A szerdai Napi Gazdaság cikke

Tavaly egy teljes munkaidős foglalkoztatottra eső munkaerőköltség havi átlagban 281 ezer forint volt Magyarországon, ez folyó áron 3,2 százalékkal kisebb a 2009-esnél − derül ki a KSH új becsléséből. A csökkenést döntően a közszféra munkajövedelmének alakulása magyarázza, ott ugyanis 10,5 százalékos visszaesést mértek, míg a versenyszférában 1,8 százalékos emelkedést. Az egy főre jutó havi szociális költség minden gazdasági ágban alacsonyabb lett a központi intézkedések, a tételes eho (egészségügyi hozzájárulás) eltörlésének, valamint a munkáltató által fizetendő tb-járulék két százalékpontos mérséklésének köszönhetően.

Kapcsolódó

A KSH számításai szerint 2009-ben a havi átlagos munkaerőköltség a legalább ötven főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a kijelölt nonprofit szervezeteknél 317,3 ezer forint volt, ez 3,2 százalékkal maradt el a 2008-astól; ezen belül a közszférára jellemző költségszint 296 ezer, a vállalkozói köré 337 ezer forintnak felelt meg.

Összességében a bruttó munkajövedelem 1,7, a szociális költségek 6,2, az egyéb költségek 12,1 százalékkal csökkentek az előző évhez viszonyítva. Eszerint a munkaadók a válság hatására a munkával kapcsolatos költségeik közül kevésbé az explicit béreken, inkább más juttatásokon (képzési költség, költségtérítés, béren kívüli juttatás) spóroltak.

A 2009-es adatok szerint a munkaerőköltségből a szociális költségek részaránya 25,7 százalék, a képzési és egyéb költségelemek a foglalkoztatással kapcsolatos költségeknek pedig mindössze 2,9 százalékát tették ki. A szociális költségek nagyságát gyakorlatilag a munkajövedelem határozza meg, hiszen döntő része ahhoz kapcsolódó kötelező járulék. A munkáltató által önként vállalt szociális juttatások aránya Magyarországon egyelőre csekély. A munkajövedelem átlagosan 67 százalékát kitevő alapbérhez járuló bérpótlékok mellett a törvényi előírás vagy az elvégzett feladatok mennyisége, minősége alapján fizetett jutalmak, prémiumok mértéke is eltérő az egyes gazdasági ágakban. A rendszeres kereseten felüli juttatások aránya a pénzügyi szervezeteknél a legmagasabb (2009-ben a teljes munkajövedelem 19,5 százaléka volt), és az egyébként is alacsony bérszínvonalú mezőgazdaságban a legalacsonyabb (5,3 százalék).

 

A munkaerőköltség összetétele 2010-ben
NemzetgazdaságVersenyszféraKözszféra
(Ft/fő/hó)(megoszlás, %)2009=100(Ft/fő/hó)(megoszlás, %)2009=100(Ft/fő/hó)(megoszlás, %)2009=100
Munkajövedelem208 42174,199,9211 12073,8101,2207 14274,596,7
Szociális költség64 48822,988,566 71723,391,161 08322,082,6
Egyéb költség8 3873,092,28 3492,997,49 6903,586,7
Munkaerőköltség281 296100,096,8286 186100,098,5277 915100,092,9
Forrás: KSH