Elképesztő összegeket hagyunk számla nélkül a magánorvosoknál

Budapesten és Pest megyében évi 54 milliárd forintot, országosan legalább 100 milliárdot költ el a lakosság számla nélküli privát egészségügyi szolgáltatásokra - derül ki a Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesülete és a Szinapszis legfrissebb elemzéséből. A Primus a számlaadási kötelezettség és a feketefoglalkoztatás fokozott ellenőrzését javasolja a magánegészségügy minden területén, számításaik szerint a többlet adóbevételből több tízmilliárd forinttal bővülhetne az egészségügyi kassza.
Szepesi Anita, 2017. szeptember 20. szerda, 12:22

A jelenlegi nem teljeskörűen szabályozott környezetben az államilag finanszírozott egészségügyi ellátás és infrastruktúrája átláthatatlanul keveredik a magánegészségügyi ellátással, és emiatt jelentős, több tízmilliárdos adóbevételtől esik el a központi költségvetés, illetve áttételesen az egészségügyi kassza - olvasható a Primus Egyesület és a Szinapszis piackutató vállalat legfrissebb elemzését ismertető közleményben.

Az egyesület - amelyet az átlátható piaci viszonyok megteremtésének, az ellátási színvonal emelésének és a magánegészségügyi szektor kifehérítésének szándékával hozta létre a hazai privát egészségügyi szektor 12 meghatározó szolgáltatója -, 300 milliárdra becsüli a hazai magánegészségügyi piac méretét, ennek mintegy egyharmada, legalább 100 milliárd forint - adófizetés nélkül - a szektor szürkezónájában csapódik le.

Így számoltak

A Szinapszis piackutató vállalat 2016-ban elkészített reprezentatív lakossági felmérése, illetve a Coface nemzetközi hitelbiztosító, cégminősítő és követeléskezelő által összesített iparági árbevételi adatok elemzéséből ugyanis kiderül, hogy csak Budapesten és Pest megyében legalább 54 milliárd forintot költ el a lakosság a jogkövetően működő magánegészségügyi intézményeken kívül különféle egészségügyi szolgáltatásokra. (A Szinapszis és a Primus szakértői szerint ez az összeg - a szolgáltatási láncban duplikálódó árbevételek miatt - a valóságban jóval magasabb is lehet.)

Országos szinten pedig még rendkívül konzervatív becsléssel is legalább 100 milliárd forintra tehető az az összeg, amennyi évente számlaadás nélkül folyik be a privát egészségügyi szolgáltatókhoz.

Kivétel nélkül

Mindezek alapján szakmai és költségvetési szempontokra is figyelemmel indokolt lenne, hogy az állam a teljes magánegészségügyi szektorban érvényt szerezzen a számlaadási kötelezettségnek, hasonlóképpen ahhoz a szabályhoz, amely a plasztikai sebészetek számára korábban már kötelezővé tette az online pénztárgépek használatát - állítja a Primus.

Arról nem is beszélve, hogy az elmúlt évtizedekben Magyarországon is elterjedtek a gyakran nem kielégítő felszereltséggel és szakmai színvonalon szolgáltató "lakásrendelők", amelyek részben vagy egyáltalán nem tesznek eleget a betegbiztonságot szavatoló és a garanciális jogokat is biztosító bizonylatadási és dokumentációs kötelezettségnek - figyelmeztet közleményében az egyesület.

Határozott fellépést sürgetnek a szektorra továbbra is jellemző feketefoglalkoztatás visszaszorítására, illetve az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló kormányrendelet maradéktalan betartatására is.

Az egyesület azt javasolja a kormánynak, hogy az ÁNTSZ-engedély megszerzéséhez a rendelési idővel rendelkező praxisoknak, magánorvosi rendelőknek - heti 20 óra rendelési időtartamig - legalább egy részmunkaidős, heti 40 órás rendelési időtartamig pedig egy teljes munkaidős egészségügyi szakalkalmazottat kelljen foglalkoztatnia.

Így nő a piac

A Szinapszis adatai alapján 2014-ben országosan 45 százalék, a fővárosban pedig 49 százalék volt azok aránya, akik magánegészségügyi szolgáltatóhoz fordultak egészségügyi problémájukkal. A fővárosban 2016-ra ez az arány 60 százalékra nőtt, ezzel többségbe kerültek azok, akik már igénybe vettek ilyen szolgáltatást.

2015-ben a teljes egészségügyi kiadás a bruttó nemzeti össztermék 7,6 százalékát tette ki - ebből 2,4 százalékot magánforrásból (a lakosság), 5,2 százalékot pedig közforrásból (az állam) finanszíroztak. A magánforrásból finanszírozott mintegy 760 milliárd forint nemcsak a magánegészségügyi szolgáltatóknál elköltött összeget tartalmazza, hanem számos további kiadást, például - kiemelkedő tételként - a lakosság gyógyszervásárlásait is magában foglalja.

A magánforrású egészségügyi kiadások terén évi 4-5 százalékos növekedést jósolnak a szakértők: a magyarok idén a becslések szerint 904 milliárdot, 2021-ben pedig már 1100 milliárdot fognak ilyen célra kifizetni - olvasható a közleményben.

(Címlapkép forrása: Shutterstock.com)

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

tikeali, 2017.09.20 16:17

Lapozgatva a világhálon számos lakásrendelő kínálja teljes nyilvánossággal szolgáltatásait. Ha jelentkezel kapsz valamiféle szolgáltatást, de a kért tiszteldíjról/fizetségről semmiféle számlát nem kapsz.
Az adóhivatal miért nem tud utánajárni az ilyen visszaéléseknek.
Nem egy más mesterember is szolgáltat "áfa" nélkül sem adót se más járadékot nem fizetve. Mikor tesznek rendet a szorgalmas, szabálykövető dlgozók kárára tevékenykedő csalók között?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: http://www.napi.hu/info/adatvedelem.html