Egyre többen mondják: most kéne lépnie a kormánynak

A GKI szerint egyre kevésbé tűnik reálisnak a kormány által várt 4 százalék feletti növekedés elérése, a gazdaságkutató az idén és jövőre is 3,8 százalékos bővülést vár, és azt hangsúlyozza, egyre több nemzetközi intézmény hívja fel a magyar kormány figyelmét arra, hogy a mostani, viszonylag jó években kellene megalapozni a tartósan fenntartható növekedést - írja az MTI.
Szász Péter, 2017. december 4. hétfő, 06:40

A GKI Gazdaságkutató Zrt. közleményében emlékeztet, hogy a harmadik negyedévi 3,8 százalékos növekedés ismét érdemben meghaladta az EU 2,5 százalékos átlagát, de a régióban az alacsonyak közé tartozik. A cseh és a lengyel növekedés 5 százalékos, a lett több mint 6 százalékos, a román pedig közel 9 százalékos volt; ez utóbbi jelentős egyensúlyromlással járt és kifejezetten túlfűtött. Az eddig közzétett adatok szerint csak a szlovák dinamika (3,4 százalék) nem érte el a magyart.

A friss prognózisok szerint az OECD 3,9 százalékos, az EU 3,7 százalékos, a Moody's 3,5 százalékos, az IMF pedig csak 3,2 százalékos magyar növekedésre számít idén. 2018-ra a kormány 4,3 százalékra gyorsuló növekedést vár, a külföldi előrejelzők viszont az idei évre alacsonynak tűnő prognózist készítő IMF kivételével kisebb-nagyobb lassulásra számítanak - összegezték.

A nemzetközi szervezetek a mostani, viszonylag gyors növekedés időszakában

  • az EU-forrásoktól való túl erős függés lazítására,
  • az államháztartási hiány csökkentésének,
  • az intézményrendszer piacgazdasági szemléletű átalakításának
  • és a nem költségoldali versenyképesség javításának szükségességére

hívják fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy a belső kereslet által hajtott növekedés rontani fogja az egyelőre kiváló külső egyensúlyt is.

A GKI kiemeli, a beruházások szárnyalása a harmadik negyedévben kissé lassult, de éves átlagban így is el fogja érni a 20 százalékot. A költségvetési szektor fejlesztései - különösen a közigazgatás és védelem területén - sokkal gyorsabban növekednek, mint az üzleti szektoré, bár a feldolgozóiparé is 15 százalékkal bővült.

Az első háromnegyedévben 50 százalékkal több, 8 ezer lakás épült, mint egy évvel korábban. A behozatal euróban mérve 3 százalékponttal gyorsabban emelkedik, mint a kivitel, ez csökkenti az egyébként rendkívül magas külkereskedelmi aktívumot.

A munkanélküliség augusztus-október átlagában 4 százalékra esett, miközben a közfoglalkoztatottak száma csökkent. A választások előtt azonban nem valószínű a közmunkások számának további mérséklődése. A GKI felmérése szerint a cégek a növekedés fő akadályának a munkaerő, főleg a szakképzett dolgozók hiányát tekintik. A reálkeresetek 2017 első tíz hónapjában több mint 10 százalékkal emelkedtek, ebben azonban az erőltetett minimálbér-emelés fehérítő hatása is tükröződik.

A magyar infláció a hetedik legmagasabb az EU-ban, miközben a látványosan gyors bérkiáramlás egyelőre alig jelent meg az árakban. Az államháztartás hiánya ugyan megfelel az elvárásoknak, de lényegesen nagyobb lesz az EU átlagánál, és a régióban ennél csak a román adat lesz magasabb.

A magyar államadósság csökkenésének mértékét erősen befolyásolja az EU-támogatások megelőlegezése, ez ugyanis - hacsak nem indulnak meg a brüsszeli átutalások - jelentősen növeli a pénzforgalmi hiányt, ami már most is nagyobb az egész évre tervezettnél - közölte a GKI.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

na4, 2017.12.04 08:01

Adók, államaparátus, bürokrácia, a tintanyalók felesleges, pazarló óriási sisere hadának drasztikus leépítése, digitalizáció bevezetése, innováció, stb. Ez a felemelkedés záloga. Különben meg bukta.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html