A rendszerváltás óta Magyarországon még soha, egyetlen kormány sem tudta költségvetési többlettel zárni az évet. Az tehát, hogy 2011-ben a kormány a költségvetést pozitív egyenleggel zárta, egy egészen kivételes helyzet. Még akkor is, ha ebben néhány különleges intézkedés is szerepet játszott. A kormány a múlt évre vonatkozó költségvetés elfogadásakor azt vállalta, hogy - az évközbeni egyszeri tételek nélkül - a hiány 2,94 százalék lesz. Ennek fényében még jelentősebb, hogy a kitűzött célhoz képest mintegy fél százalékkal kisebb hiánnyal zárt a büdzsé. 2004 óta ez volt az első év, hogy az EU által előírt 3 százalék alatt tudtuk tartani a költségvetési hiányt - olvasható az NGM pénteken kiadott közleményében.

Ugyanakkor az EDP jelentés összeállításáért felelős KSH hétfői jelentése némileg árnyalja a nemzetgazdasági tárca győzelmi jelentését. A KSH által a Eurostatnak megküldött jelentés szerint a kormányzati szektor 2011-ben 1205 milliárd forint többlettel rendelkezett, ami a GDP 4,3 százaléka - vagyis ez alátámasztja a NGM pénteki közleményét.

A KSH felhívja ugyanakkor a figyelmet, hogy 2011-ben a magán-nyugdíjpénztári vagyonból - a reálhozam és tagdíj-kiegészítés kivételével - a kormányzati szektor bevételeként a nemzeti számlák rendszerében 2677,7 milliárd, illetve 44,0 milliárd forint ezzel kapcsolatos egyéb bevétel elszámolása történt meg. A magán-nyugdíjpénztári vagyon átadása nélkül a kormányzati szektor bevétele 12 161,7 milliárd, hiánya 1541,6 milliárd forint volt; utóbbi a GDP 5,5 százaléka. A hiány a 2010. évinél 395,5 milliárd forinttal, GDP-arányosan 1,2 százalékponttal magasabb - mutat rá a KSH.

Kapcsolódó

Mi az egyszeri tétel?

Míg a KSH egyszeri tételnek a nyugdíjpénztári vagyonátadás számította, a NGM teljesen másként dolgozott: szerintük a tavalyi hiányba nem kell többek közt beszámítani a mintegy 616 milliárdnyi kiadást. Így az NGM szerint nem hiánynövelő tétel az Európai Bíróság döntése miatti áfavisszatérítés (250,0 milliárd forint), az Magyar Fejlesztési Bank 120 milliárdos tőkeemelése, a MÁV 50 milliárdos és a megyei önkormányzatok 196 milliárdos konszolidálása.

Ráadásul az elszámolási sajátosságok szabályai miatt Mol 21,2 százalékos pakettjének megvásárlását nem kell a kiadások között feltüntetni, így a hiányszámot sem növelte az 500 milliárdos tétel. Az ESA szabályok szerint ugyanis nem számít hiánynövelő tételnek nyereséges üzleti vállalatba való állami befektetés, annak ellenére, hogy az ehhez szükséges forrásokat elő kellett teremteni.

Az Európai Bizottság (EB) épp azért tartotta fent a magyar kormánnyal szembeni túlzottdeficit-eljárást, mert a tavalyi hiánycsökkentést egyszeri tételekkel érte el, vagyis a hiánycsökkentés nem fenntartható. Az EB három hete kiadott elemzésében a 2012-ben három százalékos hiányt várt a magyar kormány 2,5 százalékával szemben, míg jövőre 3,6 százalékos deficitet prognosztizál a kabinet által megcélzott 2,2 százalék helyett.

Jelentősen nőttek az állami kiadások 2011-ben

A KSH jelentésből kiderül, hogy a magán-nyugdíjpénztári vagyon átadása nélkül 2011-ben az előző évhez mérten 0,6 százalékkal növekedtek a bevételek; elsősorban a társadalombiztosítási hozzájárulások (+13,1 százalék), illetve a jövedelemadó-bevételek (-16,2 százalék) változtak jelentősen. A társadalombiztosítási hozzájárulások
nagymértékű emelkedése mindenekelőtt a magán-nyugdíjpénztári hozzájárulások állami nyugdíjrendszerbe való utalásából (2010 novemberétől), illetve a nyugdíjjárulék mértékének 0,5 százalékpontos emeléséből (2011 januárjától) fakad. Mint ismert, a kormány 2010 novemberében már úgy döntött, hogy a magánpénztári tagok tagdíjai nem a pénztári számlára kerülnek - hanem azt benyeli a nyugdíjalap. A magánpénztári einstandról csak ezt követően született döntés.

Az adóbevételeknél - az új adójogszabályoknak megfelelően - az szja-bevételek számottevő csökkenése mellett a társasági adóból származó források is mérséklődtek. A termelési- és az importadó-bevételek emelkedtek (3,1 százalék), ezen belül - a pénzügyileg nem rendezett beszerzések miatti áfa-visszaigénylés korrekciója hatásának figyelembevételével - az áfabefizetések 2,4 százalékkal nőttek.

2011-ben 3,6 százalékkal nőttek a kiadások a 2010 évihez képest. Elsősorban az egyéb kiadások emelkedtek jelentősen (23,5 százalék), főként a pénzügyileg nem rendezett beszerzések miatti áfa visszaigénylés elszámolása, a MÁV-kötvény kibocsátáshoz nyújtott állami kezességvállalás és adósságátvállalás, a Magyar Fejlesztési Bank veszteségtérítése, és a devizahitelek kedvezményes egyösszegű végtörlesztéséből eredő banki veszteség egy részének állam általi átvállalása következtében. Növekedtek a kamatkiadások (5,2 százalék), a folyó termelőfelhasználás (1,6 százalék), illetve a pénzbeni társadalmi juttatások (1,8 százalék) is - utóbbin belül a nyugellátásokra fordított kiadások 4,8 százalékkal nőttek. A felhalmozási kiadások nagymértékben, 9 százalékkal visszaestek, és csökkentek a munkavállalói jövedelemre fordított kiadások is (2,8 százalék).

A KSH által nyilvánosságra hozott adatokból kiderül, hogy az államháztartás adóssága 22 692 milliárd forint volt, ami a GDP 80,6 százaléka. 2010-ben - az EDP jelentés szerint az államadósság 21 777 milliárd forint volt, az akkori GDP 81,4 százaléka, vagyis az adósságmutató hajszálnyival csökkent.

 

A magyar hiány a Brüsszelnek küldött jelentésekben (GDP százalékában)
2000-3,1
2001-4,1
2002-9
2003-7,3
2004-6,5
2005-7,9
2006-9,5
2007-5,1
2008-3,7
2009-4,5
2010-4,3
20114,2 (-5,5)
Forrás: KSH