Rosenberg szerint Magyarország - csakúgy, mint több más európai állam -, a nagy adósságállomány problémájának kezelésében komoly nehézségekkel szembesül az egyre nehezedő gazdasági környezetben, miközben a hagyományos gazdasági eszközök, például a fiskális vagy a monetáris politikai lazítás sok régiós országhoz képest korlátozottabban állnak rendelkezésre.

Az IMF budapesti delegációjának vezetője megjegyezte, Magyarország egy kis nyitott gazdaság, amely a pénzügyi és kereskedelmi csatornákon keresztül nagyon kitett annak, mi történik Európában és a feltörekvő piacokok világszerte. Magyarország GDP-hez mért exportaránya az egyik legnagyobb a régióban, gazdasága pedig erőteljesen integrálódott a németországiba. Ez az elmúlt két évben előnyt jelentett ugyan, de az eurózóna várhatóan lassul és ez a magyar gazdaságra is hatással lesz, különösen azért, mert eddigi növekedésének egyetlen forrása kivitel volt.

Kapcsolódó

A jelenlegi nehéz külső gazdasági környezetben a legnagyobb kihívást mindazonáltal a növekedés támogatása jelenti, miközben a külső kereslet gyengülése mellett a belső fogyasztás, valamint a beruházások is rendkívül gyengén alakulnak.

Magyarországnak több nehézség között kell lavíroznia: alacsony reálkereset-emelkedés, növekvő adósságszolgálat, munkanélküliség és hitelválság. Rosenberg ezek mellett kiemelte, hogy a politikai környezetbe vetett bizalom is csorbát szenvedett, amelyet a befektetők is és a fogyasztók is kiszámíthatatlannak és diszkriminatívnak érzékelnek.

Nincs könnyű és gyors megoldás

Rosenberg szerint rövid távon nincs könnyű megoldás a gazdaság beindítására. A fiskális stimulus nem járható út Magyarország számára. A költségvetési hiányt ugyanis csökkenteni kell az adósság fenntarthatósága, a finaszírozási igények normális keretek közt tartása és az uniós deficitcél teljesítése érdekében.

A jegybanki alapkamat csökkentése sem opció, mivel az forintgyengüléshez vezetne, amin keresztül növelné mind a magán-, mind az állami szektor adósságterhét.

MIt kellene tenni?

Ezen nehézségek leküzdésére az első és legfontosabb lépés a gazdasági stabilitás fenntartása - mondta Rosenberg. A szakember ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy az idei, jelentős kiigazítást tartalmazó költségvetés nagyon ambiciózus.

Az új pénzügyi segítségről szóló tárgyalások megindulását firtató kérdésre Rosenberg utalt Christine Lagarde ügyvezető igazgató ezügyben tett múlt heti kijelentésére: a tényleges tárgyalások megkezdése előtt olyan kézzelfogható lépéseket szeretnének látni, amelyek a döntéshozók erős elkötelezettségét mutatják a gazdasági stabilitást érintő intézkedések meghozatala iránt.

Rosenberg szerint emellett ugyanakkor a fiskális politikán is javítani kellene, annak kevésbé regresszívvé és sokkal növekedésbarátabbá tételével. Ennek kapcsán példaként az egykulcsos adót említette. Az IMF közgazdásza elismerte ugyan, hogy a régió több országában bevált ez a struktúra, ám a magyar változat - más intézkedésekkel társítva - rosszabb gazdasági kimenetelhez, nagyobb bürokráciához és a kiszolgáltatottabb réteg túlzott leterheléséhez vezetett. Ezen intézkedések között említette az adójóváírás kivezetését, a miminálbér meredek, 18 százalékos megemelését, a munkáltatóknak szóló munkabérajánlások és kompenzációk bonyolult rendszerét, az áfa 27 százalékra emelését és a jövedéki adók mértékének növelését.

Nagy szükség lenne a befektetésekre

Az IMF attól tart Rosenberg elmondása szerint, hogy ezek az intézkedések a reálbérek csökkenéséhez, az alacsony képzettségűek foglalkoztatási lehetőségeinek szűküléséhez vezetnek, aminek következtében a magyar üzleti környezet komplikáltabbá válik és egyúttal a vonzerejéből is veszít.

Ennek kapcsán említette meg a magyar delegáció vezetője az egyes szektorokra kivetett válságadókat, vagy azokat az intézkedéseket (konkrétan a végtörlesztést), amelyek a már létező hitelmegállapodásokba avatkoztak bele és jelentősen rontották az üzleti hangulatot, miközben Magyarországnak nagy szüksége van küföldi és belföldi befektetetésekre egyaránt. Rosenberg emellett azt is megjegyezte, hogy Magyarország a befektetések vonzásában nemcsak régiós társaihoz, de az évtized elején nyújtott teljesítményéhez képest is elmaradt.

Kiszámíthatóbb gazdasági kormányzás kellene

Fontos lenne a gazdasági kormányzás javítása is a kiszámíthatóság szempontjából. Ezzel kapcsolatban a jegybank függetlenségét érintő jogszabály 2011. év végi elfogadását említette a szakember. Rosenberg szerint a kormánynak mindent meg kellene tennie azért, hogy eloszlassa a jegybank befolyásolására irányuló szándékkal kapcsolatos aggályokat, azzal, hogy a nemzetközi legjobb gyakorlatoknak megfelelően összhangba hozza a jogszabályt. "Világossá kell tenni: a monetáris politikát azok gyakorolják, akiknek az a feladata, és nem a kormány" - hangsúlyozta az IMF delegációvezetője.

Az interjúban megemlítette a Költségvetési Tanács visszaállítását is, mint a fékek és ellensúlyok eszközét. Attól tart az IMF ugyanis, hogy a testület a jelenlegi formájában nem rendelkezik a megfelelő forrásokkal és függetlenséggel ahhoz, hogy egy külső, tárgyilagos véleményt formáljon a költségvetési folyamatokról.

Aggasztó a hitelszűke

Arra a kérdésre, hogy hazánkat mennyire érinti az Európában jelenleg tapasztalható tőkekivonás, Rosenberg azt felelte: ez a folyamat Magyarországon sokkal gyorsabban ment végbe mint máshol, nem kis részben a magas válságadóknak és a devizahiteleseket érintő intézkedések miatt. Mindez pedig további nyomást gyakorolt a banki mérlegekre és hitelválsághoz vezetett.

Az immár több éve tartó hitelpiaci zsugorodás Magyarország esetében szintén aggasztó, hiszen gazdasági növekedést visszafogó tényező - tette hozzá. Az IMF szerint ezen a helyzeten a legjobban az üzleti környezet javításával lehetne segíteni, miközben a pénzügyi felügyelet kiemelt figyelemmel kíséri a bankok tőke- és likviditási szintjét.