BUX
38616

Elbizonytalanodtak a bankok Magyarországon

Az új évben az egyik legfontosabb feladat a bizalom helyreállítása a magyar bankszektor és a kormányzat, illetve a magyar bankok és az ügyfelek között, mert e nélkül nem állhat helyre a normál üzletmenet a pénzintézeti szektorban - mondta Gyuris Dániel, a Magyar Bankszövetség elnöki teendőket ellátó alelnöke az MTI-nek.

MTI-Eco, 2012. december 28. péntek, 15:18

A közvélemény-kutatások szerint az ügyfelek zöme még mindig bízik a pénzintézetében, sőt, ragaszkodik a bankjához, de ennek ellenére általánosságban rossz a bankrendszer megítélése. Ez annak tudható be, hogy az utóbbi időben a bankszektorra vonatkozóan olyan közhelyes megállapítások, üzenetek jelentek meg, amelyek kifejezetten ártottak a bankszakmának - hangsúlyozta az alelnök.

Ebben a szakmában, ágazatban a legjelentősebb tőke a bizalom, a bizalom nélkül a bankszektor nem tud normálisan működni, bizalom kell a vállalatoknak a hitelek felvételéhez, a bankoknak a hitel nyújtásához. Röviden, kiszámítható és megbízható partnerség kell a bankok és partnereik, a bankok és a kormány között" - emelte ki Gyuris Dániel. Kifejtette: 2012-ben a bankszektor tevékenységét számos olyan szabályozási lépés, extrateher bevezetése nehezítette, amely elbizonytalanította a bankokat a közép és hosszú távú terveik, üzletpolitikai elképzeléseik összeállításában. A gazdaságpolitika gyakorlatilag mindent, már irracionális módon, az államháztartási hiánycél teljesítésének rendelt alá, és ezzel komoly növekedési áldozatokat eredményezett hosszú távon is. Ezen gazdasági környezethez alkalmazkodó vállalkozói kör nem tehetett mást, mint túlélő üzletmenetre állt át.

A bankszövetségi vezető szerint 2013 talán az utolsó év, hogy "megakadályozzuk egy hosszú távú strukturális régiós leszakadás bekövetkeztét." "Csak egy előretekintő, a kölcsönös bizalmat mind üzeneteiben, mind a jogi környezet kiszámíthatóságában egymást erősítő négyszögre - a kormányra, a lakosságra, a vállalkozói körre, a pénzügyi közvetítő rendszerre - alapozott növekedés-ösztönző gazdaságpolitikai program hozhat fordulatot. A növekedés beindításának a banki hitelezés a leggyorsabb, leghatékonyabb eszköze, ha mind a vállalkozások, mind a lakossági ügyfelek bizalommal, bizakodással használják a meglévő banki struktúrákat a szolgáltatások és hitelajánlatok elfogadásában" - mutatott rá. A bankrendszer képes arra, mind tőkehelyzete, mind infrastrukturális kiépítettsége és likviditást biztosító képessége alapján, hogy egy tiszta, átlátható, garanciákat adó keretrendszerben partner legyen egy növekedési paktum eszközeinek gyors, hatékony közvetítésében a vállalkozások és a lakosság felé. "Ezt a gazdaságpolitikának nem kihasználni, meg nem engedhető luxus" - húzta alá Gyuris Dániel.

Az alelnök szerint a pénzintézeteknek a stratégiai ágazatok - így az információ-technológia, a gépjárműipar, a gyógyszergyártás, a mezőgazdaság és élelmiszeripar - mellett erősíteni kell a szerepvállalásukat a kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k) nyújtott szolgáltatások terén.

"Ebben az évben napon belüli forintutalás kiépítésével jelentős segítséget kapott ez a szektor pénzügyeinek hatékonyabb, olcsóbb bonyolításához és bizton állíthatom, hogy az állami garanciarendszerrel közösen növekedési pályára állíthatók a kis- és közepes cégek, a fejlesztéseket vállaló kkv-k, ha partnert találnak a céljaikat elfogadó visszaigazoló, az állammal közös hangnemet megütő bankszektorral" - emelte ki Gyuris Dániel.

Hangsúlyozta: ma az ország egyik legnagyobb tartaléka, versenyelőnye, hogy stabil pénzügyi közvetítő rendszere van, amely nem szorul állami segítségre ellentétben az EU-országok többségében működő bankokkal, emellett a bankszektor és kormány rendezett viszonya a növekedésnek nemcsak minimális feltétele, de annak motorjává is válhat.

Gyuris Dániel szerint tévhit, hogy Magyarország "túlbankosodott" ország, különösen akkor, ha a hazai adatokat a nyugat-európai államok, vagy a versenytárs országok bankszektorbeli számaival vetjük össze. Ha a kockázati költségek levonása utáni banki bevételek GDP-hez mért hányadát vesszük alapul, 2011-ben Magyarország 3,1 százalékos arányt mondhatott magáénak, míg ez az arány Olaszország esetében 4,4 százalék, Németországé 4,2 százalék, a szomszéd Ausztriáé 4,1 százalék. Ha a versenytárs közép-kelet-európai államok ilyen adatait vizsgáljuk, ez a jelzőszám Horvátország esetében 4,5 százalék, a Cseh Köztársaság ilyen mutatója 4,0 százalék, Lengyelország esetében az arány 3,3 százalék, Románia kissé lemaradva tőlünk 2,4 százalékos hányaddal rendelkezik - elemezte az alelnök. Kiemelte: ebből is látszik, hogy Magyarország csak a középmezőnyben helyezkedik el a banki szolgáltatások vonatkozásában.

Gyuris Dániel rámutatott: 2012-ben a bankok képesek voltak átmeneti áldozatokra, a külföldi és a hazai székhelyű bankok is a megkövetelt törvényi szint felett emeltek tőkét 2012-ben, ezáltal biztosították, hogy hosszú távon is folytassák magyarországi tevékenységüket, esélyt adtak arra, hogy az ország növekedési pályára álljon.

Gyuris Dániel kedvezőnek tartotta az árfolyamgát II. rendszerbe való belépés időpontjának kitolását, és azt, hogy egyszerűsödik a Nemzeti Eszközkezelőnek történő lakásátadás folyamata, és kibővül azoknak a köre, akik ezzel a lehetőséggel élhetnek.

Úgy vélte, 2013-ban a bizalom helyreállításának kulcsa a kormány kezében van. "A bankszektor osztja ügyfeleinek sorsát legyen az lakosság, vállalkozó, befektető vagy önkormányzat. Bízunk abban, hogy megtalálható az a közös keretrendszer, amely értelmet ad az elmúlt évek lemondásainak, áldozatainak, és növekvő vállalkozásokat, több munkahelyet, és több elkölthető jövedelmet teremt" - hangsúlyozta Gyuris Dániel.