Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

Nem véletlen, hogy a Magyarországért felelős IMF-misszió élére Tanosz Arvanitisz került, aki korábbi tapasztalatait Ukrajnában szerezte − vélik a Napi Gazdaságnak nyilatkozó külföldi alapkezelők. A piaci szereplők szerint a Valutaalap szigorú biztosítékokat vár a magyar kormánytól, hogy az adósságfinanszírozásban a jegybank függetlensége ne sérüljön. Mindez befolyásolhatja a magyar stratégiát a devizaadósság megújításakor, s azt sem szabad elfelejteni, hogy − részben az előző IMF-kölcsön törlesztése miatt − a következő években masszív devizalejárat lesz esedékes.

Ismétlődhet az ukrán precedens

A külföldi alapkezelők szerint a washingtoni szervezet attól tart, hogy megismétlődik az a korábbi eset, amely Ukrajnában történt, amikor az IMF-hitelprogram befagyasztása után Kijevnek el kellett "égetnie" devizatartalékai jelentős részét, hogy stabilan tartsa fizetőeszközét. Ennek költsége aztán olyan magasra szökött, hogy Kijevnek később vissza kellett térnie az IMF-programhoz, és több fájdalmas, korábban nem vállalt intézkedést − például a nyugdíjkorhatár emelését − is meg kellett lépnie.

Nem véletlen, hogy az Orbán-kormány nem szívesen hív le pénzt a nemzetközi hitelszervezettől, inkább a piacról újítaná meg az ország devizaadósságát. A kormányzati szándék szerint Magyarországon ma ilyen adósságot devizaforrásból érdemes megújítani, vagyis az adósságon belüli devizaarány egyelőre marad. Forintkibocsátásból azért sem érdemes most devizakölcsönt fedezni, mert a nagy összegű átváltás apasztaná a jegybanki devizatartalékot, amelynek optimális szintjét az MNB határozza meg. Mivel a jegybank − hüvelykujjszabály szerint − a minél nagyobb devizatartalék-állományt tartja jónak, ezért az ÁKK Zrt. is arra törekszik, hogy a devizapiacról oldja meg a finanszírozást.

Nem sürgős piacra lépni

Jelenleg viszont nem sürgető a devizakötvény-kibocsátás, mivel a kormány jegybanknál vezetett számláján elég összeg áll rendelkezésre az idei lejáratok fedezésére. Akármikor amúgy sem lehet kimenni a piacra, mivel a kondíciók a nemzetközi kamatkörnyezettől is függnek, amit figyel az ÁKK. Egy IMF-megállapodásnak legfeljebb a hazai felárakra lehetne kedvező hatása. Az IMF pénzével viszont Magyarország az idén tudja fedezni devizalejáratait, amelyek többségükben az év második felében esedékesek − véli Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója. Másfél milliárd euró a piaci lejárat, ehhez jön majdnem 1 milliárd euró kamat, emellett 4 milliárd euró törlesztés is esedékes az IMF felé.

A legjobb megoldás, ha a piaci adósságot a piacról, az IMF-kölcsönt új IMF-hitelkeretből lehetne megújítani − véli Duronelly, aki szerint emiatt is elengedhetetlen a megegyezés és a pénzlehívás. E forgatókönyv hátránya, hogy az IMF-tartozást még hosszú ideig görgethetjük magunk előtt. E forgatókönyvvel szemben lehetséges a piacon maradás, amit elvileg az Orbán-kormány is tervez. Ekkor viszont megoldandó 6,4 milliárd euró adósság törlesztése, amely a jelenlegi piaci feltételek mellett nem könnyű − véli a szakember. A forintból való fedezéshez az idei nettó forintkibocsátást a tervezett duplájára kellene növelni, aminek drasztikus hatása lenne a hozamkörnyezetre. Ráadásul a pénzt a jegybanknál devizára kell átváltani, ezzel apadnak a tartalékok − ezt könnyen kiszúrná a piac és a az IMF-nél is rossz szemmel néznék.

Forintból nem megy

Tardos Gergely, az OTP Bank Elemzési Központjának vezetője szerint sincs alternatívája az EU−IMF-megállapodásnak, mivel már 2011 vége óta valószínű, hogy az európai adósságválság és a magyar államadósság hitelminősítése miatt nem oldható meg a piacról a lejáró devizaadósság megújítása. Adósságot devizában kibocsátani Magyarország jelenleg nem vagy csak nagyon kedvezőtlen feltételek mellett tud, noha a forintban történő megújítás elméletileg lehetséges volna, ám a forint-állampapírpiac felvevőképessége korlátozott.

A következő években évi 4-5 milliárd euró értékű devizaadósság jár le, amit ha forintból fedezne az ÁKK, akkor a bruttó forintkötvény-kibocsátást több mint kétszeresére, a nettó forintkibocsátást pedig a három-négyszeresére kellene emelni. Jelenleg ugyan erős külföldi jelenlét mellett terven felül bocsát ki forintkötvényeket az ÁKK, de ez pusztán arra elegendő, hogy jelentős tartaléka legyen arra az esetre, ha elhúzódnak az IMF-tárgyalások.