A kkv-k exportképességének javítását célozza az a november 26-án elindított "Exportra fel!" elnevezésű fórumsorozat, amelyet a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) és az Eximbank szervez, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-vel, a Nemzeti Befektetési Ügynökséggel és a vidéki önkormányzatokkal együttműködésben. Az, hogy a kkv-k exportképesség-javítására szükség van és erre állami program áll rendelkezésre képzésekkel, tájékoztatókkal, finanszírozási lehetőségekkel, nem újdonság, hiszen a korábbi kereskedelem- és befektetés-ösztönzési szervezetek - vagyis a megszüntetett ITDH-ban és a félig-meddig jogutód, immár szintén nem létező HITA-ban is voltak ilyen projektek. Szabó László külgazdasági és külügyminiszter-helyettes (a Teva Magyarország Zrt. volt vezérigazgatója) szerint azért lesz jobb a most felálló rendszer, mert a szaktárcán belül egy helyen érhető el az összes olyan szervezet, amely exporttámogatással és -finanszírozással foglalkozik, így kihasználhatók a szinergiák, egyszerűbben segíthetők a vállalkozások.

Az új külgazdasági stratégia fókusza, hogy a külképviseletek Magyarország gazdaságát is képviseljék, ne csak a politikáját. A nagykövetekkel szemben ezért elvárás, hogy megismerjék a helyi üzleti lehetőségeket, milyen magyar termékekre lehetnek vevők, illetve milyen befektetők számára lehet célterület Magyarország.

Nem engedhetjük meg magunknak azt, hogy bizonyos országokkal ne álljunk szóba, hiszen mindenki ott van minden piacon - válaszolta arra a kérdésre, amely az aggályos politikai berendezkedésű államokkal való üzletelés lehetőségeit firtatta.

Sok diplomatának van üzleti vénája, de volt, ahol személycserét kellett végrehajtani - mondta Szabó. A nagykövetek, diplomaták munkájának eredményességét mérő mutatórendszer meghatározása folyamatban van, 3-5 fókuszterületet kell kiválasztaniuk, ezek összesítésével, vagyis a számszerűsített külgazdasági célokkal 2015 első negyedében rukkol majd elő a szaktárca. Azt így még nem tudni, hogy mi lesz majd az átalakított külgazdasági tevékenység sikerességének mérőszáma az export puszta növekedésén kívül.

Tiszta, jó minőségű akácmézből bármennyit el tudnánk adni a világpiacon, az arab országokban pedig nagyon keresett a retek, amit annak ellenére jó áron lehet eladni, hogy a szállítási költség messze meghaladja az előállítás költségét  - illusztrálta a miniszterhelyettes, hogy a tömegáruk helyett réstermékekre érdemes koncentrálni a kivitelben.

Az is újdonság a külképviseleti rendszerben, hogy az ott dolgozók - köztük a külgazdasági szakdiplomaták, attasék - főnöke már egyértelműen a nagykövet. Korábban voltak ugyanis súrlódások a tisztán külügyes diplomaták és a külgazdasági szakemberek között a feladatok megosztásában, delegálásában.

A külgazdasági munka egyik pillérének számító kereskedőházakból az év végére 25 működhet, a jövő év végére 42-50-re nőhet a számuk. Ezek jutalékért dolgoznak, a miniszterhelyettes szerint három éven belül - a kezdeti állami segítség után - önfenntartóvá válhatnak.