Ekkortól jön a háromszázalékos infláció

Az előrejelzések szerint a monetáris politika háromszázalékos inflációs célja 2019 második negyedévétől érhető el - mondta Pleschinger Gyula, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának tagja, a Hozam Klub és a Magyar Közgazdasági Társaság Jász-Nagykun-Szolnok megyei szervezetének rendezvényén.
Szász Péter, 2017. október 24. kedd, 19:04

Teljesen "egészségesnek" látják a magyar gazdaság szerkezetét, a külső finanszírozási képesség a régióban a legmagasabb, az államadósság csökken és három-négy százalék közötti gazdasági növekedés várható - mondta a szakember, aki a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke is. (Ennyit kapnak a nyugdíjasok novemberben.)

Jelenleg úgy tűnik, hogy a nagy jegybankok várhatóan viszonylag hosszú ideig laza monetáris kondíciókat fognak tartani. Ez arra enged következtetni, hogy nem lesz nagy inflációs nyomás külföldről, a belföldi inflációs nyomás pedig nem túl erős.

Elmondása szerint nem okozott nagyobb inflációs nyomást a viszonylag magas lakossági jövedelememelkedés sem, mert járulékcsökkentésekkel, vállalati adócsökkentésekkel sikerült mérsékelni a növekedés hatását, és a vállalatok nem kényszerültek áremelésre.

Az infláció növekedhet 2,5 százalék körüli értékre, néha megugrik, például a tejáremelés, vagy a dohány jövedéki adójának emelése miatt, de amikor ezek kikerülnek a bázisból, akkor újra visszaesik a mutató. Az idei év végére még csak 2 százalék körüli lesz az infláció. A 3 százalékos inflációs cél olyan egyensúlyi kamatszintet jelent, amely mellett egy állandó, stabil és fenntartható növekedés tapasztalható a gazdaságban.

Teljesen "egészségesnek" látják a magyar gazdaság szerkezetét, a külső finanszírozási képesség a régióban a legmagasabb, az államadósság csökken, és három-négy százalék közötti gazdasági növekedés várható. A növekedés három forrásának nevezte a lakossági fogyasztást, a beruházásokat és a nettó exportot - mondta Pleschinger Gyula.

A lakosság esetében szerinte jól látszik, hogy a válság után a háztartások nagyon óvatosan kezdtek fogyasztani. A 2015-2016-os év fordulóján visszatért a bizalom, és a megtakarítási ráta lassan elkezdett csökkenni. Ugyanakkor a fogyasztási ráta állandósult, illetve kissé emelkedett. A lakossági bizalom megerősítéséhez hozzájárult a reál- és a nomináljövedelem erőteljes növekedése is - írta az MTI.

A kiadott lakásépítési engedélyek száma alapján látható, hogy megugrott a lakásépítési kedv, ebben a csok-nak is nagy szerepe volt.

A lakossági hitelezés szintén megindult 2015-2016-tól, addig inkább csak törlesztettek a háztartások. Jelenleg évi 3 százalék körüli növekedéssel lehet számolni.

Hasonlóképpen növekedést tapasztaltak a vállalati szektorban. A növekedési hitelprogramnak és az azt követő piaci hitelezési programnak köszönhetően a kkv-hitelezés 5-10 százalékos sávban nőhet az elkövetkező időben, és ez hozzájárul a megcélzott gazdasági növekedéshez. A nagyvállalati hitelezés is "egészséges mértékben", 4-5 százalékkal növekszik. Ennek eredményeként a vállalati szektorban is nőnek a beruházások. 2016-ban elsősorban az európai uniós támogatások erőteljes visszaesése miatt a beruházások száma is csökkent, de az idén már szép lassan növekedő beruházási trend látható.

Pleschinger Gyula szerint várhatóan a külpiacok is kedvezően alakulnak, a konszolidáció elindult az európai gazdaságokban. Ez azért is fontos, mert a magyar külkereskedelem mintegy 80 százaléka az európai uniós országokkal történik. Az ottani fejlődés várható következménye, hogy nő a magyar export és az exportpiaci részesedés is.

Az MNB monetáris tanácsa keddi ülésén az elemzői várakozásoknak megfelelően nem változtatott az alapkamat 0,9 százalékos szintjén és a kamatfolyosón sem. Ugyanakkor a testület jelezte, hogy kész a monetáris kondíciók további lazítására - tette hozzá a közgazdász.

HOZZÁSZÓLÁSOK