hozzávesszük az egyéb költségeket, például a környezetvédelmi beruházásokat, vagy épp a duzzasztást, úgy akár már 4-5-szörös különbségek is lehetnek. "Innentől kezdve kérdés, hogy ki az a befektető, aki azt mondja, hogy nem csak 10-20 évre, hanem minimum 50 évre tervez. Ehhez nagyon elkötelezett, környezettudatos gondolkodásmód is szükséges" - vélte az ALTEO vezérigazgató-helyettese.

A helyzetet az sem segíti, hogy a modernkori Magyarországon már nem nagyon van olyan folyó, aminek komoly esése lenne, így csak komoly duzzasztással lehet ezt megteremteni, ez szükséges ugyanis ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű energiát lehessen előállítani, így Papp szerint nagyon komoly vízerőművi beruházásra nem lehet számítani a közeljövőben, maximum, ha valaki talál egy jó lokációt. Akkor lehet kisebb, 500 és 1000 kilowatt közötti erőművekben gondolkodni.

Ugyancsak probléma, hogy a kis erőművekre nem jelentek még meg a pályázati források, egyelőre csak a 4 megawatt feletti teljesítményre képes erőművekre van vissza nem térítendő támogatási lehetőség. "Ekkora vízerőművet pedig nem valószínű, hogy bárki építeni fog" - vélte Papp, aki szerint a realitás inkább a régi erőművek felújításában van.

Ebben gondolkodik az ALTEO is, amelynek a felsődobszaitól mindössze 11 kilométerre van egy másik vízerőműve, a gibárti, ahol jelenleg vizsgálják annak lehetőségeit, hogy végrehajtsanak egy hasonló beruházást. "Bízunk benne, hogy a vizsgálat kedvező számokat produkál, és tudunk a projektre a részvényeseink számára egy reális, racionális megtérülést mutatni. A jó hír, hogy ezen esetekben nincs úgymond üzemanyagköltség, egyszer kell építkezni, onnantól kezdve termelődik az áram, így az egyetlen kockázatot tulajdonképpen az jelenti, hogy a kötelező átvételi időszakot követően hogyan fog az energiapiac viselkedni a jövőben" - magyarázta Papp.

A cikk megjelenését az ALTEO Nyrt. támogatta