A 2007-2013-as uniós ciklus által támogatott beruházások lezárásával 9,6 százalékkal csökkentek a beruházások az első negyedévben, ami nem jelent meglepetést az első negyedéves GDP- és építőipari adatok nyomán - kommentálta a friss számokat Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. elemzője.

Szezonálisan kiigazítva a beruházások 2,4 százalékkal mérséklődtek az előző negyedévhez képest, így a beruházások éves visszaesése döntően a magasabb bázis eredménye.

Az építési beruházások 19, a gép- és berendezés beruházások 3 százalékkal csökkentek, a költségvetésben 39 százalékkal, míg a vállalkozásoknál 4,9 százalékkal mérséklődtek a beruházások, ami az EU-források visszaesését tükrözi.

A feldolgozóipari beruházások 3,6 százalékkal csökkentek, azonban újabb autóipari kapacitások építésével a közeljövőben újra élénkülhetnek, amit több vállalati felmérés is alátámaszt. A lakásépítések egyelőre még visszaesést mutattak, de az új lakás áfájának csökkentése és a csok kiterjesztése nyomán a helyzet változhat. A 2014-2020-as EU ciklus, valamint az állami beruházások felfuttatása pedig már az idei második félévben gyorsíthatják a beruházásokat. Így az év hátralevő részében jelentősen mérséklődhet a visszaesés üteme, jövőre pedig újra jelentős, akár 5 százalék feletti növekedés várható a beruházásokban.

Bár a csökkenés nem meglepetés, ez az elmúlt négy év legrosszabb negyedéves adata - állapította meg Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető elemzője. Kedvezőtlen emellett az is, hogy a magánszektorban, azaz a vállalkozásoknál is mintegy 5 százalékkal csökkentek a beruházások. Itt szempontból a legfontosabb kérdés, hogy a vállalatok beruházásainál egyszeri visszaesésről van szó vagy tartósabbá válik-e a folyamat.

A szakember szerint a következő negyedévekben vannak olyan területek, ahol valószínű a növekedés (lakáscélú beruházások). A dráguló munkaerő is hozzájárulhat a beruházások volumenének növekedéséhez. A szűkös munkaerőpiac miatt több cég dönthet úgy, hogy beruházásokkal, gépekkel növeli hatékonyságát, így kiváltva a dráguló munkaerő egy részét. Mindez pedig a gazdaság egészére nézve kedvező, mivel javítja a termelékenységi mutatókat és növeli a hozzáadott értéket - mondta a szakember.