Véleménye szerint egy 2,5 százalék körüli vagy akár az alatti szint nem lesz fenntartható. (Az MNB ma délután kettőkor publikálja januári kamatdöntését.)

Az MNB számára a 3 százalékos inflációs cél elérése egyelőre messzinek tűnik. A középtávú kockázatok közé tartozik az élénkülő gazdasági növekedés, a gyengébb forintárfolyam és egyes területeken az elfojtott költségoldali infláció. A magyarországi kamatcsökkentést a külső környezet is támogatta: globálisan alacsony kamat- és hozamkörnyezet alakult ki, a nagy jegybankok folyamatos mennyiségi enyhítésbe kezdtek. A fordulat első jeleként az ECB mérlegfőösszeg már csökken, a Fed pdig elkezdte a taperinget.

A monetáris politika többféle dilemmával küzd. Egyrészt az USA és az euróövezet teljesítménye elválni látszik, Európában a deflációs kockázatok nem enyhülnek, ezért a monetáris szigorítás kezdete időben eltolódhat. Másodszor a magyar állampapírpiacon sok a lejárat, a teljes adósság futamideje viszonylag alacsony, miközben egyre nagyobb a 3 hónapos és a tízéves állampapírok közötti hozamkülönbség. Harmadrészt ha elindul a reálgazdaság növekedése, a fizetési mérleg többlete csökken. Negyedrészt pedig a reálkamat a nulla közelébe kerülhet, sőt akár a mínuszos tartományba is mehet átmenetileg, így viszont nő annak az eseélye, hogy a hazai megtakarítók a deviza megtakarítások felé fordulnak - sorolta a prognoszta.

Az Erste prognózisa szerint 2014 második felében indulhat a kamatemelés, a forint pedig a 305-310-es sávban stabilizálódhat - ha magasabb lesz a kamatszint, elérhető a 300 alatti euróérték is - mondta Nyeste.