Egyedülálló modellel hasítana Magyarország - ezt már senki sem gondolja komolyan?

Magyarországnak - legalábbis a magyar lakosságnak - jót tenne, ha az Európai Unió szociális pilléréből lenne valami, ám annak gyakorlatba átültetése nagyon nem lesz egyszerű, sőt, Magyarországon külső kényszer nélkül vélhetően meg sem valósulna - értettek egyet szakértők a Millennium Intézet konferenciáján.
Szabó Zsuzsanna, 2017. december 1. péntek, 11:00

Az EU a szociális jogok pillérével eljutott odáig, hogy rájött, a gazdasági elemeken túl a társadalomba is fektetni kell, ha valóban a fejlődés útjára akar lépni, illetve ha erősebbé szeretné tenni az uniót. Az EU-ban a végső cél a valutaunió lett volna, ám erős valutaunió nincs konvergencia nélkül. A válság azonban megakasztotta ezt a folyamatot, főleg a kelet-közép-európai tagállamok esetében.

Magyarországot a 2008-as válság nagyon megrázta, mert a társadalmat felkészületlenül érte és nehezebben is jött ki a válságból, mint a fejlett szociális párbeszédrendszerekkel rendelkező nyugat-európai országok - hangzott el a Millennium Intézet Szociális unió Európában című konferenciáján.

A kilábalással érkező fellendülés után azonban Magyarországon nem javult a helyzet, sőt, inkább a  szociális jogok visszavételét lehet látni, miközben Európa a közelmúltban deklarált szociális pillérrel úgy tűnik, visszatér a szociális piacgazdasághoz. Ennek pedig gyakorlati következményei is lesznek egy átjárhatóbb, szabadabb és nagyobb munkaerőpiac formájában - mondta Berki Erzsébet az Országos Munkaügyi Kutató- és Módszertani Központ munkaügyi kapcsolatok szakértője.

Berki szerint egy erős jogokkal rendelkező szociális pillér különösen a kelet-közép-európai tagállamoknak fontos, mert a gyenge intézményrendszerekkel az EU szociális dimenziója jelenti a végső garanciát. Ez pedig azért fontos, mert ahogy Magyarország példája is jól mutatja, a gazdasági előnyöket nem lehet learatni megfelelő szociális befektetések nélkül - szerinte ez a magyar versenyképességi problémáknak is az egyik fő oka.

A dokumentumról szólva elmondta, hogy az elismeri a tagállamokban lévő különbségeket és az elvek végrehajtásához támogatást is nyújt. Ugyanakkor kérdés, hogy a felismerés és a támogatás elég-e ahhoz, hogy mindez megvalósuljon például Magyarországon. A szakember szerint külső kényszer nélkül (jogalkotási folyamat, jelen és jövőbeli szabályok betartatásának ellenőrzése) nem. Az, hogy legyen szociális párbeszéd, most is követelmény az EU-ban, de azzal már az EU sem tud mit kezdeni, hogy az csak formálisan létezik Magyarországon és nem hatékony - említette példaként.

Az utolsó esély az egész régiónak

A szociális pillér egy utolsó esély az európai szociális modell helyreállítására - vélekedett Galgóczi Béla, a brüsszeli Európai Szakszervezeti Kutatóintézet (ETUI) kutatója. Bár a szociális pillérnek van egy nagyon fontos szerepe az eurózóna számára, de nagyon fontos lenne, hogy ez ne csak a valutaövezeti tagokról szóljon - jegyezte meg.

Szerinte ugyanis a kelet-közép-európai tagállamok szempontjából ez szintén egy esély lehet arra, hogy a válság által megakasztott felzárkózási folyamat egy újabb lendületet vegyen. Galgóczi szerint fontos, hogy legyen ebből valami a kormányok ellenkezése ellenére, mert az emberek szempontjából nagyon fontos.

E régió országai a szociális pilléreben megjelölt elvekben nagyon le vannak maradva - vélekedett -, ezért szerinte ezek a tagállamok vannak az e dokumentumban megfogalmazott jogokra jobban rászorulva, létfontosságú a számukra.

A szociális pillérben is vizsgált főbb mutatókról beszélve elmondta: Magyarországon volt például a legnagyobb a német átlagbérekhez viszonyított relatív bércsökkenés 2008 után a régióban.

A nemek közötti bérkülönbség esetében a régió megosztott, Magyarország pozíciója ebben a mutatóban nem olyan rettentően rossz, de a válság óta nőtt a nemek közötti bérkülönbség.

A bérhányad (nemzetgazdasági szinten a bértömeg mekkora hányadot képvisel a tőke és a munka vonatkozásában) alakulása véleménye szerint összegzi a problémát. A bérhányad hosszú távú morzsolódása világszerte tendencia volt, viszont miközben a német 63-64 százalékon viszonylag stabil volt az elmúlt években, Magyarországon 10 százalékpontot csökkent a bérhányad a 2000-es évek eleje óta.

Lengyelországban hasonló a helyzet, Csehországban és Szlovákiában inkább stagnálás volt, de a legalacsonyabb szinten Szlovákia áll 49 százalékkal - tehát a bérek a gazdaság teljesítőképességéhez képest is mélyen le vannak maradva. A korai iskolaelhagyók arányában viszonylag rosszul áll Magyarország: átlag fölött van és növekedett a ráta.

A jövedelmi különbségek (S80/S20) nagyon nagyok. Magyarország 2009-ben még az egyik legjobban teljesítő volt Csehország, Szlovákia és Szlovénia mellett, 2000 óta viszont nagyon sokat romlott a helyzet.

Avítt szemlélet - fájdalmas hatások

A munkanélküliek jövedelemkiegészítése (a munkanélküliek jövedelemtámogatásának hányada a GDP százalékában): ebben a régió nagyon rosszul teljesít, az utolsó helyeken állnak ezek a tagállamok. Magyarország esetében nagyot zuhant a mutató, a 2015-ös érték a 2009-es érték kevesebb, mint fele (!) lett és most a nemzeti jövedelem 0,2 százalékát teszi ki. A háttérben a 2012-es Munka törvénykönyve (Mt.) áll.

Galgóczi ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy az Mt. egy olyan filozófiát képvisel - azzal, hogy a flexibilitást, kiszolgáltatottságot, rossz munkakörülményeket versenyképességi eszközként kezeli -, amit a világ már 20-30 éve messze meghaladott. Szerinte ezt már sehol nem gondolják komolyan, csak Magyarországon. Márpedig szerinte ez egy zsákutca, mert ez a hozzáállás nem vezet fejlődéshez.

Abban, hogy a szociális transzferek mennyiben javítanak a szegénységen (a juttatás hatására hány százalékponttal csökken a szegénységnek való kitettség kockázata) Magyarország még 2010-ben is viszonylag jó helyzetben volt, de ez a mutató is nagyot zuhant 2015-ig. Ezzel az EU átlag szintjére esett vissza az ország egy sokkal jobb szintről.

A kollektív szerződések lefedettségének a bérek és a felzárkózás tekintetében van központi szerepük. Ez a szint Litvániában a legalacsonyabb, Lengyelországban 15 százalék körül áll és nagyon sokat romlott a helyzet, Magyarországon 22-23 százalékos a kollektív lefedettség, de ez körülbelül 36 százalékról zuhant le 2000 óta. Itt az intézményeknek lenne nagy szerepe, de ebben a régióban ez nem működik - jelentette ki.

Galgóczi egyebek mellett amiatt gondolja úgy, hogy a régió országainak lenne létfontosságú a szociális pillér végrehajtása, de az is fontos lenne, hogy ennek legyen a nemzetközi jogban is hathatós eredménye és ne csak írott szó maradjon.

Jól megy a magyar modellnek?

Szikra Dorottya, az MTA TK tudományos munkatársa azt mutatta be, hogy hogyan távolodott el Magyarország az európai szociális modelltől, ami 2010-ben már ennek a nyílt tagadásába fordult át és kezdte el a jelenlegi kormány felépíteni a "munka alapú társadalmat" teljesen szembe menve az európai jóléti állam elképzelésével. (Erről bővebben itt írtunk)

Ennek keretében

  • leépítették a társadalmi párbeszédet,
  • az állampolgárok jelentős részétől megtagadták a minimális szociális védelmet (200-300 ezer lehet azoknak a száma, akik semmilyen ellátást nem kapnak az államtól),
  • megnyirbálták a szociális jogokat,
  • a jobb helyzetűeknek óriási mértékű támogatásokat ad a szociális transzfereken és az adórendszeren keresztül - vagyis megfordult a redisztribúció iránya.

Összességében azonban mégsem az a baj, hogy Magyarországon csökkentek a válság alatt a szociális védelemre fordított kiadások - emelte ki Szikra. Bár Magyarország ezzel egyedülálló az EU-ban, nem ez az igazi baj, hanem az, hogy a még meglévő költségek, úgy oszlanak meg, hogy a jobb helyzetűeket hozza még jobb helyzetbe, miközben a rosszabb helyzetűek (beleértve az alacsony jövedelműeket is) juttatásaiban nagyon jelentős megvágásokat és súlyos jogfosztásokat eszközöl.

Egy hajléktalan fiú alszik a kutyájával Bukarestben. Fotó: Shutterstock

Példaként említette, hogy egy háromgyermekes minimálbéres család sokkal kevesebbet kap, mint a magas jövedelmű ugyancsak háromgyermekes család, mert ezek az ellátások - például a családi adókedvezmény rendszere - nincsenek maximálva. Ez szintén egyedülálló Európában, ugyanis mindenütt van egy olyan plafon, ami fölött nem járnak juttatások, vagy fokozatosan csökkennek.

Ez azonban azt is jelenti, hogy  a magyar szociálpolitika jelen pillanatban azt az alapvető funkcióját nem látja el, hogy a piaci egyenlőtlenségeket kompenzálja és például a fogyasztási szintjét egy lecsúszó félben lévő családnak fenntartsa, akár csak gazdasági megfontolásból is. Éppen ellenkezőleg: növeli a jövedelmi egyenlőtlenségeket, ami gazdasági szempontból is egy abszolút téves és rossz út, válságos körülmények között még inkább. Pontosan ezek miatt Szikra a szociális pillért egy olyan erős, kikényszeríthető jogosítványként értékelte, ami a magyar társadalom érdeke lenne, hogy megvalósuljon.

Olyan ez, mint egy védőoltás

A szociális jogok európai pillére egy új gondolkodásmódot, egy új paradigmát jelöl az EU gondolkodásában - mutatott rá Frank Vandenbroucke, a University of Amsterdam professzora. Egyrészt abban, hogy míg korábban a működőképes gazdasági és monetáris unió kialakításában a fő hangsúly a kínálati oldali rugalmasság megteremtésén volt, mára rájöttek, hogy valamilyen munkaerőpiaci intézmény is kell, ami a stabilitást is biztosítani tudja. Másrészt szükséges a kohézió, mind nemzeti (jóléti államok fejlesztése), mind uniós szinten (EU tagállamok közötti gazdasági és társadalmi kohézió).

A EU-n belüli konvergencia kulcsa hosszú távon viszont a humán tőke minősége, vagyis ennek elérése érdekében például olyan dolgokba kell befektetni, mint a gyerekes családok közötti egyenlőtlenségek csökkentése, gyerekgondozás, oktatás, erősebb védelem a munkanélküliség, illetve a leszakadás ellen - vagyis erősebb szociális háló kell. A szükséges feltételek között Vandenbroucke megemlítette azt is, hogy meg kell akadályozni az olyan foglalkoztatási módok elterjedését, amelyek nincsenek integrálva a társadalombiztosítási rendszerekbe, illetve a többi felszólalóhoz hasonlóan a kollektív szerződések fontosságát is kiemelte. A jövedelmi egyenlőtlenségek növekedése ugyanis a gazdasági növekedésre is kihat - idézte az OECD-t.

Az egész folyamatot a védőoltáshoz hasonlította, amely nemcsak annak biztosít immunitást egy betegséggel szemben, aki beadatta magának, de a környezetének is.

A szociális pillér ugyanakkor jelentős politikai kockázatot is hordoz magában - jegyezte meg -, hiszen a dokumentumban felsorolt 20 alapelvvel (azzal, hogy "joga van...") közvetlenül az emberekhez szólnak. Ha a kormányok nem hajtják végre ezeket az ajánlásokat, komoly frusztrációvá válhat az emberek számára, hogy ez is csak egy papíron jól mutató valami.

A sikeres végrehajtáshoz szerinte ezért világos és egyértelmű prioritásokra, hiteles ütemtervre - ami kombinálja az uniós jogszabályokat, az intézkedések koordinációját és teljesítményértékeléseket -, illetve támogató eszközökre (például érezhető támogatás a tagállamoknak) van szükség, illetve ezt az egészet az európai szemeszter gazdasági és pénzügyi felügyeletének részévé kell tenni.

Szerződésmódosítás nélkül nem fog menni

Heikki Patomäki, a Helsinki Egyetem professzora úgy vélte, hogy az EU-nak egységesen kell fellépnie a szociális standardok emelése érdekében. Ennek érdekében viszont véget kell vetni az adóversenyeknek (különösen társasági adó, pénzügyi és vagyonadó, tőke megadóztatása terén), meg kellene akadályozni, hogy a versenyképességet a belső leértékelésen vagy a munkaügyi normák gyengítésén keresztül érjék el a tagállamok.

Az EU-nak teljes költségvetési kapacitással és gyakorlati eszközökkel kell rendelkeznie a gazdaságpolitikához, illetve a régiók és társadalmi rétegek közötti újraelosztáshoz (akár közös adórendszerrel). A teljes költségvetési kapacitáson azt értette, hogy az uniós büdzsének, ahhoz, hogy jelentős makrogazdasági hatást lehessen elérni, legalább a jelenlegi 7-8-szorosának kellene lennie. Enélkül csak a dezintegrációs folyamatok fognak erősödni tovább - vélekedett.

A szociális Európa csak akkor lehet valóság, ha az EU kézzelfogható előnyökkel tud szolgálni, például a szolidaritáson és újraelosztáson keresztül. Ebbe az irányba tett lépés lehet egy uniós szintű társadalombiztosítás. Patomäki szerint az újraelosztásnak és a gazdaságpolitikai intézkedéseknek funkcionálisan, a társadalmi rétegek tekintetében kell történnie, azaz az uniós támogatásnak a tagállamoktól függetlennek kell lennie. Így minden olyan lépés, elemzés, amely a saját forrásból álló költségvetésre épülő EU és a közös adósságkezelés felé vezet, fontos.

Patomäki ugyanakkor úgy vélte, hogy ahhoz, hogy az EU fenntarthatóvá váljon - akár a következő válság fényében is - szükséges lesz a szerződés módosítása, e nélkül csak részleges eredményeket lehet elérni.

Címlapkép forrása: Shutterstock.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

terabit, 2017.12.02 17:37

@laci_52: válság esetén lehet korrigálni.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

laci_52, 2017.12.02 16:28

A munkaalapú társadalom jó irány akkor, ha van munka. Most éppen van, aki tud és akar dolgozni, emelkedő bérek mellett egyre inkább megtalálja a számítását.

A gond akkor van, ha jön egy nagy gazdasági válság: akkor a tömeges munkanélküliség miatti elszegényedés - a megnyirbált szociális juttatások miatt - különösen nagy erővel fog végigsöpörni az országon.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

tarosPifta, 2017.12.02 15:32

@matyi2010 "Pontosan bemutatja, hogy bukott balliberális politikusok pofátlanul össze-vissza hazudoznak":
Ez igaz, csakhogy ti is pont ugyanúgy hazudtok. Sőt már többet loptok és hazudtok mint fletó.
Mindkét oldalt Soros szabadította az országra, ezért nem történt rendszerváltás.
De ezt úgysem fogod fel, mert nem por.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

tarosPifta, 2017.12.02 15:27

Ami magyar ,az mind elavult, csak a korrupcióban vagyunk éllovasok.
Ez egy seholsincsország, és mindig az alja maradunk. Köszönhető a szemét magyar politikusoknak.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

gmihaly621, 2017.12.02 11:14

Csak az a fránya kettős mérce, az ne lenne!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html