Elhízni nem jó - Mit kellene tenni?

Bár a fogyasztók többségét érdekli, de még mindig nagy azoknak az aránya, akik egyáltalán nem foglalkoznak az élelmiszereken lévő tápértéktáblázattal. Szakmai szervezetek azon vannak, hogy az Európai Bizottság soron kívül alkosson szabályozást a termék címkézésre vonatkozóan. Többek között ez segítene az elhízás visszaszorításán, amely a 21. század legnagyobb egészségügyi kihívásává vált.
NAPI Online, 2005. december 12. hétfő, 16:24

Az Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet (BEUC) munkatársa, Willemien Bax elmondta: a BEUC egy prioritása táplálkozási kampány. Az elhízás és egészségtelen étrend számos tényezőből fakad, és különböző intézkedéseket tesz szükségessé, elsősorban a táplálkozási ajánlások terén van szükség változtatásokra. A BEUC új 5 ország (Magyarország, Spanyolország, Németország, Dánia, Lengyelország) 3000 fogyasztójának megkérdezésével készített felmérése szerint az európai polgárok 77 százaléka érdeklődik a táplálkozás iránt és 81 százalék örülne annak, ha a élelmiszerek csomagolásán fel lennének tüntetve a tápanyagokról szóló információk.


 


Előtérben a "marketingdumák"


 


Mindazonáltal a fogyasztók többsége inkább a marketingajánlásokkal foglalkozik, a tápanyagtáblázatot kevésbé veszik figyelembe. Nagy problémát az jelenti, hogy a marketingajánlások alapján nem lehet kiválasztani a legmegfelelőbb terméket, pedig - mint a felmérésből kiderül - a vásárlók 66 százaléka hisz azoknak. Ennek eredményeként a vásárló egy szempont alapján dönt és/vagy félreérti az adott termék csomagolásán feltüntetett információkat. Willemien Bax közölte: vannak ugyan olyan csipszek, amelyek a csomagoláson lévő tájékoztatás szerint vitaminokkal vannak dúsítva, ám ezekben arról már nem esik szó, hogy a csipszek hizlalnak és sótartalmauk egészségtelenül magas. A fogyasztók címkén található információk közül általában az üzletben olvassák el az árat, a minőség-megőrzési időt, otthon csak a használati utasítás érdekli a fogyasztót, a táplálkozásra vonatkozó információkat - ha egyáltalán fellelhetőek - csak azok olvassák el, akik valóban gondot fordítanak táplálkozásukra - tette hozzá Dr. Dömölki Lívia, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület szakértője. Mind Magyarországra, mind Európára általánosságban elmondható: mindössze fogyasztók harmada olvassa el az összetevők listáját, míg ez az összeállítás kétharmadukat nem érdekli. Ugyanakkor a megkérdezettek 60 százaléka úgy vélte, módosítani kell a listán, így például növelni kellene a betűméretet, s érthetővé kellene tenni a megnevezéseket.


 


Brüsszelen a sor


 


A BEUC célja, hogy megfelelő egészségügyi és táplálkozási ajánlásokra vonatkozó európai szabályozásainak kidolgozásában részt vegyen. A szervezet szeretné elérni az egészségügyi ajánlások tilalmát (táplálkozási profil) egyes - főként magas só- és cukortartalmú - élelmiszerek esetén. A BEUC emellett harcol azért is, hogy az Európai Bizottság soron kívül alkossa meg a valamennyi élelmiszerre vonatkozó , kötelező tápértékcímkézésről szóló javaslatát, amely szerint a tápanyagtáblázatok egyszerűbb jelöléssel kombinálva az élelmiszer frontoldalára kerülnének. A marketingajánlások szabályozására mindenképpen szükség van, mert sokak nincsenek tisztában azzal, hogy a reggelire szánt, sokak által nagyon egészségesenek tartott gabonapelyhek nagyon magas cukortartalommal bírnak, ráadásul van olyan sonkafajta, amelyből három szelet bőven fedezi egy ember egynapi sószükségletét.


 


A XXI. század betegsége


 


Az elhízás egyébként egyre nagyobb problémát jelent Európában, ezen belül Magyarországon is. Mint Dr. Pados Gyula a Fővárosi Szent Imre Kórház vezető főorvosa, számos orvosi tudományos társaság (egyebek közt Magyar Elhízástudományi Társaság, Magyar Táplálkozástudományi Társaság, a Magyar Hypertonia Társaság ) tisztségviselője felhívta a figyelmet arra, hogy magyarok 40 százaléka túlsúlyosnak, 20 százaléka pedig elhízottnak tekinthető, előbbi 25-30, utóbbi 30 feletti testtömegindexet jelent. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az utóbbi évtizedek kedvezőtlen tendenciáira reagálva 1998-ban krónikus betegségenek nyilvánította az elhízást, később pedig a szív- és érrendszeri betegségek legnagyobb rizikófaktorai közé sorolták. Az elhízás alatt a test zsírtömegének növekedését értjük, férfiak esetén 20, nőknél pedig a 30 százalék felett számít kórosnak. Az elhízottak aránya a fejlett és a fejletlen országokban egyaránt nő, oda jutottunk, hogy századunk egyik legnagyobb kihívásává vált.


 


A fogyasztóvédelem nem érdekli az államot


 


A felvilágosításban fontos szerepe van a fogyasztóvédelemnek, bár sok tennivaló ezen a téren. Garai Isván, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület ügyvezető elnöke elmondta: a fogyasztók egyre inkább kiszolgáltatottabbak, megrendült a bizalmuk az állami intézményrendszerrel szemben. Úgy érzik, a különböző hatóságok nem tudnak hatékonyan eljárni. A különböző állami szervezetek irányítása széttagolt, koordinálatlan, a fogyasztóvédelmet nem a helyén kezeli az állam, nem tartja különösebben fontosnak. Gyenge, létszámhiányos apparátus, ráadásul maradékelv alapján jut költségvetési forrás a fogyasztóvédelemre. Ebből kifolyólag a békéltető testületek működtetésére sincs elegendő forrás. További problémát jelent, hogy a fogyasztóvédelmi oktatás továbbra is esetleges és szervezetlen, ennek eredményeként a civil szervezetek az utóbbi időszakban megnőtt. Garai felhívta a figyelmet, hogy a civil szervezetek támogatása nem elég arra, hogy a szükséges lépések finanszírozását fedezze. Mindenképpen be kell vonni a társadalmat a fogyasztóvédelmi tevékenységbe. Ezt az OFE egyebek mellett a Kosár című magazinnal igyekszik megoldani. Hugues Thibaut, az 1957-ben útjára indított, vagyis komoly történelemmel bíró belga Test-Achats című fogyasztóvédelmi kap és az ugyanilyen nevű civil szervezet szaktanácsadója arra mutatott rá, hogy Magyarországon még van tere a fejlődésnek. Míg a hazánkhoz hasonlóan 10 milliós lélekszámú Belgiumban 300 ezer tagja van a Test-Achat nevű fogyasztóvédelmi civil szervezetnek, így ennyi emberhez jut el a magazin, Magyarországon jóval kevesebben olvassák a hasonló kiadványt. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület lapja jó kiindulópont, de még sok időbe telik, mire valóban elterjedté válik. Egy ilyen magazin ugyanis tulajdonképpen versenyhátrányban van a sajtópiacon, ugyanis a többi orgánummal ellentétben nem közöl(het) hirdetést. A reklámok a hitelességet veszélyeztetnék, így ezekről le kell mondani, más forrásokat kell találni a működtetés finanszírozására - Thibaut elmondta: mindazonáltal nem reménytelen a dolog, nekik például 15 év alatt sikerült önfenntartóvá tenniük a lapjukat.

HOZZÁSZÓLÁSOK