Ekkora béremelés jön az egészségügyben

Jövőre 167 milliárd forinttal több jut az egészségügynek, ebből 80-85 milliárdnyit fordítanak béremelésre. Többlépcsős, legalább 3-4 évre előre meghatározott bérrendezést terveznek, ami már idén, a 2016-os költségvetés teherbírásától függően elkezdődhet - jelentette be Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár
Szepesi Anita, 2016. április 27. szerda, 15:31

Ónodi-Szűcs Zoltán szerint négy év alatt a magyar egészségügyi bérek elérhetik, sőt meg is haladhatják a visegrádi országok átlagát. A bérrendezéshez azonban előbb el kell dönteni, hogy a mostanihoz képest mindenki azonos mértékben kapjon-e az emelésből, vagy nyissuk ki a bértáblák alsó és felső korlátait és differenciált legyen az emelés - mondta az államtitkár a Világgazdaság mai, egészségügyi konferenciáján. Az elmúlt években ugyanis a garantált bérminimumok alja összemosódott, emiatt megszűntek a különbségek. A béremelésre fordítható forrás mértékének érzékeltetéséhez megjegyezte, a teljes egészségügyi bértömeg évente 370 milliárd forint.

Három olyan projekten dolgoznak - a kancelláriarendszer kialakítása, a budapesti ellátás átalakítása és a szociális ágyak leválasztása -, amelyekbe mások eddig vagy nem mertek belevágni, vagy belebuktak, most azonban nem a források szűkülése, hanem azok bővülése mellett lehet levezényelni a változásokat, ezért van hozzá bátorság - mondta az államtitkár.

A szociális ágyak különválasztása a következő 3-4 év programja, a társadalom rohamos öregedése miatt az egészségügy nem fogja bírni az ápolásra szorulók ellátását, erre egy, a jelenleginél nagyobb kapacitású rendszer jön létre a szociális tárca égisze alatt. A szakellátás sem tud majd lépést tartani a demográfiai változásokkal, ezért elengedhetetlen az alapellátás fejlesztése, amire több mint  20 milliárd forintot akarnak fordítani. A tervek szerint a jelenlegi, egy háziorvos, egy nővér típusú üzleti modell megszűnik.

Csatákra számít az államtitkár

A kancelláriarendszer kialakítását nem a fiskális szemlélet motiválja, de az intézmények tevékenységét a lakossági igényekhez kell igazítani. A kórházak kiadásainak legalább 60 százaléka bérköltség, 15 százalék körüli a rezsi és mintegy 25 százaléknyi kiadás, ami az ellátással összefüggésben keletkezik, ezen kell majd spórolni, ami nagyon nehéz lesz - mondta az államtitkár, aki szerint az nincs teljesen rendjén, hogy az összes gazdasági döntés a kórházak falain belül szülessen. Ónodi-Szűcs szükségesnek tart egy olyan entitást, aki felelősséget vállal azért, hogy egy terület lakosságának milyen egészségügyi ellátást kell megkapnia és melyik kórházban, milyen szolgáltatást nyújtsanak. Ez az entitás lesz a kancellár - mondta az államtitkár, aki rengeteg csatára számít, szerinte fel kell törni a hűbérúri várakat, ahhoz, hogy működjön a rendszer, de mint mondta, a saját szakmájával sem szeretne szembefordulni, mert egy ilyen csatában nem tud nyerni.

Durva beavatkozás lesz kórházi HBCS-k újrastrukturálása is, ezzel kívánják csökkenteni a nullszaldóra törekvő intézményeknek a rászorultságát a manipulálásra - mondta az államtitkár.

Még mindig nincs döntés a kórházfejlesztésről

A budapesti ellátórendszer átalakításáról és az új kórházról azt mondta, a fővárosi intézmények vezetőivel felmérték, hogy a következő 5-10 évben mire lesz szükségük az agglomerációban élőknek. Nem akarnak presztízsberuházást, a lakossági igények vannak a fókuszban, ezt célozzák az előterjesztések, de mint fogalmazott, bármelyik koncepció valósul is meg, szuperkórház lesz.

Cserháti Péter, az új budapesti kórházfejlesztés előkészítéséért felelős miniszteri biztos előadásából kiderült, az új szuperkórház éppúgy lehet egy nagy új kórházcentrum, mint egy nagy és két további új kórházcentrum, társkórházak átalakításával, amelyhez uniós forrásokat is felhasználhatnak,a felszabaduló ingatlanokat pedig újrahasznosítják. A kórházfejlesztési koncepciók a kormány elé kerültek, április 30-ig megszülethet a döntés, a megvalósíthatósági tanulmányt december 15-éig tervezik beterjeszteni.

Polimorbid egészségügy

Polimorbid egészségügyről beszélt Velkey György, a Kórházszövetség alelnöke, aki szerint bárhol nyúlunk az ágazathoz, mindenhol baj van, de az esélyegyenlőtlenség mind között a legsúlyosabb probléma. Ez azt jelenti, hogy a közellátás, a társadalombiztosítás és a szolidaritás elvét muszáj hangsúlyozni, a struktúra átalakításában ennek kell a fő szempontnak lenni. A kórházszövetség alelnöke szerint egészségi mutatóinkhoz képest nincs elegendő orvos, és mindenképpen kevés hozzá a GDP arányosan is csökkenő forrás.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

megfigyelt, 2016.04.27 19:13

Javaslom a nagyeszűeknek, próbálják meg olyan csendben megemelni ugyanannyi %-al az egészségügyiek bérét mint tették azt 2015 január 1.én a helyettes államtitkárokkal.Elmarad a felháborodás.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html