BUX
38657

Egységes alkotmányos adósságkorlátot vezetnének be az unióban

Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök pénteken délután Brüsszelben bemutatták az Európai Tanács tagjainak azt a versenyképességi paktumot, amely eddig tabunak számító kérdésekre terjesztené ki az euróövezeten és végső soron az EU-n belüli gazdaságpolitikai koordinációt - írja a Bruxinfo.hu.

NAPI, 2011. február 4. péntek, 17:37

Angela Merkel és Nicolas Sarkozy pénteken délután egy közös közleményben jelentették be tervüket, amely minden eddigi forgatókönyvnél ambiciózusabb gazdaságpolitikai koordinációt irányoz elő az euróövezeten belül és második lépcsőben az egész Európai Unióban. A paktum célja a tagállamok versenyképességének javítása, s az, hogy ezáltal létrejöjjön egy szorosabb gazdaságpolitikai konvergencia.A versenyképességi paktumnak elnevezett kezdeményezés értelmében a kormányok eddig csak nemzeti hatáskörbe tartozó területeken, így a béreknél, vagy a nyugdíjaknál, konkrét kötelezettségvállalásokat tennének, amelyek számonkérésével szavatolnák, hogy az euróövezeten belül ne alakuljanak ki olyan óriási versenyképességi különbségek a tagállamok között, mint a mostani államadósság-válságot megelőzően. A német-francia papír három számszerűsíthető mutató alkalmazása révén közelítené egymáshoz a tagállamok versenyképességét. Ezek: az árak versenyképességének mérésére szolgáló indikátor (például a fajlagos bérköltségek változása a termelékenység alakulásának függvényében); az államháztartások átfogó értelemben vett stabilitása; a kutatási és fejlesztési kiadások, az oktatásba és az infrastruktúrába történő beruházás minimális szintjének GDP-arányában történő meghatározása. A terv szerint a kormányok elköteleznék magukat amellett, hogy a Bizottság a fenti mutatók alapján értékelje a teljesítményüket.A német-francia páros első lépésként egy „a versenyképességet szolgáló 6 pontos programot" javasol, amelyben foglaltak végrehajtására egy évet adnának a kormányoknak. A hat pont a következő:1. A bérindexálás rendszerének megszüntetése;2. Megállapodás a diplomák és szakképesítések kölcsönös elismeréséről annak érdekében, hogy elősegítsék a munkaerő-mobilitást Európában;3. Megállapodás az egységes szakképzési hozzájárulás alapjáról;4. A nyugdíjrendszer demográfiai folyamatokhoz való hozzáigazítása (például a nyugdíjkorhatár);5. Minden tagállam alaptörvényében rögzítené azt a mértéket, amit semmilyen körülmények között nem léphet át az államadósság (adósságkorlát);6. A bankokra vonatkozó nemzeti válságkezelési rendszerek bevezetése.A javaslat felkérné a Bizottságot 12 hónapon belül egy jelentés elkészítésére a 6 fent vázolt intézkedés végrehajtásáról és megfontolás tárgyává tenné egy ezzel kapcsolatos szankciós mechanizmus bevezetését is.Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter brüsszeli tudósítóknak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy a német-francia kezdeményezés azt a felismerést tükrözi, hogy az eddig tárgyaltakon túlmenő intézkedésekre van szükség az euróövezet stabilitásának megőrzése érdekében. Emlékeztetett rá, hogy az eurózónában meredeken növekszik az államadósság szintje, ami a gazdasági és költségvetési politikák fokozott összehangolását teszi szükségessé. Úgy vélte, hogy az EU legnagyobb tagállamai, amelyeknek több pénzt kell betenniük a pénzügyi alapokba az ingatag helyzetben levő eurózóna-tagok megsegítése érdekében, jogosan várják el cserébe a szorosabb gazdaságpolitikai együttműködést is. Matolcsy szerint a német javaslat helyes logikára épül.Hogy Magyarország mikor, és milyen ütemben csatlakozik majd a javasolt paktumhoz, az a miniszter szerint attól függ, hogy mi lesz benne. „Az eddigi javaslatokat jónak tekintjük, most első lépcsőben várjuk meg, hogy az eurózóna tagjai milyen szabályrendszerben állapodnak meg". A miniszter a BruxInfo kérdésére válaszolva úgy vélte, hogy a magyar elnökség irányítása alatt tárgyalt hat jogszabályból álló gazdasági kormányzási csomag alapvetően költségvetési-pénzügyi kérdésekre fókuszál, a német-francia versenyképességi kezdeményezés pedig ehhez képest az érem másik oldala. Elmondta, nem tart attól, hogy a két nagy tagország kezdeményezése megbontaná az EU-n belüli politikai-hatalmi egyensúlyt és szerinte nem is akar párhuzamos intézményrendszert létrehozni.